Nincs konszenzus a médiatörvényről <br/>

Jóllehet az EU-jogharmonizáció érdekében júliusig módosítani kellene a médiatörvényt, a parlament házbizottsága a kormány kezdeményezésére tegnap levette napirendjéről a kétharmados többséget igénylő jogszabály-módosítását. Az MSZP és az SZDSZ a csonka kuratóriumok helyzetének rendezéséhez kötik, hogy megszavazzák-e a módosítást, mivel nem látnak garanciát arra, hogy erre később is meglenne az akarat. A kormánypártok jelenleg csak a jogharmonizációs módosításokat tartják aktuálisnak.

A médiatörvény kormány által benyújtott módosítójavaslata az uniós tárgyalások audiovizuális fejezeteinek júliusi lezárása érdekében kizárólag jogharmonizációs kérdésekkel foglalkozik. Az éles belpolitikai vitákat kiváltó kuratóriumi elnökségek helyzetét ugyanakkor figyelmen kívül hagyja. A kormánypártok az ellenzéket okolják a várható késlekedés miatt, az MSZP és az SZDSZ pedig a csonka médiatestületek kiegészítését szolgáló indítványaik sorára emlékezteti a kormányt.

A parlamenti menetrend szerint a jogharmonizációra - mivel a kormány tegnap kérte a házbizottságot, hogy a kétharmados elfogadáshoz kötött módosítást vegye le a napirendről - már csak rendkívüli esetben lesz lehetőség.

Michael Lake, az Európai Unió megbízott nagykövete - a Magyar Hírlapnak is megerősítve hét közepi tihanyi nyilatkozatát - kívánatosnak tartja, hogy még a soros svéd elnökség ideje alatt befejeződjenek a jogharmonizációs tárgyalások. Ám amíg a csonka kuratóriumok kiegészítésére nem kerül sor, addig logikus következményként csúszik a médiafejezet lezárása is.

Ez késlelteti Magyarország csatlakozásának időpontját.

Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi főosztályának vezetője kifejtette: elkészült a törvény EU-kompatibilissá tételét célzó módosítójavaslat. Nyilvánvaló, hogy a kuratóriumok helyzetének rendezésére a hazai és uniós igény egyaránt megvan. Jogi szemszögből tekintve pedig a jogharmonizációs változtatásokkal egyidejűleg is megoldható ez a probléma, ám ehhez politikai akaratra van szükség.

- Lake nyilvánvalóan megerősítette, hogy az uniónak kettős követelménye van a média területén - jelentette ki Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke. Egyrészt meg kell szüntetni a jelenlegi irányítás féloldalasságát, másrészt természetesen el kell végezni a jogharmonizációt. Figyelemre méltó az is - tette hozzá Lendvai-, hogy Lake a MIÉP felelősségét is kiemelte. - Úgy érezzük, az unió igényeire választ ad a szocialista javaslat : a jogharomonizációról szóló törvény vitáját fel kell függeszteni az eredményes végszavazás érdekében arra a lehető legrövidebb időre, amíg a házelnök végre a parlament döntését kéri a frakciók kurátorjelöltjeiről.

A Fidesz viszont szeretné mielőbb ismét napirendre tűzni a médiatörvény módosítását. Sasvári Szilárd, a szakbizottság elnöke közölte: a csatlakozási tárgyalások e fejezetének lezárásához a jogharmonizációs módosításokat kell végrehajtani, a testületek helyzetét pedig elegendő a csatlakozásig rendezni.

Pető Iván (SZDSZ) emlékeztetett arra, két módosítójavaslatot is beterjesztett a frakciójuk. Az egyik - amint azt a kulturális bizottság fideszes elnöke is javasolta - az ORTT kuratóriumi elnökséghez hasonlóan alakítaná át ezeket a testületeket, ám a delegáltak "szavazaterejét" a delegáló párt mandátumarányához igazítaná. A másik javaslat a testületek pártmentesítését szorgalmazza.

- Nem a MIÉP-től függ a törvény módosítása - közölte Erkel Tibor MIÉP-es képviselő. Mint mondta: pártja száz százalékosan kiáll a jogharmonizáció mellett.

Balogh László, a kulturális bizottság MDF-es tagja a frakció jövő heti ülésén kezdeményezni fogja a név szerinti szavazást.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001. május 24.)