Jogsértő a munkahelyi kamera

Semmiféle indokolható, elfogadható cél nem magyarázza a munkahelyek, iskolák kamerával történő ellenőrzésének bevezetését - véli Takács Albert helyettes ombudsman. Egy törvénymódosítási javaslat szerint ugyanis a jövőben az érintettek hozzájárulása nélkül is figyeltethetik dolgozóikat, diákjaikat az intézmények vezetői. Az adatvédelmi biztos korábbi ajánlásában már az eddigi jogosultságokat is aggályosnak találta.

A személyhez fűződő jogok kizárólag indokolható céllal korlátozhatók - mondja Takács Albert alkotmányjogász, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. - Ilyen cél például a közrend, a közbiztonság védelme, illetve a vagyonvédelem. Kamerák elhelyezése a munkahelyeken, iskolákban azonban nem indokolható ilyen elfogadható céllal.

Mint arról a Népszava beszámolt, az igazságügyi tárca törvénymódosító javaslata értelmében ugyanis nyilvános helyeken, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben is elhelyezhetők lennének videokamerák. A képet és hangot rögzítő eszközök működtetéséhez pedig elegendő lenne az érintettek tájékoztatása. A felvételeket 48 óra elteltével pedig csak akkor törlik, ha azokon bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség nem látható.

A helyettes ombudsman hangsúlyozta: ilyen esetekben nem lehet elegendő a megfigyelésről szóló tájékoztatás. Be kell szerezni valamennyi érintett hozzájárulását is - amit egyébként bárki bármikor vissza is vonhat.

Engedélyt kellene továbbá kérni minden vendégtől, látogatótól, ügyféltől, valamint azoktól, akik külső cégektől érkeznek a megfigyelt területre munkavégzés céljából. A munkahelyi, tanintézeti fegyelmet más eszközökkel kell fenntartaniuk az illetékeseknek - mondta Takács Albert.

A korábbi adatvédelmi biztos, Majtényi László 2000 decemberében tett ajánlása egyértelműsíti: a kamerák, a rögzítő berendezések felvételei személyes adatokat tartalmaznak, ezért ezek működtetése adatkezelésnek minősül. Ugyanakkor nem kifogásolható - szögezte le Majtényi - a rögzítést nem végző berendezések üzemeltetése, mert ez úgynevezett "személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés". Ilyen esetekben azonban biztosítani kell, hogy a kamerák ne titkos megfigyelési eszközként szolgáljanak.

Az adatvédelmi biztos azt is hangsúlyozta: az üzleti vagy biztonsági érdekek igen erősek lehetnek, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen érdekek - képrögzítéssel való - érvényesítése alkotmányos emberi jog sérelmével valósul meg. Ezért azt - törvényi felhatalmazás hiányában - ilyen érdekek nem tehetnek indokolttá.

Nyilvános magánterületen, illetve magánterületen csak abban az esetben rögzíthetők személyazonosításra alkalmas képek, ha ahhoz az érintettek egyértelműen hozzájárulnak.

A Pedagógusok Szakszervezete még nem kapta meg véleményezésre az IM javaslatát, tájékoztatta a Népszavát Borbáth Gábor főtitkár. Az érdekképviselet tiltakozik a kamerák ellen, ha a tervezetet ebben a formában elfogadná a parlament, alkotmánybírósághoz fordulnak. Az iskolák kapujára, aulájába lehet kamerát szerelni, de ez is kizárólag a gyerekek biztonsága érdekében: így ellenőrizhető, ki megy be az épületbe, mondta Borbáth. A gyerekek megfigyelése viszont elfogadhatatlan, a szakszervezet mindent megtesz, hogy megakadályozza.