Virágportól szenved egymillió magyar<br/>

Várhatóan szeptember első két hetében tetőzik majd a parlagfűpollen koncentrációja Magyarországon. A légszennyezettség, az életmód, elsősorban a dohányzás nagymértékben felelős abban, hogy ma csaknem egymillió ember szenved a pollenallergiától. A szakemberek úgy vélik, az allergiában szenvedőknek nem használ a szmog. Az Országos Közegészségügyi Intézet levegőosztályának vezetője azt javasolja, az ilyen napokon a betegek, idősek és az állapotos nők, valamint a kisgyermekes anyák csemetéikkel lehetőleg ne tartózkodjanak a szabadban.

Az elmúlt napokban Kecskeméten és Pécsen ért el kiugróan magas értéket a pollenszennyezettség. A fővárosban más városokhoz képest gyorsabban töltődik a levegő pollenekkel. Az ÁNTSZ jelentéséből az is kiderül, hogy az éjszakai szeles órákban különösen megnövekszik a parlagfű virágporának légköri mennyisége, sokaknak okozva fulladást, allergiás rosszullétet. Szeptember első, második hetében tetőzik majd a rendkívül allergén parlagfű virágporának koncentrációja.

Magyarországon a lakosság 20 százaléka szenved valamilyen krónikus légúti betegségben, esetenként kötőhártya-gyulladásban. Az esetek felében pollennel s azon belül is a parlagfűvel szembeni allergia váltja ki a tüneteket. Azaz csaknem 1 millió ember küszködik elsősorban a nyári hónapokban a különböző virágporok miatt.

Országos parlagfűirtási kampány folyik, új törvénnyel próbálják elérni, hogy végre rendszeresen vágja és pusztítsa mindenki a kártékony gyomot, így csökkenhet a betegek száma. A szakemberek úgy vélik, az irtásra szükség van, de a genetikai adottságok és a környezeti ártalmak miatt az érintettek többségénél más növénnyel szemben is kialakulhat a túlérzékenység.

- Minden országban speciális növényallergiák vannak, így nyugaton a különböző füvek, északon a nyír, délen pedig az olíva vált ki allergiás reakciókat - nyilatkozta Nékám Kristóf, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet allergológiai osztályának vezetője. - Igaz, hogy a parlagfű az átlagosnál lényegesen agresszívabb, de a nálunk különösen magas légszennyezettség fokozza a hatását. - mondta a szakértő. Ezenkívül a dohányzás és az életmód, az egyre "elkényelmesítő" körülmények mindinkább hajlamosítanak az allergia kialakulására.

Nékám Kristóf úgy véli: a pollen csak "megágyaz", előkészti a szervezetet másfajta ellenreakciókra, hiszen a pollennel küzdők többsége már nemcsak a parlagfűvel szemben allergiás. - Sokszor idővel más növények is megjelennek a "nemkívánatos" listán, később meg már a burgonya, dinnye, banán vagy a sárgarépa fogyasztása is heves reakciókat vált ki a betegből - mondta a professzor.

Ezért is fontos, hogy gyógyszerrel kezeljék a betegeket. Egy érintett napi kezelése - 90 százalékos támogatás mellett - 100 forintba kerül, azaz a központi pénztár naponta ezer forintot költ egy-egy páciensre. Azoknál, akik viszont elhanyagolják az allergiát, idővel többszörös túlérzékenység alakul ki, s esetenként az allergia asztmává fejlődik.

A meteorológusok a hét végére és a jövő hét elejére is kánikulai meleget jósolnak. A fülledt, szinte mozdulatlan levegő, a hőség, az erős napsütés és a csapadék hiánya kedvez a szmog kialakulásának.

- Budapesten főleg az ózon- szmog kialakulására lehet számítani - mondta Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. - Az úgynevezett elővegyületek, nitrogén-oxidok, szénhidrogének az erős napsütés hatására kémiai reakcióba lépnek, és ózon alakulhat ki, s létrejön a fotókémiai szmog. Ma már nem az ipar, hanem a közlekedés a ludas a légszennyezés kialakulásában.

A szmog Európa délkeleti területeit fenyegeti elsősorban. Budapesten a Duna szélcsatornaként működik, a víz és a levegő eltérő hőmérséklete miatt mindig van némi légmozgás, ez bizonyos mértékig tisztítja a belváros levegőjét. Athén korántsem ilyen szerencsés, ott hegyek zárják katlanba a várost, s a tenger felől fújó szél megreked a városban. Szinte évente rendelnek el szmogriadót. A fotókémiai szmog mellett a porszennyeződés is veszélyes lehet. A fővárosnak háromfokozatú szmogriadóterve van, melyet utoljára 1994-ben módosítottak. A készültség elrendelésekor a budai és pesti belváros, az I-es riadó esetén a külső körutak határolta kerületekben, míg a II-es riadó időszakában a főváros teljes területén csak a közszolgálati és tömegközlekedési járművek mozoghatnak.

Polai István, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi ügyosztályának vezetője elmondta, akkor kell szmogriadót elrendelni, ha a nyolc automata mérőállomás közül legalább kettőn három órán át a megengedett értékhatár fölött észlelnek egy vagy több szennyező anyagot. Az Országos Közegészségügyi Intézet levegő- osztályának vezetője, Vaskövi Éva azt javasolta, szmogos vagy csak erősebben szennyezett levegőjű napokon a betegek, idősek és az állapotos nők, kisgyermekes anyák csemetéikkel lehetőleg ne tartózkodjanak a szabadban. Utoljára 1996-97 telén tapasztaltak olyan légszennyeződést, hogy nem sok hiányzott a legenyhébb szmogriadó elrendeléséhez.

(Népszava)

Ajánló: