Ma folytatódik a Fővárosi Bíróságon a magyar állam által indított per tárgyalása, melynek célja a Csillebérci Úttörőtábor tulajdonjogának megállapítása. Tóth Miklós, az első tárgyalás után negyedrangú alperesként perbevont Mobilber Kft. ügyvezetője a lapnak elmondta, kártérítési igénnyel fog élni a magyar állammal szemben, amennyiben az nyeri meg a pert. A Magyar Úttörőszövetség (MÚSZ) ugyanis tavaly februárban eladta a csillebérci tábort a Mobilber Kft.-nek. Az ifjúsági tárca a sajtóból értesült a hírről, és úgy döntött, pert indít a tábor tulajdonjogának tisztázására.
A Mobilber Kft. a vételár egy részét már kifizette, s ezt kérik majd vissza, amennyiben kiderül, mégsem a MÚSZ a tábor jogos tulajdonosa. Tóth Miklós hozzátette, ha a MÚSZ nyeri meg a pert, természetesen kifizetik a vételár hátralévő részét is.
Múlt héten Deutsch Tamás kijelentette, egy fantomcég vette meg a csillebérci tábort. Az ifjúsági tárca vezetője ezt arra alapozta, hogy a Mobilber Kft.-t a cégbíróságon bejegyzett címen a bíróság nem tudta elérni, s ezért képviseletére ügygondnokot jelöltek ki.
Tóth Miklós szerint szokatlanul hamar rendelték ki az ügygondnokot, akivel egyébként ügyvédjük már felvette a kapcsolatot, így a holnapi tárgyaláson saját jogi képviselőjük fejti majd ki álláspontjukat.
A per első, januári tárgyalásán a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) képviselője azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) és a Magyar Úttörőszövetség (MÚSZ) között 1989-ben létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségét. A ISM álláspontja szerint a szerződés ugyanis nem is jöhetett létre, mivel a KISZ akkor már nem létezett, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) pedig nem jogutódja a KISZ-nek, ezért szintén nem ajándékozhatta el az ingatlant.
A MÚSZ jogi képviselője úgy érvelt, amennyiben a felperesnek igaza van, és a Demisz nem jogutódja a KISZ-nek, akkor egy 1997-es törvény értelmében a csillebérci ingatlan a Demisz tulajdona. Ebben az esetben tehát a magyar állam nem is lehet jogképes a perben, ezért keresetét az ISM keresetével együtt a bíróságnak el kellene utasítania.
Korábban:
(2001. május 12.)