Cseresznyét exportálna Torgyán Chilébe<br/>

A dél-chilei cseresznyefák nem ütik meg magyar fajtársaik színvonalát - véli Torgyán József. A földművelésügyi miniszter egy fogadáson kijelentette: hatalmas lehetőségek vannak a két ország éghajlatbeli különbségeinek kiaknázására. Például amikor Magyarországon érik a cseresznye, Chilében nem és fordítva. Az ilyen különbségek ésszerű kihasználása folyamatos cseresznyeellátást biztosítana mindkét ország számára - érvelt a miniszter

Torgyán József a két ország polgárainak folyamatos cseresznyeellátása mellett azt is megígérte, hogy kiterjeszti a választójogot a külföldön élő magyarokra is. Támogatja a chilei magyarok kulturális értékeinek megőrzésére irányuló erőfeszítéseit is, ezért elintézi, hogy jövőre Santiago de Chilében, a fővárosban edzőtáborozzon a Fradi.

- A miniszter úr szerint a dél-chilei cseresznyefák nem ütik meg magyar fajtársaik színvonalát, ezért segítséget ígért az itteni termesztőknek - mondta a Blikknek a chilei magyar nagykövet, Tóth Tamás egyik munkatársa.

A FKGP Kis Újságja Fölöttébb hasznos agrárdiplomáciai megállapodások címmel azt írja: "Jaime Campos mezőgazdasági miniszterrel aláírták a két minisztérium közötti együttműködési megállapodást. A tárgyalás során megállapították, hogy a két, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország sok területen kiegészítheti egymást, mindketten utaltak az eltérő évszakokból adódó lehetőségekre."

Torgyánnak nem a cseresznye óceánközi forgalmazása az első, agrárfellendítésünket célzó ötlete. Marokkói tárgyalásai után azzal állt elő, hogy az országot hazánk észak-afrikai bázisává teszi, ahonnan búzát kíván exportálni a kontinensre. Állítása szerint a thaiföldi király titkos tanácsadójával arról állapodott meg, hogy paprikát, zöldséget és dísznövényeket vesznek tőlünk, libafarmot létesítünk a távoli országban, és beszállunk a thai krokodilbőr-feldolgozásba is. Kínai útja során a magyar gyümölcsszeszfőzési technológiát kínálta fel, Albániának csepegtető öntözést, Indiának takarmánytárolási módszereket, Japánnak pedig magyar borokat és dinnyét ígért Torgyán. A holland gazdák betelepítésére irányuló erőfeszítéseit később tagadta Torgyán, de a csaknem 20 holland sertéstenyésztő Magyarországra irányítása a parlamentben is heves vitát váltott ki. Csurka István MIÉP-elnök hazugnak nevezte a minisztert, állítva: a hollandi agrárközlöny 2000 júliusi számában már megjelent a hollandok áttelepüléséről szóló hír.

- A biodízelprogramnak vagy a hazai rizstermesztés fellendítésének van alapja - mondta a Blikknek Lápos Zsigmond agrárszakértő. - Ám a cseresznye, a dinnye vagy a zöldség exportja a távoli országokba a magas költségek miatt komolytalan - tette hozzá.

- Torgyán tisztánlátását elveszi az a körülmény, hogy ingyen utazik. Így nem tudja, hogy mi az a szállítási költség, ami bizony nagyon megdrágítja egy termék árát, főleg ha a célország a világ másik végén van - kommentálta a miniszter kijelentéseit Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

Szakértők szerint a dinnye szállítása Japánba kilónként egy dollárba kerülne, míg a piacon csak 5-8 centet adnak kilójáért.

(Blikk)