Várhatóan nem lesz az idén általános amnesztia<br/>

Kilenc éve nem hirdetett amnesztiát az Országgyűlés. Idén a millennium alkalmából, illetve a köztársasági elnök megválasztása kapcsán egyaránt elképzelhető, hogy - például augusztus 20-ra - ismét közkegyelemről szóló törvényt fogadjon el a parlament, ám szakértők szerint erre kevés az esély. A nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan, hogy az állam életében fontos események jelentőségét amnesztia meghirdetésével is hangsúlyozzák.

A Magyar Köztársaság kikiáltása óta az Országgyűlés - másfél esztendő leforgása alatt - három esetben alkotott törvényt a közkegyelem gyakorlásáról, de már a közelgő rendszerváltással összefüggésben adott amnesztiát 1988. októberében az akkori Elnöki Tanács is. 1991 óta azonban nem hirdettek kegyelmet.

A millenniumi esztendő állami ünnepnapja - 2000. augusztus 20., illetve az új köztársasági elnök hivatalba lépése - alkalmat nyújthat arra, hogy a parlament ismét kegyelmet adhasson bizonyos bűnelkövetői köröknek. A nemzetközi jogban is ismert gyakorlat, hogy az állam egyes, különösen fontos események kapcsán - és meglehetősen ritkán - amnesztia kihirdetésével ad bocsánatot egyes megtévedt polgárai bűneire.

A közkegyelemi törvénytervezetet az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) kell az Országgyűlés elé terjesztenie. A Népszava érdeklődésére az országgyűlési sajtóirodán nem tudtak választ adni arra, hogy a törvényhozás szándékozik-e a millennium évében amnesztiát hirdetni. Mint mondták, a szakmai előkészítés az IM feladata, ezért ők az illetékesek. Az igazságügyi tárca szóvivője, dr. Gál Ildikó szerint azonban a közkegyelem politikai döntés kérdése, következésképpen az előkészítő munka csak a parlament hivatalától kapott felkérés nyomán kezdődhet meg.

A Népszava szakértőktől úgy értesült, hogy - mivel a kormányzat szigorításra törekvő büntetőpolitikai elképzeléseibe nem illeszkedik a közkegyelem - a koalíció nem kíván beterjeszteni ilyen javaslatot.

'88. októberében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakorolt. Mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindazokat, akiket a bíróság 1956. október 23. és 1957. május 1. között "nem állam elleni bűncselekmény vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett" más bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át és azt letöltötte. Ez a kegyelem még nem terjedt ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt ítéltek el.

Az 1989. november 4-én kihirdetett törvény a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából adott végrehajtási és eljárási kegyelmet a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetői számára. Ebben már mentesültek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket a kémkedés kivételével - állam elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt, illetve tiltott határátlépés, hazatérés megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt ítéltek el. Egyes elítéltek szabadságvesztés büntetését a törvény megfelezte.

Az 1990. június 18-án kihirdetett törvény a szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából - megemlékezve Nagy Imre és mártírtársai haláláról - gyakorolt közkegyelmet. Végrehajtási és eljárási amnesztiát hirdetett egyes, főként gondatlan, illetve szándékos, de csekély veszélyességű bűncselekmények elkövetői számára, illetve harmadolta a börtönbüntetésüket. Akkoriban kis híján országos börtönlázadáshoz vezetett a nagyarányúnak várt, de végül csak igen szűk kört érintő amnesztia.

1991. márciusában törvényben kaptak eljárási kegyelmet az 1990. októberi, az egész ország életét megbénító útelzárásokkal - közismertebben: a taxisblokáddal - kapcsolatos egyes bűncselekmények és szabálysértések elkövetői.

(Népszava)