Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Országgyűlés egyórás emléküléssel indítja munkáját csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. Az emlékülésen megkezdik a nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozat vitáját, majd Áder János köztársasági elnök is felszólal.
Az Összetartozás dalát osztotta meg Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Hamisan terjeszti a liberális média, hogy az ellenzéki képviselők nem szólalhatnak fel a trianoni évfordulóra íródott politikai nyilatkozat parlamenti vitájában - írta közösségi oldalán Kocsis Máté. A politikus emlékeztetett, hogy a nyilatkozat vitája jövő héten lesz.
Kezdődik az Országgyűlés emléknapi ülése.
A képviselők felállva üdvözölték Áder János köztársasági elnököt, és a történelmi zászlókat.
Latorcai János arról beszélt, hogy ma a trianoni békediktátum tragédiájára emlékezünk.
Latorcai János külön köszöntötte a szülőföldjükön maradt magyarokat, és nélkülük a környező országok is szegényebbek lennének. Hosszú taps fogadta az Országgyűlés alelnökének szavait.
Latorcai János felidézte Antall József 15 millió magyart érintő, 30 évvel ezelőtti mondatát, és közölte, hogy két évtizeddel később az Orbán-kormány idején kezdődött meg a nemzetegyesítés. Felidézte, hogy a közjogi egyesítés révén 1,1 millió fővel nőtt a magyar állampolgárok száma - tette hozzá.
Latorcai János arról is beszélt, hogy a mostani emlékezés a tisztelet és egyetértés jegyében telne.
Ismertetik a nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozat szövegét.
Az Országgyűlés sajtóirodája azt írta, a fórum a térség államaiban élő 12 millió magyar ember választott képviselőinek reprezentatív politikai testületeként a tagok 94,44 százalékának, a külhoni tagok 100 százalékának támogatásával, ellenszavazat nélkül fogadta el a felhívást. A Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői a dokumentumot politikai nyilatkozattervezetként terjesztették elő az Országgyűlés június 4-i ünnepi ülésén.
A felhívásban felidézték: történelmi tény, hogy az első világháborút lezáró békekötések során az ezer esztendeje európai szülőföldjén élő magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától. Ennek nyomán minden tíz magyar ajkú emberből három, azaz mintegy 3,3 millió magyar a szülőföldjével együtt más államok fennhatósága alá került, ahol egy évszázada változó államalakulatok keretében és fogyatkozó lélekszámban él napjainkban is.
Rámutattak: a határokon kívülre került Kárpát-medencei magyar közösségek ellen irányuló etnikai tisztogatási kísérletek, etnikai homogenizációs törekvések, valamint az 1990-ben történt demokratikus rendszerváltoztatások után a térségre jellemző társadalmi és gazdasági nehézségek okozta elvándorlás ellenére a külhoni magyarság "fájdalmas veszteségek, áldozatok és nagyszerű teljesítmények árán" megőrizte az anyanyelvében, kultúrájában és szülőföldjében gyökerező nemzeti önazonosságát. Ezáltal a Kárpát-medencében napjainkban is viszonylagos nemzeti többséget alkot, és a térségben a magyar nyelvet beszélik a legtöbben - tették hozzá.
Hangsúlyozták: három évtizede a Kárpát-medencében élő külhoni magyarság - olyan időszakban, amelyben Európa nem volt mentes az erőszakos etnikai érdekérvényesítésektől sem - mindvégig alkotmányos eszközökkel, békés módon küzdött a jogaiért. A külhoni magyarság a térség valamennyi állama euroatlanti integrációjának, illetve integrációs törekvéseinek aktív támogatója, és politikai érdekképviseletei által nélkülözhetetlen módon járul hozzá a térség geopolitikai stabilitásának és etnikumközi békéjének fenntartásához - írták.
Kiemelték: mindezek ellenére a Magyarországgal szomszédos egyes országokban élő magyar közösségek az elmúlt három évtizedben folyamatosan a diszkrimináció számos formájával szembesülnek. A hátrányos megkülönböztetés a központi és regionális fejlesztési közpolitika, a kommunista időszakban elrabolt egyéni és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, az oktatási és az anyanyelvhasználati jogok, az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való részvételi jogok, valamint a politikai közbeszéd területén is érvényesül.
Gyakran tapasztalható, hogy egyes országok állami hatóságai tudatosan megfélemlítik, illetve megalázzák a külhoni magyar közösségek tagjait és vezetőiket - írták. Kitértek arra is, hogy gyakori diszkrimináció áldozatai a külhoni magyarok akkor is, amikor a részükre törvényekben és egyéb jogszabályokban elviekben biztosított jogokat a gyakorlatban csorbítják, azok tényleges érvényesülését meghiúsítják.
A dokumentumban leszögezték: a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrást, hanem erőforrást képezhet egész Európa és a kelet-közép-európai térség valamennyi nemzete és állama számára. Ennek érvényesüléséhez az szükséges, hogy a térség államai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke szellemében mindannyian ismerjék el a nemzeti önazonossághoz való jogot alapvető emberi jogként, és közösen határozzák meg annak a 21. századi kihívásokra megfelelő választ adó politikai és jogi tartalmát, valamint az így meghatározott jogot a gyakorlatban is biztosítsák a területükön számbeli többségben, illetve kisebbségben élő nemzeti közösségek számára egyaránt.
Az aláírók arra hívják fel a kelet-közép-európai - és benne a Kárpát-medencei - államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak mint alapvető emberi jognak az elismertetését.
Felhívják továbbá ezeket a parlamenteket, hogy emeljék alkotmányos alapjoggá a nemzeti önazonossághoz való jogot, és azt szavatolják a gyakorlatban is az államaik területén élő minden őshonos nemzeti közösség számára. A Magyarország alaptörvényében foglalt megoldáshoz hasonlóan a többségben élő nemzeti közösségek mellett a meghatározott feltételeknek megfelelő, számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségeknek is biztosítsanak alkotmányban rögzített államalkotói jogállást.
Az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel fordulnak, hogy az uniós tagállamokban számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek több mint ötvenmillió tagjára tekintettel az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által 2013-ban indított nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelmi javaslatok tárgyában kezdeményezze kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását.
Felhívják az Európai Unió tagállamainak polgárait, hogy támogassák a Székely Nemzeti Tanácsnak az európai régiók gazdasági és kulturális fejlődését erősíteni hivatott, folyamatban lévő európai polgári kezdeményezését.
A magyarok összetartozását hangsúlyozta a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján, csütörtökön a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében. A magyar nemzet tagjai, bármely pontján éljenek is a világnak, összetartoznak - írták a dokumentumban.
A nemzeti összetartozás napján a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői emlékeztettek arra, hogy "a magyarellenes és igazságtalan trianoni döntés áldozata lett minden magyar, azok a milliók, akik a határon kívül rekedtek, és azok is, akik az anyaországban maradtak". A Trianon óta eltelt száz év bizonyossá tette, hogy a határok változhattak és az államok átalakulhattak, de a nemzeti identitás és az anyanyelv maradandó -emelték ki. Mint írták, a békediktátum Európa legnagyobb létszámú őshonos nemzeti kisebbségét hozta létre, a Kárpát-medencei határon túli magyar nemzeti közösségeket.
Szomorúnak és elfogadhatatlannak nevezték, hogy "Trianon után száz évvel sem telik el hosszabb időszak úgy, hogy a határon túli magyar közösségeket a többségi társadalom részéről ne érné durva fizikai vagy politikai támadás" saját országukban. Az évszázados nemzeti üldöztetés azonban nem eltünteti, hanem erősíti a magyar nemzeti közösség összetartozását a határ minden oldalán - hangsúlyozták.
Az elmúlt tíz évben a magyar kormány tettekkel bizonyította nemzeti elkötelezettségét, a külhoni magyar nemzeti közösségek hagyományainak, anyanyelvének, kultúrájának védelme iránti elköteleződését. Egyértelművé tette, hogy a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést úgy akarja megvalósítani, hogy ezzel párhuzamosan a jószomszédi kapcsolatok is erősödjenek - mutattak rá.
Emlékeztettek arra, hogy EP-képviselőként szorosan együtt dolgoznak a határon túli magyarság politikai pártjaival, aminek köszönhetően a magyar néppárti delegáció 15 fővel a képviselőcsoport harmadik legerősebb küldöttsége.
Kövér László szerint csak az lehet a miénk, amit képesek vagyunk megvédeni.
100 évvel ezelőtt csak Magyarország létét vonták kétségbe, de ma már bizonyos erők minden nemzet létét megkérdőjelezhetőnek látják - mondta Kövér László. A házelnök szerint a nemzetek önrendelkezésének az eszméjét 100 éve eltemették, de ez ma is fenyeget. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a geopolitikai gondolkodást.
Kövér László szólt arról is, hogy az 1918 előtti magyar elit teljes mértékben a dualista monarchia jövőjéhez kötötte a sorsát. A politika felelőssége nem megkerülhető - tette hozzá. Minden mentő, vagy magyarázó körülmény ellenére az eredmény: Trianon. Ez még egyszer nem történhet meg velünk - tette hozzá.
Szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni a nemzetközi porondon - mondta Kövér László. Arra is emlékeztett, hogy a Nyugat 1938 után mindenkit koncként vetett oda a kommunistáknak és a Harmadik Birodalomnak. Az elmúlt évszázadban a Kárpát-medencében a nemzetek között az volt a megszokott, hogy a másik kudarcainak örültek. Most vagy együtt leszünk nyertesek, és vagy együtt leszünk vesztesek.
Nem akarjuk elveszíteni a 21. századot, de azt sem akarjuk, hogy 100 évvel ezelőtti nyertes szomszédaink is elveszítsék. Trianon öröksége továbbra is nyitott sorskérdés - mondta a házelnök. 1990 után az euroatlanti csatlakozás nyújtott volna megoldást Trianonra, de csalódni kellett ebben.
Kövér László arról is beszélt, hogy egy évszázaddal Trianon után új megoldást akarunk adni, és szövetségeseket találni Európa nemzetei között. A magyar kisebbségek önazonosság melletti küzdelme európai ügy. Az eredményes európai önvédelemhez kellenek az identitás fundamentumai - mondta a házelnök.
Kövér László arról is beszélt, hogy a külhoni magyar kisebbségi élet rengeteg megpróbáltatással járt, és egyben erkölcsi lehetetlenség is egyben. A magyar állam nevében a legmélyebb hálával tartozunk az elszakított közösségeink irányába - mondta a házelnök.
Kövér László az uniós alapszerződésre hivatkozva azt mondta, hogy az használja a nemzeti identitás kifejezést. Eddig közjogi és politikai értelemben nem határozták meg a nemzeti identitást, de a mostani dokumentum lehetőséget ad erre. Nemzeti identitása az embereknek és állampolgároknak van, és minden a nyelvükből és kultúrájukból fakad. A nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosítja, hogy az elődök kultúráját szabadon lehessen megörökölni. Az államok politikáját kell megváltoztatni, és nem a határokat - mondta Kövér.
Kövér László kijelentette, hogy a magyarság ezeréves Kárpát-medencei múltjából 100 nehéz év van mögöttünk, de most tegyük közösen sikeressé a következő 100 évet.
Áder János köztársasági elnök felidézte annak a brit diplomatának a szavait, akinek nagy szerepe volt a határok kijelölésében. Mit tudott ez a diplomata a magyar történelméről? Bár nem tudott sokat a magyart múltról, mégis alapvetően befolyásolta a magyar jövőt. 100 éve Magyarország gyászolt - tette hozzá.
Áder János felidézte, hogy mit vesztett el Magyarország a trianoni diktátummal. Emlékeztetett arra, hogy Budapest a világ második legnagyobb malomipari központja volt az első világháború előtt, és világszínvonalú volt a magyar ipar.
Az országot ért veszteség mellett, az embereket közvetlenül érintő súlyos cselekmények történtek 1918-1920 között - mondta Áder János. Mindenki tévedett az első világháború előtt.
Áder János arról is beszélt, hogy az első világháború során a későbbi győztesek csak területi engedményekkel tudta a semleges Romániát és Olaszországot a háborúba csábítani. 1918-ra három olyan monarchia végzete teljesedett be, amelyek korábban alapvetően meghatározták Európa térképét.
Áder János arról is beszélt, hogy az első világháború vesztesei közül Magyarországot sújtotta a legjobban a győztesek akarata. Csak Magyarország kárára alkalmazták a wilsoni elveket.
Magyarország sorsáról nem 1920-ban, hanem jóval korábban sunyi háttértárgyalásokon döntöttek - mondta az államfő. Áder János azt kérdezte, békét hozott-e Trianon? Segítette-e a térség fejlődését? Csökkentette-e az etnikai feszültséget? Mindezekre a válasz nem.
Áder János szerint az, hogy a magyarok igazságtalannak gondolták a trianoni döntést, az világos. De mit gondolnak a többi népek? Már akkor is sokan elismerték, hogy nem született jó megoldás, mivel a magyarok tömegeinek kisebbségbe sorolása nem egyezett a wilsoni elvekkel. Áder János felidézte Francois Mitterand 1992-es szavait is, amikor a francia elnök arról beszélt, hogy igazságtalan békeszerződések születtek a XX. században.
Áder János Rutkai Arnold költő verséből idézett. A költő 1948-ban Ausztráliába menekült. Az államfő szerint a 100. évfordulón a saját házunk előtt is söprögetni kell. Katasztrofálisnak nevezte az 1918-1920 közötti liberális, konzervatív és baloldal politikusainak a teljesítményét. Azt gondolni, hogy elég lesz az elvszerűség, az több volt, mint politikai vakság, ez súlyos felelőtlenség volt.
Áder János szerint egy időben elkezdett diplomáciai háttérmunka, és a magyar hadsereg egyben tartása esetleg mérsékelhetett volna valamit a veszteségből. Mindezen súlyos helyzet ellenére a nemzet élni akart.
Áder János elmondta, hogy Bethlen István komoly eredményeket ért el a trianoni szerződés után. Már 1925-től költségvetési többlete volt az országnak. Magyarországot a második világháború óta megváltoztatják a határok megváltoztatásának a vádjával, de ezzel egyébként korábban egyszer sem élt az ország, amikor lehetősége lett volna. Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, és ezt kérjük mi is tőlük - mondta Áder. Egymás javára, és nem egymás ellenére kell dolgoznunk, mert így a trianoni átok lekerülhet rólunk.
Az elhallgatásban és a határon túli magyarok helyzetének a szőnyeg alá söprésében nem leszünk partnerek - mondta az államfő. Áder János elmondta, hogy az elmúlt 10 évben valós tartalommal akarták megtölteni a nemzetpolitika kifejezést. 10 éve azon dolgozunk, hogy távlatot adjunk a határon túli magyar fiataloknak, helyrehozzuk veszni indult közösségeinket - tette hozzá.
A magyar Országgyűlés 10 év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozásra jutó forrásokat - mondta Áder János. 100 év elteltével is itt vagyunk, élünk. A jövőben bizakodva mondhatjuk, a magyar nemzet nemcsak volt, hanem lesz is - zárta szavait Áder János.
Az emlékező ülés végén a képviselők elénekelték a nemzeti himnuszt.
Véget ért az Országgyűlés emlékező ülése, hamarosan összefoglalóval jelentkezünk.
