Az Alkotmánybíróság helyett a végkielégítésekről vitázott a parlament
2010. november 02. 10:41
Kedden kezdődik a parlamentben az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének csökkentéséről szóló fideszes javaslatok vitája. Ezeket Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be azután, hogy az Ab megsemmisítette a végkielégítések különadóját (erről bővebben itt olvashat). Az országgyűlés kedden elfogadhatja az új médiaalkotmányt - amely a csaknem 25 éves sajtótörvényt válthatja fel -, és felállíthat egy bizottságot az iszapkatasztrófa körülményeinek vizsgálatára is (a napirendet itt találja meg). Kövesse az eseményeket percről percre az [origo]-n!
A parlament keddi ülésnapján eldőlhet az Alkotánybíróság jövője. Elkezdődik annak a törvényjavaslatnak a vitája, amelyet Lázár János nyújtott be azután, hogy az Ab megsemmisítette a végkielégítések különadóját. A parlament előtt az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága tárgyalja fél 11-kor kezdődő ülésén.
Lázár János, az Ab jogkörét korlátozó javaslatok előterjesztője napirend előtt kért szót a bizottság ülésén. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Fidesz ígéretet tett arra, hogy a jó erkölcsöt sértő végkielégítéseket visszaszerzi az állam. A javaslatokat azért nyújtotta be, hogy ezt az ígéretet tartani tudják.
"Nem az Alkotmánybírósággal van problémám, az a meggyőződésem, hogy itt is arról a vitáról van szó, ami 25-30 éve már zajlik az Egyesült Államokban" - mondta Lázár. Szerinte arról van szó, hogy az alkotmányosság és a demokrácia néha szembekerül egymással. Az emberek igazságérzetének szolgálata miatt ezért szerinte néha alkotmányossági kompromisszumokat is kell tenni.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arra kérte Lázár Jánost, hogy fontolja meg, hogy ezeket a javaslatokat visszavonja. Schiffer szerint azt sem az LMP, sem az ellenzék nem vitatja, hogy vissza kell vonni a tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket, de szerinte erre ez a javaslat nem alkalmas. "A BKV-nál kifizetett végkielégítéseket nem lehet ez alapján visszavonni, mert azokat 2009-ben fizették ki" - mondta Schiffer, aki szerint így ők "röhöghetnek a markukba", míg tisztességes köztisztviselőket megsarcolja ez a javaslat. Schiffer azt mondta, az LMP nyáron benyújtott egy javaslatot, ami rendezné ezt a kérdést, és nem csonkítaná az Ab jogkörét. "Szétverik az alkotmányosságot, mikor lenne kevésbé romboló eszköz is" - mondta a frakcióvezető, és azt ígérte, benyújtják a korábbi javaslatukat újra, ha a kormány hajlandó róla tárgyalni.
Schiffer András szerint nem a végkielégítések, hanem a nyugdíjrendszer átalakítása Lázár javaslatának az oka. A frakcióvezető szerint a magánnyudíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések sem fogják "kiállni az alkotmányosság próbáját", Lázár javaslata pedig ezeket is védené.
Kinevették a Fidesz jelen lévő képviselői Ipkovich György MSZP-s képviselőt, aki azt mondta, hogy pártja partner a nagy végkielégítések visszaszerzésében. Az MSZP az Ab jogkörének korlátozását viszont nem támogatja.
Lázár János szerint nem jogos az az ellenérv, hogy a kormány meg akarja sarcolni a köztisztviselők végkielégítést, mert nem ez volt a szándékuk a javaslatával. Egyébként - mondta - ha egy köztisztviselőt elküldenek, azaz végkielégítésre jogosult, akkor az általában azért történik, mert nem teljesen elégedettek a munkájával. Ebben az esetben a kétmillió forint nem kevés - mondta Lázár.
Lázár János szerint megoldást kell találni arra, hogy most is "horribilis pénzeket" fizetnek ki például a MÁV-nál vagy a Magyar Fejlesztési Banknál "olyan embereknek, "akik csődbe vitték a cégeket". A Fidesz frakcióvezetője szerint az elmúlt héten az övén kívül más javaslat nem érkezett ennek a problémának a megoldására. "Kitől félti ön az alkotmányt? Azoktól az emberektől, akiket zavarnak a nagy végkielégítések?" - kérdezte Lázár Schiffer Andrástól.
"Azt hittem eddig, hogy behatóan ismeri Sólyom László munkásságát" - mondta Lázár János Schiffer Andrásnak, és arra hivatkozott, hogy a korábbi köztársasági elnök is írt arról, hogy a magyar Ab-nek nagyon széleskörű jogosítványai vannak. Lázár szerint külföldön is van példa arra, hogy az Ab nem dönthet költségvetési kérdésekben.
A bizottság megszavazta, hogy az országgyűlés vegye tárgysorozatba Lázár János két, az Ab jogkörét szűkítő javaslatát, és kezdje meg az általános vitáját. A javaslatot a bizottság kormánypárti tagjai, összesen tizenkilencen támogatták. Az LMP, az MSZP és a Jobbik képviselői a javaslatok ellen szavaztak, összesen hatan, így a javaslatok megkapták a szükséges kétharmados támogatást.
Lázár János és az LMP-s bizottsági tagokat helyettesítő Schiffer András rögtön a szavazás után távozott a bizottság üléséről, az ajtóban mindketten előzékenyen előre akarták engedi a másikat, végül Schiffer ment ki elsőként.
Parlamenti vizsgálóbizottságot állítana fel a MÁV "jelenlegi helyzetéhez vezető, 2002 és 2010 közötti döntéseinek" vizsgálatára két kormánypárti képviselő, Latorczai János (KDNP) és Kovács Zoltán (Fidesz). A bizottság létrehozását a Jobbik is támogatja - mondta Gaudi Nagy Tamás, de szorgalmazzák, hogy a büntetőjogi felelősségrevonás lehetőségét is teremtsék meg.
A kormány támogatja a vizsgálóbizottság létrehozást - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződésekért felelős államtitkára. Elmondta, hogy már jelenleg is folynak vizsgálatok a MÁV-nál, és ha ezek alapján szükégesnek látszik, a feljelentéseket is megteszik majd. A bizottság minden tagja úgy szavazott, hogy támogatják a bizottság létrehozását.
A parlament keddi ülésnapján szavaz az új médiaalkotmányról. A bizottság KDNP-s tagja, Salamon László azt kérte a bizottságtól, hogy szavazzanak azokról a módosító javaslatokról, amelyeket Pálffy István nyújtott be a törvényhez. A bizottság fideszes tagjai és a törvény egyik előterjesztője, Cser-Palkovics András is azt mondta, hogy nem támogatják ezeket a javaslatokat. A döntést azzal indokolták, hogy Pálffy javaslatainak egy része szerintük benne van a törvényjavaslatban, más részüket pedig majd más törvényekben rendeznek. A szavazáson hiába állt Pálffy javaslatai mellé a KDNP-n kívül a Jobbik is, a fideszes képviselők leszavazták. A médiaalkotmányról délután szavaz a parlament.
Az LMP demonstrációt szervez szerdára, az Alkotmánybíróság épülete elé, ahova szocialistákat, zöldeket és fideszeseket is várnak - jelentette be kedden a Parlament épülete előtt Tordai Bence, a párt választmányi szóvivője. Tordai szerint a Fideszre szavazó 53 százalék sem arra adta a voksát, hogy "bontsátok le a jogállamot, sőt Orbán Viktor éppen azt ígérte, hogy megerősítik a jogállamot és visszaadják a tekintélyét". Ezért várják a fideszeseket is a rendezvényre.
A párt azt követően jelentette be tüntetését, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, majd a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.
A férfi képviselők asztalán az ülésteremben van egy papír azzal az üzenettel, hogy egy férfi életmód magazin csomagját átvehetik a szervezési főosztályon - jelentette tudósítónk a parlamentből.
Gyászszünettel kezdődött az országgyűlés keddi ülésnapja, a képviselők Sándor István MSZP-s képviselőre emlékeztek egyperces néma felállással.
Matolcsy György gazdasági miniszter szombaton mutatta be az Orbán-kormány első költségvetését, amelyet be is nyújtottak a parlamentnek. A parlament ülésén Rogán Antal a benyújtott javaslatról azt mondta, az már "új kotta szerint" készült, ezért lehetséges, hogy egyszerre van benne adócsökkentés és gazdasági növekedés.
Azért jöttünk ide, hogy helyreállítsuk a jogállamiságot, hogy ne fordulhasson elő, ami az elmúlt években, hogy a kormánytöbbség hatalmával visszaélve újra és újra beterjeszt törvényeket - mondta Schiffer András napirend előtti felszólalásban. Az LMP frakcióvezetője ezzel szemben úgy látja, hogy a Fidesz már a KDNP-vel sem egyeztet a törvényjavaslatokról.
Schiffer szerint hiába hivatkozik a Fidesz arra, hogy felhatalmazást kaptak a választóktól a programja végrehajtására, a választási programban nem volt szó például az adórendszer átalakításáról vagy az alkotmánybíróság jogainak megnyirbálásáról. "Arról volt szó a programban, hogy az adóbevallás egy söralátétre rá fog férni, de rról nem volt szó, hogy az alkotmányt is söralátéten fogják tálalni" - mondta Schiffer, aki szerint a Fidesz meghackeli a demokráciát.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség ülése után Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője újságíróknak azt mondta, szó volt arról, hogy a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adóhoz módosítókat nyújtsanak be, de döntés nem született. Harrach szerint két lehetséges út van: az egyik a kétmilliós határ emelése, a másik pedig az adó által méltánytalanul sújtott közalkalmazotti körnek a kivétele a törvényből. A KDNP az utóbbit szeretné Harrach szerint, de hozzátette, azt szeretnék, hogy a frakciószövetség egyezzen meg egy konkrét javaslatban. Szerinte szerdán lehet döntés, mert akkor találkozik Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a szakszervezetekkel.
Egy névtelenséget kérő képviselő azt mondta a Fidesz-KDNP-frakció üléséről, hogy Orbán nem volt jelen, és az egész alkotmánybíróságos témát Lázár János fideszes frakcióvezető vezette fel.
A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár válaszol Schiffernek, szerinte a kormányprogram első fejezetében szó volt arról, hogy a közérdeket fogják a magánérdek elé helyezni, Rétvári szerint ebben benne van az utalás a 98 százalékos különadóra is. Az államtitkár szerint most is olyan végkielégítéseket vesznek fel a MÁV-tól és más állami cégektől távozók, amelyek joggal háborítják az embereket.
Vona Gábor szerint az LMP "szembeköpte magát", amikor "kiszállt az alkotmányozásból", miközben az alkotmányos rendért aggódik. Szerinte a Jobbik azért vesz részt az alkotmány előkészítésében, mert nem akarják, hogy két mondatból álljon az alkotmány, és arról szóljon, hogy a kormánynak mindenben igaza van. Szerinte az MSZP-s képviselőknek sincs joguk aggódni a demokráciáért, mert ők nemrégiben még "emberekre lövettek". Szerinte a Fidesz a nyugdíjrendszer átalakításának védelmére akarja korlátozni az alkotmánybíróság jogkörét.
Vona Gábor felszólalalása után Kövér László figyelemztette, hogy az országgyűlésbe nem valóak a politikai gyűléseken megszokott szavak. "Morálisan még én is egyetértenék, de nem ebbe a házba valóak" azok a mondatok, amelyeket az ellenzéki képviselőknek intézett - mondta Kövér. Vona után a bekiabáló Novák Elődöt is arra kérte a házelnök, hogy viselkedjen.
"Ha mások végkielégítést pofátlannak nevezi Lázár János, akkor a saját főnökéét minek nevezi?" - kérdezte Tóbiás József MSZP-s képviselő, aki szerint 2002-ben a leköszönő fideszes képviselők is nagy végkielégítéseket vettek fel.
"Az Ab döntésének tanulsága az, hogy a demokráciában a demokratáknak van igazuk, és hogy a kormány nem valósíthatja meg korlát nélkül a programját" - idézte Tóbás Orbán Viktor egy 2008-as nyilatkozatát. Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz most csak önös érdekből akarja korátozni az Ab jogkörét.
Rétvári Bence államtitkár szerint a mai nap az MSZP fekete keddje, mert a végkielégítések megadóztatásának elutasításával végleg eljátszották a lehetőséget, hogy hiteles baloldali pártnak lehessen tekinteni.
Az államtitkár szerint az MSZP is módosított volna kétharmados törvényeket, ha lett volna rá lehetősége. "Ne állítsák be erénynek, hogy ezt nem tudták megtenni" - mondta.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszél, hogy vannak örök, megváltoztathatatlan törvények - amelyek a bensőnkbe vannak írva, és magatartásunkat irányítják - és megváltoztatható törvények. Szerinte a jogi előírások nem örök törvények, meg lehet őket változtatni, új helyzethez új törvények kellenek. Harrach szerint most ilyen új korszak jön, "nagy gazdasági és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi, a csőd után a siker korszaka következik".
Leszavazta a parlament a Jobbik egyik indítványát, megszavazták a napirendet, ezek után az interpellációk következnek.
Az MSZP-s Tukacs István a nemzetgazdasági minisztert kérdezi arról, hogy elmarad-e a járulékcsökkentés. Szerinte korábban a Fidesz is szorgalmazta a járuékcsökkentést, de az nem szerepel a benyújtott törvényekben.
Minden korban azokkal a sárkányokkal kell megküzdeni, amiket az élet elénk küld - válaszolta Tukacsnak Cséfalvy Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, aki szerint előbb be kell indítani a gazdaságot, és a növekedés alapozza majd meg a járulékcsökkentés lehetőségét. "Ettől nem tántorít el minket senki" - mondta az államtitkár, aki szerint az adócsökkentés után a kormányzati ciklus vége előtt a járulékcsökkentésre is sor kerül.
Az államtitkár válaszát az MSZP képviselői nem, de a parlament nagy többsége elfogadta.
Staudt Gábor azt kérdezi a belügyminisztertől, hogy jogszerűen jártak-e el azok a bíróságok, amelyek egy felsőbb bíróság ítéletével ellentétben elítélték azokat, akik a Magyar Gárda tavaly júliusi demonstrációján vettek részt. A belügyminiszter helyett a közigazgatási államtitkár, Répássy Róbert válaszolt, és felhívta Staudt figyelmét, hogy a kormánynak a hatalommegosztás elve miatt nincs lehetősége arra, hogy bármilyen formában befolyásolja a bíróságok döntéseit. Staudt nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Scheiring Gábor LMP-s képviselő szerint a Fidesz minden lehetséges alkalommal megígéri, hogy támogatni fogja a kis- és középvállalkozásokat, de közben a nagy cégek kapják a megbízásokat. Példaként említette, hogy a Strabag a Fidesz kormányra kerülése óta is sok pályázaton indult és nyert, azaz folytatódik "a strabagdemokrácia".
Rétvári Bence szerint nem világos, hogy Scheiring milyen törvényt szeretne megváltoztatni. Az államtitkár azt ígérte, hogy módosítani fogják a közbeszerzési törvényt, és emelik a kis- és középvállalkozások arányát a közbeszerzések nyertesei között.
Az MSZP-s Gúr Nándor azzal a címmel nyújtott be kérdést, hogy "Hova tűnnek a magyar munkahelyek", de a korábbi MSZP-s interpellációhoz hasonlóan ő is a járulékcsökkentést hiányolta kormány intézkedéseiből. Szerinte a különadókkal versenyhátrányt okoznak a cégeknek, és a kormánypártok azt akarják elhitetni, hogy a megterhelt vállalkozások ezt nem hárítják át "az emberekre". Szerinte akár létszámlépítéshez is vezethetnek ezek az intézekedések, és nem az emberek érdekét szolgálják.
Mivel eltért az előre benyújtott interpelláció témájától, Kövér László házelnök figyelmeztette Gúr Nándort. A minisztérium államtitkára, bár nem lett volna kötelező, válaszolt a kérdésre, azt mondta, hogy a kormány "más pályát tervezett a következő évekre", mint az MSZP. Biztosította a képviselőt, hogy a válságadókat nem hárítják át az emberekre, és a kormány munkahelyeket is fog teremteni. Gúr Nándor nem fogadta el a választ.
"Mi lesz veled betegjogok?" címmel kérdezi a nemzeti erőforrás minisztert az MSZP-s Sós Tamás. Szerinte a kormányzat előbb kezdett hozzá az intézményrendszer lebontásához, mint hogy rendezte volna, hogy fogja kezelni a betegek panaszait. A szocialista politikus szerint emiatt a jövőben nőni fog a panaszok és a perek száma. A politikus azt szeretné tudni, ki garantálja a betegek jogainak érvényesülését.
A kormány azért szüntette meg az egészségbiztosítási felügyeletet Réthelyi Miklós miniszter szerint, mert szerintük átgondolatlan volt. A feladatait más intézmények vették át, így a betegek sem maradnak képviselet nélkül. A miniszter felsorolta, milyen lehetőségei vannak a panaszos betegelnek. Sós Tamás azért nem fogadja el a választ, mert szerinte a kormánynak ezt jobban kellene népszerűsítenie. Az országgyűlés elfogadta a választ.
Elterjedt, hogy a pedagógusokkal tíz hónapos szerzdősét kötnek az iskolák, és a nyári hónapokra fizetés és egészségbiztosítás nélkül hagyják a tanárokat, azaz idénymunkásként foglalkoztatják őket - állítja Kiss Sándor, a Jobbik képviselője, aki arra kíváncsi, mit tud ez ellen tenni a kormány. A képviselő nem akart konkrét példákat mondani, mert, ahogy mondta, nem akarja még rosszabb helyzetbe hozni az így foglalkoztatott pedagógusokat.
Réthelyi Miklós szerint ez a megoldás törvénytelen, és sérti a munkavállalók érdekeit, és arra figyelmeztette a jobbikos képviselőt, hogy aki elhallgatja, hol történnek ilyen esetek, az a törvénytelenséget védi. A képviselő azt mondta, elvárja, hogy a kormány "hasson oda", de elfogadta a választ.
A multinacionális vállalatok magyar mezőgazdasági beszállítói érdekében szólalt fel a jobbikos Ferenczi Gábor is. A képviselő szerint a nagy multinacionális cégek polcán nincs elég magyar áru, és a Jobbik "kommandója" számos olyan terméket talált az áruházakban, amelyeken a magyar termék felirat szerepelt, de az apró betűs feliratból kiderült, hogy Kínából vagy más országból származnak. Ferencz szerint az egyik cég erre azt válaszolta nekik, hogy segítsenek a jelenleginél jobb definíciót találni a magyar termékre.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint nincs pontos definíció arra, hogy mit tekintük magyar terméknek. Alapvető probléma, hogy figylemmel kell lenni az uniós előírásokra, amelyek szigorúan tiltják a más országból érkező termékek diszkriminációját. A piacnak kell kialakítani a magyar termék definícióját, ebben az állam segíthet, de nem kell hozzá jogszabályi definíció az államtitkár szerint. Ferenczi nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen.
Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő szerint a Fidesz most jó erkölcse ütközőnek nevezi a 2 millió forint feletti végkielégítéseket, miközben nyolc éve ennél nagyobb összegeket vettek fel. Lendvai szerint a PSZÁF 2003-ban távozó elnöke 87 millió forintot tett zsebre, egy másik vezető pedig 139 millió forintot kapott jogszerűen, de "ezek szerint jó erkölcsbe ütközően". Az MSZP képviselője arra kíváncsi, ezeket a végkielégítéseket is visszakéri-e a kormány.
Rétvári Bence államtitkár szerint az MSZP-nek nyolc éve lett volna arra, hogy visszaszerezzék ezeket a képviselőket. "Ha ezt megtették volna, nem nekünk kellene most ezekkel foglalkozni" - mondta. Szerinte az említett esetek azért mások, mint a mostaniak, mert azokban az esetekben bíróság ítélte meg ezeket az összegeket.
A Jobbik üdvözli a válságadókat, és azt, hogy az érintett multinacionális vállalatok nem akarnak ezek után sem kivonulni az országból, de aggódnak azért, hogy az új terheket át fogják hárítani az emberekre. Z. Kárpáti Dániel ez a bankadó esetében már meg is történt, ezért azt szeretnék tudni, mit tud tenni a kormány ennek megakadályozására.
"Megvannak azok az eszközök, amelyekkel ez megakadályozható" - mondta a kérdésre Cséfalvay Zoltán, aki szerint a fogyasztóvédelmi hivatal és a PSZÁF is segíthet ebben, de bízik benne, hogy a piac is megakadályozza ezt. Cséfalvay felhívta Z. Kárpáti figyelmét arra, hogy állításával szemben ezek az adók ágazatokat sújtanak, és nem "a multinacionális vállalatokat".
Schiffer a kaszinóberuházásokról kérdezi a legfőbb ügyészt, arra kíváncsi, hol tartanak az Álomsziget és a sukorói King City ügyében megindított nyomozások. Azt is kérdezi, hogy vizsgálja-e az ügyészség azt, hogy környezetvédelmi szempontból körültekintően adták-e ki az engedélyeket.
Belovics Ernő, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, a sukorói ügyben már elindult a nyomozás, a környzetvédelmi kérdésekben pedig minden törvényes eszközt igénybe vesznek. Az óbudai beruházásról nyolc napon belül írásban tájékoztatja az LMP frakcióvezetőjét - ígérte Belovics.
Lakatosné Sira Magdolna fideszes képviselő szerint az előző kormány úgy változtatta meg a szociális segélyezés rendszerét tavaly, hogy a rendelkezésre állási támogatás jelenlegi rendszere hazugságokra kényszeríti az embereket. A kormány vizsgálja a lehetőségét, mit tudnak tenni, szakmai szempontból indokolt megváltoztatni, és megkeresik hozzá a forrásokat is - ígérte az államtitkár.
Lamperth Mónika arra kíváncsi, miért nem fizeti ki a nyugdíjak kiegészítését a kormány. Az MSZP-s képviselő szerint törvényesen 1,1 %-kal kellene kiegészíteni a nyugdíjakat, de a kormányszóvivő bejelentése szerint csak, 0,6%-kal fogják. Azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy miért nem fogják ezt kifizetni.
Soltész Miklós államtitkár szerint az MSZP hozta az ezt megalapozó törvényeket, így Lamperth is felelős érte. Szerinte a nyugdíjasok meg fogják kapni januárban a támogatást, "Lamperth valamit félreért". Lamperth szerint az önkormányzati választások előtt egy fideszes szakpolitikus is 1,1%-os kiegészítést ígért. "Adják meg a nyugdíjasoknak, ami jár" - mondta Lamperth. Soltész szerint ha azt vennék figyelembe, amit Lamperth kér, még kevesebbet kapnának a nyugdíjasok.
Tarthatatlan állapotok uralkodnak a Ferihegy Airport körül - állítja a jobbikos Szilágyi György, aki szerint az, hogy külföldi tulajdonosai vannak a cégnek, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Arra is kíváncsi, mikor fejeződik be a biztonsági kockázattal kapcsolatos vizsgálat. Szerinte az EU elnökség miatt már csak hónapok vannak arra, hogy "radikális változásokat hajtsunk végre a reptéren". A jobbikos képviselő arra kéri a kormányt, hogy tegyen végre rendet.
Fónagy János államtitkár szerint az EU-elnökségre folyamatosan készül a kormány, a biztonsági leminősítéssel kapcsolatos vizsgálat pedig folyik. Fónagy ígéretet tett arra is, hogy a kormány tesz valamit a reptér környékén élők nyugalmának biztosításáért.
Króm, nikkel és arzén is határérték felett van a vörösiszapban - állítja Kepli Lajos, a Jobbik képviselője, aki azt mondta, hogy a tragédia másnapján mintát vettek a kiömölött vörösiszapból, és azt egy független laborban bevizsgáltatták. Szerinte ilyen elemek nem lehetnének a vörösiszapban, ezért felmerül, hogy más hulladék is került a tározóba. Arra kíváncsi, hogy kerültek bele az iszapba ezek a fémek.
Ángyán József államtitkár szerint ez fontos kérdés. Az államtitkár szerint a hivatalos mérések szerint is vannak nehézfémek a vörösiszapban, például arzén és higany is. De a nehézfémtartalom nem lépi át szennyvíziszapoknál meghatározott határértéket. Az államtitkár szerint nincs arra utaló jel, hogy más hulladék is lett volna a vörösiszapban. A képviselő és az államtitkár egyetért abban, hogy ezeket a kérdéseket a katasztrófával foglalkozó parlamenti bizottságnak is vizsgálnia kell.
Az LMP-s Szilágyi László szerint az elmúlt évekből egy olyan járműipari vállalkozást sem lehet említeni, ahol indokolt lenne az állami támogatás. Szerinte ezek a vállalkozások nem teljesítik a fenntarthatóság megkívánt szempontjait, ezért indokolt lenne a teljes támogatási rendszer átalakítása.
Fónagy János szerint ezt az iparágat az ésszerűség és a fenntarthatóság lehetőségei között erősíteni, támogatni kell. De ha egy konkrét esetben bebizonyosodik, hogy a támogatott cég nem teljesíti az elvárt feltételeket, eljárást indítanak.
Az azonnali kérdések után a parlament rátért a kérdések tárgyalására. Az elsőt az MSZP-s Varju László teszi fel azzal kapcsolatban, hogy tervezik-e pontosan definiálni a kutatási és fejlesztési tevékenység definícióját, hogy a támogatási rendszer átlátható legyen. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az a baj, hogy túl sok jogszabályban van elszórva a definíció. A minisztériumban már felállítottak egy munkacsoportot, amely ennek a megoldásán dolgozik.
Hegedűs Lórántné arról kérdezi a kormányt, hogy van-e hivatali korrupció. A Jobbik képviselője szerint Győr mellett, egy természetvédelmi terület határában olyan beruházás kezdődött, amely "köszönő viszonyban sincs" Győr város rendezési tervével. Arra kíváncsi, hogyan kaphatott engedélyt a földhivataltól ez a beruházás.
Halász János államtitkár szerint a kormány azon dolgozik, hogy a hivatali korrupciók ne ismétlődhessenek meg. Szerinte az engedélyek kiadásánál nem mérlegelhetik a hivatalok, milyen rendezési terve van egy városnak.
Scheiring Gábor újra a kis- és középvállalások (kkv) finanszírozásáról kérdezi a kormányt. Szerinte "befagyott" az állami hitelgarancia nyújtása. Arra kíváncsi, miért csak beszél a kkv szektor támogatásáról a kormány, és miért állítják le a kezességvállalást. A kormány szerint nem állt le a hitelgarancia vállalása.
Ahogy korábban Schiffer András, a fideszes Budai Gyulai is arra kíváncsi, hogy áll a sukorói kaszinó-beruházás ügyében indított nyomozás. A legfőbb ügyész helyettese, Belovics Ernő szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoznak. Három embert gyanúsítottként hallgattak ki, közülük ketten előzetes letartóztatásban vannak. Az ügyészség vizsgálja "mentelmi joggal érintett személy bünetetőjogi felelősségét" is, de a legfőbb ügyész helyettese szerint a nyomozás jelen szakaszában erről egyelőre nem mondhat többet.
Neményi András arra kíváncsi, hogy a kormány kiemelt jelentőségű beruházásnak tarjta-e a Vát-Porpác térségben létrehozandó reptér beruházást, és lesz a projektért felelős miniszterelnöki megbízott. Az MSZP-s képviselő szerint ez a beruházás új fejezetet nyitna a kínai-magyar kapcsolatokban, és többezer munkahelyet is teremtene. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a beruházás nem állt le, az előkészítése folyamatban van. Miniszteri biztos nem lesz, de továbbra is kiemelt beruházás marad a reptér.
Nem versenyképes a vasúti díjszabás a jobbikos Bödecs Barna szerint. A vonattal utazókat ő kedvezményes helyi járatos jegyekkel, kombinált bérletekkel és azzal segítené, hogy a bérleteket a távolsági buszokon is fogadják el. Fónagy János államtitkár szeirnt a kormány azon van, hogy megvalósuljon az "egy ember, egy jegy koncepciója", és arra kérte a jobbikos képviselőt, hogy "ha odajutunk", támogassa az ezzel kapcsolatos előterjesztést.
A jobbikos Lenhardt Balázs arra kíváncsi, pontosan mi lesz a termékdíj sora. Szerinte szükség lenne egy átmeneti időszakra, és arra is, hogy a kormány egyeztessen az érinetettekkel. Ángyán József államtitkár szerint a termékdíj-rendszer átalakítására azért van szükség, mert jelenleg nem hatékony. Az új szabályozásnak az a célja, hogy fizessék meg a díjat azok is, akik eddig nem tették. A kormány a termékdíjakból származó bevételek növekedésével számol. Az államtitkár szerint ezen túl is lesz termékdíj, de csökkentik azt.
Erkel szülővárosa, Gyula fideszes képviselője figyelmezteti a kormányt, hogy 200 éve született a Himnusz szerzője. Gajda Róbert szerint a bicentenárium megszervezése az előző kormány dolga lett volna, de a közvélemény nem tudja, hogy mit tettek végül. A képviselő azt szeretné tudni, hogy lesznek-e színvonalas rendezvények november 7-e körül.
Halász János államtitkár szerint a szocialisták későn írták ki a pályázatokat, és a pénzt is elköltötték, de igyekeznek majd méltó ünnepséget rendezni Erkel születsénapján. A temetőben Szőcs Géza államtitkár emlékezik majd, lesz táblaavatás, bemutatják a Bánk bánt, Kocsis Zoltán beszédet mond, az előadást pedig a Magyar Televízió is közvetíti majd.
A kérdések után szüntet tart a parlament, majd öt órakor szavazásokkal folytatódik a munka. Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról szóló vitát este újra percről percre közvetíjük az [origo]-n.
Az Alkotmánybíróság jogköreit korlátozó javaslatokat benyújtó Lázár János felszólalásával megkezdődik a parlamentben a javaslatok általános vitája. Lázár azután nyújtotta be a két javaslatot a múlt héten, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz 98 százalékos különadóról szóló javaslatát (erről bővebben itt olvashat). Lázár János szerint "rendkívüli ügy" tárgyalásába kezd ezzel a parlament.
Az első kísérlet nem sikerült - utalt az Ab múlt heti döntésére Lázár. Szerinte a korábbi korszakot az jellemezte, hogy egy ilyen után széttárta a karját, és "nyugodtan hazaséltáltak a nagy pénzekkel", akik végkielégítést kaptak. Mostantól ez másként lesz, a kormány megkeresi a jogszerű lehetőséget, hogy "minél hamarabb pontot tegyen ennek a kérdésnek a végére".
Lázár szerint az Ab azt elfogadta, hogy erre az adóévre érvényesíthető a végkielégítésekre vonatkozó javaslat, ezért igyekezni kell, hogy az év végéig rendezzék ezt a kérdést. A Fidesz frakcióvezetője szerint ha az ellenzéki pártoknak fontos ez a kérdés, visszafizethetik a pénzt anélkül is, hogy erről törvény lenne.
A "nagykutyákra", a vezetőkre vonatkzik a 98 százalékos különadóróló szóló javaslat, nem azokra, akik több évtizede szolgálnak köztisztviselőként - mondta Lázár, aki a keddi ülésnapon másodszor hozza elő a hódmezővásárhelyi pedagógusok példáját. Lázár szerint Hódmezővásárhelyen összesen hét pedagógusra vonatkozna ez a javaslat, de "eszünk ágában sincs elküldeni őket".
Az ilyen és ehhez hasonló ügyek különböztetik meg az új korszakot a régi korszaktól - mondta Lázár, aki szerint a különadó kérdése "alkalmassági, igazságossági kérdés" is. Szerinte a javaslat elfogadása nem gyengíti a jogállamiságot, hanem a választói akart betartása a demokráciát erősíti.
A Fidesz frakcióvezetőjét megakasztotta, hogy az MSZP-s képviselők hangos megjegyzéseket tettek. A válságadó indoklása helyett ezért az előző kormány hibáinak sorolásába kezdett. Lázár szerint azért kell megszavazni ezeket a javaslatokat, mert az emberek a változásra szavaztak.
Nem a legszebb beavatkozás ez a két javaslat, de gyors, hatékony megoldásra van szükség addig, amíg el nem készül az új alkotmány - indokolta Lázár az Ab hatáskörének csökkentését. Szerinte "vissza kell szerezni a pénzt", mert ezt ígérték a választóknak.
Lázár azt mondja, a bizottsági üléseken úgy értette, minden párt egyetért abban, hogy a vissza kell szerezni a végkielégítéseket. Ha ez így van, fel kell tenni a kérdést, hogy alkalmas-e erre a jogrendszer - mondta Lázár. Szerinte az Ab döntése is azt mondja, hogy vissza lehet szerezni ezeket a pénzeket.
Lázár szerint ezektől a javaslatoktól nem lesz fasiszta párt a Fidesz, és arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne vonják kétségbe a vitában a demokratikus elkötelezettségüket.
A kormány részéről senki nem akart hozzászólni a két javaslathoz.
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója szerint bár volt kisebbségi vélemény, a többség támogatta "a pofátlan végkielégítések visszaszerzését".
A bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményeket először Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője adhatja elő öt percben. Szerinte a cél támogatható, "a gátlástalan végkielégítések ne maradhassanak ott, mert ezek a vagyonszerzések nemcsak a jó erkölcsbe ütköznek, de büntetőjogi szempontból is támadhatóak", de nem jó eszközt választott a kormány. "Nem szabad rászokni arra, hogy az alkotmány mindennapi ügyekben átszabható massza legyen" - mondta.
Az LMP frakcióvezetője is egyetért Gaudi-Nagy Tamással abban, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. "Önök most a magyar jogállam falából vernek ki egy téglát" - mondta.
Most a frakciók vezérszónokai mondhatják el véleményüket a törvényjavaslatokról, elsőként Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője szólal fel.
Szijjártó Péter Lázár János felszólalását ismétli: az Ab jogkörének szűkítése helyett arról beszél, hogy az emberek felhatalmazást adtak a Fidesznek arra, hogy visszaszerezzék a nagy végkielégítéseket azoktól, akik azóta is élnek, mint Marci Hevesen.
Szijjártó szerint a konfliktust az okozza, hogy már új korszak van, de a kotta még a régi. Más lesz a helyzet, ha megszületik az új alkotmány - mondja. Szerinte ilyen konfliktushelyzetben egy cselekvőképes kormánynak döntenie kell. "Vagy széttárjuk a karunkat, vagy az új korszak szellemében azt mondjuk, hogy az emberek igazságéreztének megfelelően tesszük a dolgunkat. A Fidesz emelett döntött" - mondta Szijjártó. Szerinte ezt a döntést testeíti meg ez a törvényjavaslat.
A józan ész is azt diktálta, hogy ezt a döntést hozzuk meg - indokolta a javaslatokat Szijjártó, aki szerint sokan most is olyan végkielégítéseket vesznek fel, amelyért sokan egy életen át dolgoznak. Példaként azt hozza fel, mennyi végkielégítést kapnak az előző kormány miniszterei és államtitkára, aki "nem kerülnek fel a történelem arany lapjaira". Szijjártó szerint azt a kérdést is fel kell tenni, helyes-e, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hat vezetője több mint harminc millió forintos végkielégítést kap.
Azt gondolom, hogy ez a vita, amire Lázár János is utalt, az látszatra alkotmányosságról szól, de akik most leghangosabban kiabálnak, a saját pénzüket féltik, és a saját holdudvaruk pénzét féltik. A Fidesz támogatja Lázár János indítványait.
Az MSZP vezérszónoka, Lamperth Mónika következik.
Sem Lázár János, sem Szijjártó nem ejtette ki egyszer sem a száján az Alkotmánybíróság szót - Lamperth szerint ezt jelzi, milyen nagy fába vágta a fejszéjét a kormány. Lamperth azt mondta, ő még soha nem látta ennyire zavarban Lázár Jánost, akit egyébként jó szónoknak tart. Lampert kis szünetet tartott beszédében, majd amikor a képviselők hangoskodni kezdtek, azt mondta: "azt vártam, hogy figyeljenek".
Helyes és támogatandó a cél, de más eszközöt kell választani hozzá - mondta Lamperth. "Hogy a kormányoldalon is értsék, focihasonlatot mondok" - szólt a kormánypárthoz. A szocialista politikus szerint a javaslat olyan, mintha a focipályán a játékos, aki piros lapot kap, ahelyett, hogy levonulna, a csapat megváltoztatná a szabályokat. "Nem arra kaptak felhatalmazást a választóktól, hogy átírják a szabályokat" - mondta Lamperth, majd azt állította, hogy Szijjártó azt kibálta be, hogy de igen.
Lamperth szerint a Fidesz cinikus javaslatot nyújtott be. Lamperth többek között a Heti Válaszból, Elek Istvántól és Kukorelly Istvántól idéz olyan véleményeket, amelyek elutasítják Lázár javaslatait.
Lamperth szerint az MSZP-nek akkor is fontos volt a demokrácia, amikor ők voltak hatalmon - ezt hangos zúgoldódással fogadta a terem. Az MSZP vezérszónoka azzal érvel, hogy ők akkor is elfogadták az Alkotmánybíróság döntéseit, amikor azok ellenük szóltak.
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka iskolai emlékekkel kezdi a felszólalást, szerinte már a rendszerváltás előtt felállított alkotmányossági tanács esetén is izgalommal várták a képviselők, mit szólnak a tanács tagjai a javaslataikhoz.
Gyüre szerint a Fidesz ezekkel a javaslatokkal átlépi a Rubikont, aminek az a veszélye, hogy máskor is meg fogják tenni. A szándék szerinte jó, mert sok embert irritálnak ezek a végkielégítések, csak a módszerrel nem értenek egyet.
Tudom, hogy meg fogják szavazni - mondja a fideszes képviselőknek Gyüre, mert szerinte abból indulnak ki, hogy jóra fogják ezt használni. "Egyet vegyenek figyelembe - nem mindig a Fidesz-KNDP lesz hatalomban" - mondta. Szerinte a kormánynak abba is bele kell gondolnia, hogy egy másik kormány ezzel a módosítással vissza is élhet.
Szerinte a Fidesz hiába érvel ezzel, nem erre kapta meg a felhatalmazást ilyen módosításokra, mert ez sehol nem szerepelt a programjukban.
Gyüre Csaba szerint Lázár János azért nyújtotta be ezt a javaslatot, mert meglátta, hogy az Alkotmánybíróságon nem fog átmenni az az intézkedésük sem, amellyel a nyugdíjjárulékokat átirányítátott a magánpénztárakból az állami kasszába. Szerinte felismerte, hogy ha ezt nem tudják megtenni, nem lesz költségvetés sem. Ezt akarják megakadályozni az Ab jogkörének kurtításával.
Az LMP vezérszónoka, Schiffer András azt mondta, ő nem akarja a fideszesek demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonni. "Nagyon fogják szégyellni magukat, miután megnyomják az igen gombot" - mondta a fideszeseknek Schiffer, akik szerint a köztársaság alapját készülnek épp felszedni.
A Jobbik vezérszónoka azt mondta a fideszes képviselőknek, tudja, hogy az igen gombot fogják megnyomni, de kérte, hallgassanak a lelkiismeretükre.
Hagyjuk a süketelést a végkielégítésekről - mondta a fideszeseknek Schiffer, aki szerint a magánnyugdíjpénztári járulékokat védi a Fidesz a javaslattal. Szerint költségvetési vakrepülésbe kezdett a Fidesz, és mindenképpen szüksége van arra a pénzre, amit a magánnyugdíjpénztárakból akarnak megszerezni.
Schiffer szerint ha megszavazzák Lázár javaslatait, nem lesz semmilyen biztosíték az emberek kezében, amikor államilag legalizást sikkasztásként el akarja venni a megtakarításaikat. Az ellenzéki pártok megtapsolták.
Schiffer szerint nem is oldja meg a javaslat a "pofátlan végkielégítések" problémáját, mert a tavaly kifizetett pénzeket így sem tudják visszaszerezni. "A BKV-nál kifizetett pénzeket nem kapjuk vissza, Szalainél röhög a markába" - mondta Schiffer. Az LMP frakcióvezetője szerint az Ab jogainak korlátozása helyett bünetetőjogi eszközökkel kellene visszaszerezni a kifizetett végkielégítéseket.
Schiffer András leveleket olvas fel, ezeket állítása szerint olyan emberek írtak, akikre vonatkozik a különadó. "Ezeknek az embereknek nézzenek majd a szemébe" - mondta Schiffer a fideszes képviselőknek.
Szerintük a kormánypártoknak eszük ágában sem volt más alternatívákat keresni.
"Amikor fülkeforradalomról hadoválnak, meg kellene nézni, mi szerepelt a programjukban" - mondta Schiffer, majd a Fidesz választási programjának Navracsics Tibor által jegyzett részéből olvas fel. Az idézet szerint a parlamenti többségnek is jogszerűen kell viselkednie.
Schiffer szerint a Fidesz a bolsevik hatalomgyakorlási technikákat sírja vissza, amikor korlátozni akarja az Ab hatáskörét, és nem fogadja el, hogy a parlament hatalma sem korlátlan. Az LMP frakcióvezetője egy Bibó István-idézetet is felolvas, hogy meggyőzze a fideszeseket, hogy fontos a hatalommegosztás a demokráciában.
Schiffer szerint januárban, amikor az Ab alkotmányellenesnek ítélte az ingatlanadót, még Szijjártó Péter is szerint is jól működött a testület. "Hagyjuk a hadovát, ne nézzék hülyének az ellenzék pártjait" - mondta erre neki Schiffer.
Schiffer Sólyom László volt köztársasági elnököt idézi, aki a parlament nyitó ülésén azt mondta a kormánypártoknak, hogy akkor lesznek sikeresek, ha különbek tudnak lenni az előző kormányoknál. Szerinte ennek az ellenkezője látszik a kormány eddig döntéseiből. Önök a nyers erőben bíznak - mondta Schiffer. Szerinte kettős mércét használ a kormány.
"Amit itt most önök művelnek, a sokak szemében visszamenőleg szentesíti Debreczeni József legsötétebb jövendöléseit" - mondta Schiffer. Mondatait hangos zúgolódással fogadták a képviselők.
A vezérszónokok után kétperces hozzászólások következnek. Elsőként az MSZP-s Gúr Nándor kap szót, aki szerint "szégyen és cinizmus", amit a kormány művel.
Egy KDNP-s képviselő alkotmányfilozófiai kétperce után Lendvai Ildikó kapott szót. Az MSZP volt elnöke szerint az MFB korábbi elnöke és Szász Károly is soktízmilliós végkielégítéseket vett fel. "Itt ült Kontrát Károly úr, kérdezze már meg, mennyit kapott. Visszafizeti, vagy mi az ördög?" - kérdezte a fideszesektől. Szerinte is a nyugdíjjárulékokat akarja "lenyúlni a kormány".
Vágó Gábor LMP-s képviselő szerint ezek a javaslatok arról szólnak, hogy a nyugdíjpénztári befizetésekből "Matolcsy úr légvárait fogjuk építgetni". Vágó Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatát idézi, amelyben arról szólt, nincs alternatívája a parlamentális demokráciának.
"Rendkívül megtisztelne Lázár úr, ha befáradna az ülésterembe, és nem a páholyból figyelne. Nem tudom, látogatónak vagy szakértőnek érzi magát, de mindkettő túlzás" - mondta Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a Fidesz frakcióvezetőjének, aki nem az ülésteremből, hanem az egyik páholyból követi a vitát. Lázár úr, ne féljen tőlem - mondta Harangozó, aki azt tanácsolta a javaslat benyújtójának, hogy menjen ki az utcára, és magyarázza el az embereknek, miért veszik el a megtakarításaikat.
Szerinte a javaslat miatt Lázárnak szégyellnie kell magát.
Wittner Mária szerint az MSZP-s képviselők csak a milliárdjaikat féltik. "Nem hiába, önök mindig anyagelvűek voltak" - vetette oda a szocialistáknak a Fidesz képviselője.
Az LMP-s Ertsey Katalin szerint sokat mondó, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nem ült be a napirend előtti vitára.
Mile Lajos nem kételkedik a kormánypártiak jóindulatában, de szerinte nem kellene elfelejteni, hogy sok disznóságot elkövettek már a nép akaratára hivatkozva.
Az LMP-s Szabó Rebeka szerint vannak képviselők, akik "zenés Youtube-videókat" néznek az általános vita alatt. Szerinte igaz, hogy saját céljaira akarja használni a kormány a nyugdíjpénztári befizetéseket.
Lendvai Ildikó Wittner Márinak címezte felszólalását, miszerint van jogállami módja is a végkielégítések visszaszerzésének. Wittner azzal válaszolt neki, hogy az MSZP elmúlt nyolc évben minden javaslatukat lesöpörte. Azt kérdezi az MSZP-s képviselőtől, hogy akkor miért nem fordultak az alkotmánybírósághoz, amikor "vérbe fojtották a forradalom 50 éves évfordulóját".
Vágó Gábor LMP-s képviselő szerint a római késő-köztársaság kezd megvalósulni, szerinte ugyanaz történik most, mint amikor Rómában lebontották a köztársaságot. Cicerót olvas fel a képviselőknek.
Gaudi-Nagy Tamás elszámoltátást követel, és miközben hevesen gesztikulál, majdnem arcon vágta a mellette ülő Dúró Dórát. A Jobbik szóvivője arrébb húzott, hogy Gaudi-Nagynak legyen elég tere a felszólaláshoz. Gaudi-Nagy szerint a javaslat Gyurcsány-restaurációhoz vezehet.
Ertsey Katalin azt mondja, pontosan tudja, miről beszél Wittner Mária, mert a Fidesz is lesöpri az ellenzék összes módosító javaslatát. Arra kérte a kormánypártokat, bizonyítsák be, hogy különbek, mint az előző nyolc év kormányai.
Novák Előd szerint szomorú, hogy a Fidesz Wittner Mária tekintélye mögé bújva akarja kiélni "gyalázatos cezaromániáját".
Az LMP-s és Jobbikos képviselők egymás után szólalnak fel, a kormánypártok soraiból régóta csak Wittner Mária kért szót. Lázár János javaslatairól egyre kevesebb szó esik.
Az ülést vezető Latorczai János fel is szólította a képviselőket, hogy térjenek vissza a tárgyhoz, nehogy parttalanná váljon a vita. Még heten várnak kétperces hozzászólásra, ketten előre írásban jelentkeztek, és ketten rendes hozzászólásra jelentkeztek - mondta Latorczai.
Lamperth Mónika szerint további érvelésre lenne szükség a kormánypártok részéről, hogy indokolják, miért van szükség ilyen szigorú módosításokra.
Az MSZP-s Bárándy Gergely is azt panaszolja, hogy a 263 kormánypárti képviselő közül eddig csak ketten szóltak hozzá a javaslatokhoz. "Nem mondtak még véleményt ebben a vitában" - mondta. Szerinte azért, mert ez a javaslat vállalhatatlan. Navracsicstól kérdezi, mi a kormány álláspontja: támogatják-e a javaslatot vagy sem.
Vágó Gábor LMP-s képviselő szerint Gyurcsány Ferencet erősíti a javaslat.
Gaudi-Nagy szerint meg kell akadályozni a Gyurcsány-restaurációt, ezért mielőbb alkotmányos megoldást kell találnia erre a helyzetre a parlamentnek.
Az LMP-s Kukorelly Endre szerint az előtte szóló képviselők már elmondták, "miért csinálja ezt a folyamatos alkotmánymódosítást a kormány", ő elmondja, miért fontos ez. A képviselő Plutarkhoszt idézve beszél a görög demokrácia alkonyáról.
Gúr Nándor néhány perce elismételte korábbi felszólalását, most újra szót kért, és újra elismétli, hogy cinikus és arcátlan Lázár javaslata.
Schiffer András is másodszor kér szót öt percen belül. Az előző felszólalásában azt mondta, nem igaz a Fidesznek az az érvelése, hogy más országokban is van hasonló korlátozása az Alkotmánybíróságnak. Most azt mondta, az Ab döntését akkor is el kell fogadni, ha az nem kedvező.
A kétperces felszólalások után azok a képviselők kapnak szót 15 percben, akik előre, írásban jelentkeztek. Az első az MSZP-s Szanyi Tibor lett volna, de nem ült bent az ülésteremben, amikor az ülésvezető szólította.
Egy a Nagy Imre újratemetésén beszédet mondó Orbán Viktorra emlékező LMP-s képviselő után párttársa, Ertsey Katalin is elmondta a maga Orbán-beszéd élményét, majd azt mondta, Lázár javaslatai méltók a sztálini alkotmányozáshoz. Arra kérte azokat a fideszeseket, akik még emlékeznek a Nagy Imre újratemetésén beszédet mondó Orbán Viktorra, hogy ne szavazzák meg a javaslatot.
Az MSZP-s képviselő elkezdheti 15 perces hozzászólását.
Szanyi Tibor szerint csak a felbérelt pamfletírók álltak ki a kormány mellett, egyébként még a velük a szimpatizáló lapkban sem támogatták Lázár János javaslatait.
Szanyi szerint a végkielégítésekkel kapcsolatos törvény 2-3-4 millió forintokról szól, szerinte a Fidesz kormány tagjai ennyit fognak évente zsebre tenni az új adórendszernek köszönhetően. "Ez csak biznisz, az ország kifosztásának fideszes terve" - mondta a javaslatról Szanyi. A mondtatot a vita eddig leghangosabb felzúdulása kísérte.
Az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése nem jelenti azt, hogy az állampolgároknak nem lesz jogorvoslati lehetősége, mert Szanyi szerint számíthatunk az Európai Unióra. A szocialista képviselő szerint a fideszes képviselők saját esküjüket is megszegik, mert arra tettek ígéretet, hogy megtartják a törvényeket.
Az LMP-s képviselők, Szabó Rebeka és Vágó Gábor most Lázár Jánost idézik, az egyik korábbi, a reform-diktatúrát félő idézetére utalva Vágó Gábor megjegyezte: "Jó napot kívánok, ez itt egy reform-diktatúra". Vágó utána újra Cicerót idézte, majd amikor többen nevetni kezdtek, megjegyezte, hogy szerinte a képviselők nem veszik elég komolyan Cicerót.
Novák Előd szerint zsibvásár van a parlamentben, a kormánypárti képviselők csak röhögcsélnek, miközben még nem szóltak hozzá a javaslathoz.
Miután az előbb Novák Előd és a kormánypárti képviselők is szondát emlegettek Szanyi Tibor felszólalása után, a szocialista képviselő megkérdezte az ülést vezető elnököt, hogy sértegetésre lehet-e sértegetéssel válaszolni. Miután úgy értelmezte, hogy nem, csak annyit mondott, hogy ő nem volt tüntetésen (korábban a képviselők azt mondták, ő is a Demokratikus Charta tüntetésén volt).
Vágó Gábor arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy úgy érveljenek az Ab jogkörének szűkítése mellett, hogy nem említik a különadót.
Az MSZP-s Bárándy Gergely most rendes hozzászólásban kérdezi a kormánypárti képviselőket, miért nem szólnak hozzá a vitához. Szerinte ez nem egészséges demokráciafelfogásra vall. "Esetleg megtiltották önöknek, hogy hozzászóljanak" - vélekedett. Bárándy, ahogy egy órája is mondta, a kormány véleményét is szeretné hallani.
"Megértem én, hogy idegesek" - mondta Bárándy Gergely arra, hogy a Fidesz által delegált alkotmánybírák is elutasították a javaslatot. Nemcsak Schiffer, Bárándy is kapott leveleket a Fidesz terveivel kapcsolatban. Az egyik ügyvéd kollegájának levelét fel is olvassa. A levélíró megdöbbent az alkotmánybírósági jogok tervezett átszervezésén, szerinte korlátozhatatlan hatalom van kibontakozóban, ami nem lehet helyes, még akkor sem, ha célja az.
Bárándy szerint ez egy olyan javaslat, ami életük végéig kísérteni fogja azokat, akik megszavazták, ezért arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy fontolják meg újra a javaslatukat.
Az LMP képviselői az ülésre Love Ab feliratú sárga pólóban érkeztek, ezeket az ülésről már hiányzó képviselők a helyükön hagyták. Latorczai János felszólította Schiffer Andrást, hogy vigye ki ezeket a pólókat "vagyonmegőrzésre" a ruhatárba, mert az ülésterem nem az.
Az LMP-s képviselők sárga pólója
Ipkovics György szocialista képviselő szerint az alkotmányügyi bizottság délelőtti ülése óta előremozdult a vita, mert most már minden ellenzéki párt felajánlotta segítségét a probléma megoldására.
Ertsey Katalin megint megpróbált a kormánypárti képviselők lelkiismeretére hatni, és tüntetni hívta őket szerdára, az Ab épülete elé.
Lendvai Ildikó rendes hozzászólásra jelentekezett, de azt mondta, nem fogja kihasználni a 15 percet, mert korábban már sok érv elhangzott. Az MSZP-s képviselő szerint az alkotmánymódosítást nem elvi szempont vezeti, hanem az, hogy "elviszem, pont".
Lendvai szerint az előző kormányokat lehet kritizálni, mert "sokat hibáztunk, nem hiába buktunk el", de ez nem mentesíti a Fideszt. "Az, hogy önöknél meg verik a négereket, nem jó érv" - mondta Lendvai.
Lendvai Navracsics Tibor egy korábbi nyilatkozatát idézi arról, hogy az államnak is jogtisztelőnek kell lennie. "Minden szavával egyetértek" - mondta Lendvai, aki azt mondta, nem feltételezi, hogy a miniszterelnök-helyettes megváltoztatta véleményét csak azért, mert más székben ül.
Elfogytak a hozzászólók, most Lázár János válaszol a vitában elhangzottakra.
Lázár János szerint a hozzászólók nem arra a problémára válaszoltak, amit ő felvetett a javaslatokban és az előterjesztésben, hanem pártpolitikai célra használták a vitát. Lázár szerint a jobbikos Balczó volt az egyetlen, aki Schmitt Pált hitelesen idézte, és ő úgy látja, Schmitt megszólalását csak azok vádolhatják elfogultsággal, akik maguk is elfogultak.
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, jóval konstruktívabb vitára számított, és arra, hogy az ellenzéki pártok javaslatokat fognak tenni a megoldásra.
"Az LMP végre bemutatkozott a házban, megmutatta, hogy mit képvisel" - mondta Lázár, aki szerint Schiffer nem volt konstruktív, csak a saját elképzelését képviselte. Lendvai hozzászólását megdicsérte Lázár, de kikérte magának, hogy az MSZP-s képviselők lopással vádolják a kormányt.
Lázár a holnapi vitára is invitálta a képviselőket. "Segítsenek, hogy a végkielégítések ügyét megoldjuk, olyan megoldás szülessen, ami elfogadható" - mondta a frakcióvezető, aki szerint homokba dugja az a fejét, aki nem veszi észre azt, hogy az embereknek van igazságérzete. "Olykor-olykor el kell azon gondolkodni, hogy ezt a mostani alkotmányos keretek mennyire szolgálják" - mondta Lázár.
A parlament holnap a részletes vitával folytatja Lázár János javaslatainak tárgyalását.