Idézetek Mádl Ferenc korábbi beszédeiből, nyilatkozataiból<br/>

"Több mint szimbolikus (…), hogy első királyunk, a magyar államiság megalapítója, Szent István a szent koronát a pápától kapta. Ettől kezdve meghatározó volt a magyar kultúra, a magyar társadalom, sőt a magyar politikai élet tekintetében is sokáig az a tény, hogy a magyarság a nyugati kereszténységhez csatlakozott." (…) Nagyon fontosnak tekintjük az egyház részvételét (…) a társadalom morális megújításában. Az egyházak társadalmi tanítása mindig is átjárta az európai kultúrát. A társadalmi szolidaritásra való felhívás, az ember méltóságának kiemelése és az emberi jogok mai hangsúlyozása nemcsak a hívők, hanem az egyházakhoz nem tartozók számára is alapvető érték.(…) Az egyházaknak különleges szerepük van a határon túli magyarok kulturális identitásának megtartásában. A magyar egyházak a történelem folyamán mindig nemzetfenntartó erőt képviseltek. (...) Történelmi katasztrófák idején sokszor az ország szinte nem is létezett, az egyházak tartották a nemzetet egyben."
(Az egyházak történelmi és mai szerepéről Köszöntő beszéd Az európai államok és az egyházak kapcsolata a megváltozott világban c. nemzetközi konferencián, Bp. 1993. máj. 26-28.) Mádl Ferenc: Az európai örökség útjain, Atheneum Nyomda Rt. 1993: 58-62
Mádl Ferenc ekkor művelődési és közoktatási miniszter volt

"A kultúra olyan, mint a flóra, amelyben minden egyes fának, bokornak és fűszálnak megvan a maga helye és szerepe. Mindazonáltal nem a fák, hanem a bokrok és a fű tudnak a sivatagnak leginkább ellenállni. Ez az igazság a kultúrára is áll. Csak azok a közösségek tudnak és fognak fennmaradni, amelyek - kis népességük ellenére -, miközben magukba szívják az uralkodó kultúrák befolyását is, kötődnek és ragaszkodnak gyökereikhez, képesek megőrizni nemzeti önazonosságukat és nem esnek divatos tendenciák áldozatává. Az emberiség csak így tudja megőrizni a kultúrák eredeti sokszínűségét és gazdagságát, tehát lényegadó jellegzetességét, csak így menekülhet meg egy globális homogenizáció fenyegető sivatagától."
("Tegyük meg, amit tudunk, hogy jobb legyen a föld" Beszéd az UNESCO Általános Konferenciája 27. ülésszakának plenáris ülésén, Párizs, 1993. okt. 27.) Mádl Ferenc: Az európai örökség útjain, Atheneum Nyomda Rt. 1993: 68
Mádl Ferenc ekkor művelődési és közoktatási miniszter volt

"Az embernek hinnie kell abban, hogy van értelme annak, amit tesz. Ez különösen nehéz a sok kritika mellett, ami a Kormányt éri. (...) A teljes átalakuláshoz, az út felfelé íveléséhez nyilván évek kellenek, és mindenki erőfeszítése szükséges, bárki legyen is kormányon. A magam részéről megteszem, amit tudok. Nem elsősorban a Kormányért, A Kormánnyal - amíg a vállalt irányt követi - az ügyért. (...) Messze ható baj lenne, ha a kormány nem tudná betölteni vállalt misszióját, mert az ügy is veszélybe kerülhetne."
(A tudomány feladatait a tudománynak kell megoldania Interjú a Magyar Tudományban, 1990. 09. 04.) Mádl Ferenc: Az európai örökség útjain, Atheneum Nyomda Rt. 1993: 235
Mádl Ferenc ekkor tárca nélküli miniszter volt, tudománypolitikai, privatizációs, humánpolitikai és bankfelügyeleti feladatokat látott el

"A pannon táj - a történelem tanúsága szerint - a legkorábban hozta létre és emelte világszínvonalra, sajnos sok közbeeső kényszerű cezúrával, a magyar felsőoktatást. (…) A magyar felsőoktatás - sokszor nehéz időkben, minden régi és új anyagi és más gondja mellett is, az alkotó szellem értékrendjétől idegen erők néha megjelent vírusai és jégverése ellenére is, tanárainak és hallgatóinak kiválósága és felelős odaadása folytán mindig betöltötte hivatását, hogy szolgálja a nemzet művelését. (…) Az oktatás nemcsak ismeretek átadása, hanem etikai-erkölcsi értékek vállalása, megvallása és közvetítése is."
(Tanévnyitó a Janus Pannonius Tudományegyetemen, 1993. 09. 13.) Mádl Ferenc: Az európai örökség útjain, Atheneum Nyomda Rt. 1993: 272-274
Mádl Ferenc ekkor művelődési és közoktatási miniszter volt

"A privatizáció törvényes célja és rendje szerint tettem a dolgomat. Ezt a történelmi vállalkozást szolgálni (...) kíméletlen odaadást parancsol. Munkatehernek is nagy ez a feladat, ugyanakkor nagy lelki teher is (...). Ám ha már elvállaltam - nem kerestem -, végzem a feladatom lelkiismerettel, erőm szerint, ameddig szükség van rám.(…)
A modern szociális piacgazdaság lényege az, hogy ebben a rendben a piac meghatározó törvényszerűségei mellett benne van a jóléti-szociális feladatkört is ellátó állam alakító, esetenként jelentősen beavatkozó szerepe.(...) Nem minden van az ördögtől, ami állami."
(A folyam sodrása és hordaléka, Magyar Hírlap, 1991. 07. 06.) Mádl Ferenc: Az európai örökség útjain, Atheneum Nyomda Rt. 1993: 316
Mádl Ferenc ekkor tárca nélküli miniszter volt, tudománypolitikai, privatizációs, humánpolitikai és bankfelügyeleti feladatokat látott el

"A rossznak az az átka, hogy állandóan rosszat szül." Az "ősbaj" a másság elismerésének, a toleranciának, horrible dictu a mások iránti szeretetnek, a kulturális és etikai értékek iránti alázat alacsony fokában vagy hiányában van. Ez (..) könnyen átnő a saját hit és vélemény kizárólagossági koefficiensének megjelenésébe, növekedésébe és erőltetésébe, a szellem, a gondolkodás eltorzulásába. (…) Az intoleranciában a centralizáció vírusa könnyen elszaporodik." (az SZDSZ kultuszminisztériumáról - a szerk.)
(Ha Eötvös feltámadna, Új Magyarország, 1995. 02. 11.)

"Én ott látom a problémát, hogy a kapitalista rendszernek nincs alternatívája. Az előző, kommunista rendszerben az állami elosztás, újraelosztás diktatúrája kisiklott. Így maradt az a mechanizmus, amelyet egyértelműen a tőke mozgat, de amelyben az államok nem képesek ma még kordában tartani a korlátlanná váló gazdasági szabadságot. (...) Bízzunk benne, hogy a Szentlélek szeretetével megmozgatja majd a világot, s hogy lesznek olyan tanúságtevők mindig, akiknek viselkedése, élete, esetleg mártíriuma nem marad hatástalanul környezetükben ezután sem." (Uralkodnak a piac törvényei - Dr. Mádl Ferenc Akadémikus bízik a szolidaritásban és a Szentlélekben, Napló, 1999. 11. 29.)

"Ha az államfői erényeket próbálom számba venni, akkor Szent István intelmeitől kezdve számos írásra gondolok, mely a közjogról, az etikáról szól, valamint arról, hogy az államfőnek alázatosan kell viseltetnie az ország dolgai iránt. És akinek egyben bölcsen át kell tudni tekinteni az ország gazdasági, kulturális, politikai érdekeit. Tisztelnie kell az emberek szabadságjogait, a különböző intézmények jogosítványait, amelyek mellett az államfőnek fontos kiegészítő, kinevező, aláíró szerepe van. A köztársasági elnöknek alkotmányos kontroll-, a köz érdekeit védő feladata is van. Meg kell találni a harmóniát az intézmények szerepe és a köztársasági elnök jogosítványai között. Nyilván ezt csak gyakorolva lehet elsajátítani, de előfeltétel egyfajta lelki alapállás. Kulcskérdésnek tartom a kormányzásban résztvevők jogainak tiszteletben tartását. (…) A magyar hagyományok és politikai kultúránk aktív kormányzati szerepet igényel. (...) A szociális piacgazdaság feltételeinek megteremtésében a kabinetnek olyan jelentős feladatai vannak, amit nem vehet át a köztársasági elnök. (…) Még mindig nehezen tudom elhinni a megtiszteltetést, hogy köztársaságielnök-jelölt vagyok. A jelöltséget szimbolikusnak tartom, mely kifejezi a polgári ellenzéki pártok egységét. Amikor a felkérésre igent mondtam, az is motivált, hogy segítsem az antalli örökség továbbvitelét."
(Nyílt lehet a verseny, Magyar Nemzet, 1995. 06. 10.)
Mádl Ferenc ekkor a polgári pártok köztársaságielnök-jelöltje volt

"Antall József szavait hadd idézzem, aki azt mondta, hogy szerencsétlen dolog az embereket fölboncolni liberálissá, kereszténydemokratává, nemzetivé. Ezek az értékek sokunkban szétválaszthatatlanul léteznek. (…) Sok mindent jelent polgárnak lenni. Jelent egyfajta egzisztenciális biztonságot, azt, hogy az ember (...) anyag oldalról nézve a szabadság állapotába kerül. Törekszik műveltségi, kulturális és etikai kiteljesedésre. A polgárt az a szemlélet hatja át, hogy ne mások gondoskodjanak róla, hanem ő gondoskodjon magáról és másokról. Ne a fölötte levő államtól várja helyzete jobbra fordulását, hanem ellenkezőleg, neki kell szolidárisnak lenni a társadalom többi-tagjával, tágabb-szűkebb közösségével, a hazájával. Ezzel összefügg a felelősség érzete szűkebb és tágabb környezetéért. Továbbá követelmény, hogy tisztelje a hagyományos erkölcsi és jogi értékeket. Legyen jogkövető, ugyanakkor ne szeresse az elnyomásnak, az alávetettségnek semmilyen formáját."
(Polgárnak lenni, interjú, Magyar Nemzet, 1996. 03. 02.)
Mádl Ferenc a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként adta az interjút

"Belátván, hogy az egyetlen eredményes megoldás a váltásra a legnagyobb eséllyel nyerni tudó erőt kell támogatni, a Fidesz és személy szerint Orbán Viktor mellett törtünk lándzsát."
(Mi az egységet akarjuk erősíteni, interjú, Magyar Nemzet, 2000. 02. 03.)

"Nekem nem a miniszterség kellet, hanem a bizonyosság, hogy képes vagyok a válaszra, ha egy korábbiaktól eltérő feladattal megszólítanak. (...) Bűnbánatot hirdetni az Úr Ninivébe küldi Jónást, ő azonban inkább hajóra száll, hogy kibújjon a feladat alól. Küldetését azonban teljesítenie kell, s ez be is következik. Én nem bűnbánatot akartam hirdetni Ninive-Magyarországon, s prófétának sem tartottam magam. Egy voltam azok közül, akik feleltek a hívásra."
(Az Úr Ninivébe küldi Jónást, interjú, Magyar Hírlap, 1996. 03. 23.)

"A kultúra a mindenkori kötőanyag, amely Európa részeit összeköti. Azt szoktam mondani: az különbözteti meg az európai kultúrát sok más kultúrától, s egyben az adja a hallatlan sokféleségét is, hogy minden nemzeti kultúrában benne vannak a speciális vonások, de születésétől kezdve benne vannak az európai jegyek is. Nincsen szó tehát arról, hogy a jövőben bármelyik ország kultúrája feloldódna egyfajta európaiságban. Ellenkezőleg, az európaiság előfeltétele az antikvitástól kezdve a zsidó-keresztény eszmekörön át máig az, hogy ez a sokszínűség fennmaradjon és kiteljesedjen. Ennek a szemléletben a megjelenítésében és képviseletében is nagy szerep van a köztársasági elnöknek."
(Mádl vállalja az átvilágítást, interjú, Új Magyarország, 1995. 06. 30.)
Mádl Ferenc ekkor a polgári pártok köztársaságielnök-jelöltje volt