Törvénytelennek nyilvánították a csonka kuratóriumot<br/>

Törvénytelennek minősítette a Magyar Televízió csonka kuratóriumának megalakítását a legfőbb ügyész. Az állásfoglalás alapján az SZDSZ fontolgatja a testület döntéseinek - köztük a székházeladás, az elnökválasztás és közvetetten az ezerfős létszámleépítés - megtámadását.

A Legfelsőbb Bíróság formai okokra hivatkozó elutasításai után a Legfőbb Ügyészség érdemben vizsgálta és törvénytelennek minősítette a Magyar Televízió csonka kuratóriumának megalakítását. Erről Györgyi Kálmán levélben tájékoztatta a testület legitimitását beadványaikban megkérdőjelező SZDSZ-t és az MSZP-t, valamint az Országgyűlés elnökét.

A közalapítványok törvényességi felügyeletét ellátó legfőbb ügyész szerint tavaly februárban meg kellett volna választani az ellenzéki kurátorokat is, miután a pártok leadták jelölésüket. Emlékezetes, hogy Áder János nem bocsátotta szavazásra az ellenzék által delegálni kívánt tagokat, mivel érvelése szerint a pártok nem jelöltek közösen. Négy helyre öt jelölt volt. A MIÉP ragaszkodott ahhoz, hogy két helyet kapjon a testületben.

Györgyi Kálmán a házelnökkel szemben - a médiatörvény rendelkezéseit alapul véve és az ebben a témában meghozott alkotmánybírósági döntésből levezetve - leszögezte: "A képviselőcsoportok többes jelöltállítása nem azonos a jelöltállítás hiányával, erre az esetre a médiatörvény rendelkezései nem teszik lehetővé az elnökségnek kizárólag a másik jelöltjei megválasztásával történő megalakítását."

A legfőbb ügyész álláspontja szerint a kormánypártiakból álló kuratórium megválasztása sem a médiatörvény, sem az MTV Közalapítvány alapító okirata rendelkezéseinek nem felel meg.

Az ügyészségi állásfoglalást rendkívüli sajtótájékoztatón ismertető SZDSZ követelést címzett Áder Jánosnak, amelyben sürgetik, hogy a házelnök haladéktalanul számolja fel a megállapított törvénytelenségeket: szavaztasson az ellenzéki jelöltekről, és kezdje meg a jelölési eljárást a Magyar Rádió és a Hungária (Duna) Televízió Alapítvány lejáró mandátumú elnökségeibe.

Az újabb törvénysértések elkerülése érdekében az SZDSZ közjegyző előtt teszi meg jelölését - jelentette be Pető Iván. Magyar Bálint pártelnök hozzáfűzte: fontolgatják a jogi lépéseket a törvénytelenül választott kuratórium valamennyi döntése ellen, beleértve az elnökválasztást és a milliárdos ingatlanszerződéseket.

Ha a bíróság megsemmisítené a csonka kuratórium döntéseit, a posztjáról másfél éve lemondott Horváth Lóránt lehetne az ügyvezető. Horváth az ügyészségi állásfoglalásról lapunktól értesült, találgatásokba nem kívánt bocsátkozni. Megerősítette azonban értesülésünket, mely szerint Szabó László Zsolt a hét elején közölte vele, hogy általános alelnöknek nevezi ki. Egyes tévés személyiségek szerint a találkozáskor feltűnően szívélyes Szabó már az ügyészség döntésével kalkulálhatott.

A kuratórium hagyta jóvá az ingatlanok tervezett és a Szabadság téri irodaház konkrét eladását. A vevő Creditanstaltnál nem tudtunk véleményt kérni az ügyészségi döntés miatt bizonytalanná vált szerződésről.

Györgyi Kálmán álláspontja ellenére az ügyészség nem indíthat keresetet, jogköre ugyanis nem terjed ki az alapító Országgyűlésre. Magyar Bálint szerint a magyar jogrendszer hiányossága, hogy nincs olyan eszköz az ügyészség kezében, amellyel a jogszabályok betartására kényszeríthetné a törvényhozókat és a házelnököt.

Az Országgyűlésnek nincs tennivalója Györgyi Kálmán levele miatt - jelentette ki tegnap Áder János. A házelnök szerint a legfőbb ügyész állásfoglalásának nincsenek jogi konzekvenciái, csak az Alkotmánybíróság és a Fővárosi Bíróság döntésének voltak ilyen következményei. Áder hangsúlyozta: nem akarja jogilag értelmezni a levelet, de az tény, hogy a Fővárosi Bíróság tavalyi, jogerős döntésével bejegyezte Bakó Lajost a kuratórium elnökének, vagyis a kuratórium törvényesen működik. Az ellenzéktől a mai napig nem érkezett olyan hivatalos jelölés, amely a három frakcióvezető aláírásával megnevezi a négy kuratóriumi tagot. A jelöltek nevének leírása nem azonos a jelöléssel - szögezte le a házelnök. Áder János hozzátette: szerinte kézenfekvő, hogy a másik két kuratóriumi tag választással együtt bővítsék ki az MTV kuratóriumát.

A legfőbb ügyész minden ponton igazat adott a szocialista párt álláspontjának, mivel kimondta, hogy az ellenzéki frakciók is állítottak jelöltet - jelentette ki lapunknak Lendvai Ildikó. A frakcióvezető-helyettes úgy véli: a döntés bebizonyította, az, hogy négy helyett öt jelöltet állítottak az ellenzéki frakciók, nem lehetett volna akadálya megválasztásuknak. A legfőbb ügyész a mi értelmezésünkkel egybehangzóan értelmezte az Alkotmánybíróság döntését is, mivel kimondta: kizárólag akkor lehet csonka kuratóriumot választani, ha az ellenzéki frakciók egyáltalán nem állítottak volna jelöltet - vélte Lendvai.

A frakcióvezető-helyettes figyelemre méltónak tartotta, hogy mivel a közalapítvány kuratóriumi elnöksége törvényellenesen állt fel, megkérdőjelezi a teljes kuratórium és a közalapítvány működésének törvényességét.

A legfőbb ügyész levele után elvárjuk az Országgyűlés elnökétől, hogy haladéktalanul terjessze a parlament elé a három ellenzéki frakció öt jelöltjét - fogalmazott Lendvai.

Turi-Kovács Béla szerint Györgyi Kálmán állásfoglalását írói munkásságának részeként kell értelmezni. A Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese tudja, hogy a legfőbb ügyész gyakorolja a törvényességi felügyeletet az MTV felett, de mindenekelőtt az Alkotmánybíróság döntését kell elfogadni. Turi-Kovács úgy véli, ha Györgyi véleménye nyomán perek indulnak, a kezdeményezőknek nincs esélyük.
Az MDF ma is úgy látja: nem volt közös ellenzéki jelölt, ezért a házelnök nem tehetett mást - mondta Balogh László. A kulturális bizottság demokrata fórumos tagja szerint a médiatörvényből egyértelműen következik a konszenzusos jelölési kötelezettség.

Az a MIÉP véleménye, hogy a Legfőbb Ügyész nem anullálhatja az Alkotmánybíróság döntését. Győri Béla szóvivő azt mondta, pártja módosító javaslatot tesz a 12 személyes, hatszor kétfős kuratóriumi elnökségre.

Helyreállíthatatlan a korábbi állapot

Takács Albert alkotmányjogász a Magyar Hírlapnak elmondta: ha a legfőbb ügyész álláspontjának érvényt szerez az Országgyűlés, az azt jelenti, hogy a kuratórium által hozott valamennyi eddigi intézkedés érvénytelen. Jogilag viszont helyre kellene állítani a jogsértés előtti állapotot. Takács szerint ez keresztülvihetetlen, annyi minden történt az elbocsátásoktól, az alelnöki kinevezésekig az eltelt idő alatt.

Halmai Gábor alkotmányjogász úgy nyilatkozott: ha ezek után sem lép az Országgyűlés, akkor ismét orvosolatlanul hagy egy olyan jogsértést, amelyet a legfőbb ügyész is megállapított az Alkotmánybíróság után. Ez a törvényesség semmibevétele lenne, és nem feltételezem egy jogállami országgyűlésről, hogy így járna el - tette hozzá Halmai.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. február 3.)