Parlamenti felügyelet alá vonná az MDF a földalapot<br/>

A Nemzeti Földalap feladata a birtokrendezés lenne, ám a felügyelete körül kirobbant politikai viták eddig megakadályozták létrehozását. A vita a Fidesz és a Független Kisgazdapárt között arról folyik, hogy ki gyakorolja a felügyeletet a nemzeti termőföldvagyon negyede felett.

Több hónapos szünet után az elmúlt hetekben ismét napirendre került a földalap törvényi szabályozása, azt követően, hogy a hírek szerint Torgyán József a köztársasági elnöki posztról való lemondásért cserébe megkapná a földalap felügyeletét. Ebben a helyzetben látott napvilágot az MDF javaslata, amely a földalapot az Országgyűlésre bízná, szemben a kisgazdák javaslatával, amely szerint az agrártárcának jár a feladat. A nagyobbik kormánypárt viszont az állami vagyonkezelőt tartaná a földalap kezelésére a legalkalmasabbnak.
Összesen 675 ezer magyar egyéni gazdaságnak lenne szüksége a birtokrendezésre. Ennyien próbálnak ugyanis 1 hektárnál kisebb területen boldogulni. Ez a birtokméret viszont az Európai Unió statisztikai küszöbét sem éri el, így a 675 ezer termelő az uniós csatlakozás után nem számíthat Brüsszel segítségére. A birtokrendezés és az állami földekkel való gazdálkodás a Nemzeti Földalap feladata lenne, ám az intézmény a koalíción belüli politikai ellentétek miatt máig sem alakult meg. A Fidesz és a Független Kisgazdapárt azon vitatkozik, hogy kinek a fennhatósága alá tartozzék a földalap. A vita tétje nem kicsi, hiszen az elképzelések szerint a magyar termőföldvagyon negyedének felügyeletéről van szó. Az MDF javaslata új helyzetet teremtene, mert az óriási vagyon felügyeletét a parlamentre, vagyis olyan szervezetre bízná, amely élére a parlament választana vezetőt - az Állami Számvevőszék vagy a Magyar Nemzeti Bank mintájára.

Mihálovits András

(Népszava)