Véget érhet a patikák kiszolgáltatottsága

Megszűnnek a patikusok szakmai és gazdasági korlátai, ha a parlament elfogadja a tulajdonrészüket módosító szabályozást - állítják a szakemberek. A változtatás után 51 százalékos tulajdonhoz kell jutnia a gyógyszerészeknek, a jelenlegi 26 százalék helyett: így a jövőben nem a mögöttük álló "nagytőkések" irányítják majd a gyógyszerellátást.

A patikák és a betegellátás számára is jobb szakmai és gazdasági döntéseket hozhatnak a patikusok, ha a parlament elfogadja a gyógyszertári tulajdonviszonyokat módosító szabályozást - állítják a szakemberek. A napokban a képviselők elé kerülő indítvány szerint a gyógyszerészeknek a patika legalább 51 százalékos tulajdonjogát kell biztosítani, a jelenlegi 26 százalék helyett. Az indítvány kimondja azt is: a cégben kültagként gyógyszergyártók, illetve nagykereskedők nem vehetnek részt. A változtatást elsőként a tárca és a gyógyszerészkamara hároméves gyógyszerárrés-megállapodásában rögzítették, legutóbb pedig Csáky András (MDF) parlamenti képviselő önálló indítványként nyújtotta be. Ezzel lényegében a szakma a külföldi patikaláncok egyre radikálisabb terjeszkedését akarja megakadályozni.

Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint mára már 150-200, főként vidéki patika van lényegében egyetlen multinacionális mamutcég kezében.

A multinacionális mamutcég tulajdonképpen az eredetileg a patikát megvásárló vállalkozást szerezte meg. Tehát közvetlenül nem is kimutatható a kapcsolat.

- Ezekben, illetve más, kisebb "konzorcium" tulajdonában lévő patikákban egyértelműen érzékelhető a gyógyszerészek szakmai és gazdasági korlátja. A beavatkozás egészen durva, a tőkés ugyanis gyakran konkrétan meghatározza, melyik nagykereskedésből szerezhetők be a készítmények, a szakember pedig ettől még akkor sem térhet el, ha esetleg adott értékesítőnek a szükségesnél kisebb a választéka - nyilatkozta a kamarai elnök. - A multik terjeszkedése ráadásul a júliustól érvényes új árrésszabályozással mind inkább gyorsul, mind több patikus kénytelen komolyan tárgyalni gyógyszertára értékesítéséről.

A szervezet jogásza egy egész sor ilyen ügyben próbál segíteni az érintetteknek, tapasztalatai szerint még ennél súlyosabb esetek is tipikusak. Török Mónika szerint azért is veszélyes a helyzet, mert a gyógyszerész mint beltag, teljes vagyonával felel a patikáért, ugyanakkor minden körülmény között végre kell hajtani a befektető utasításait. - Nem egyszer többmilliós adósságokat kénytelen felvállalni a patikus úgy, hogy abba kisebbségi tulajdonos lévén semmilyen beleszólása sincs. Mégis személyében és teljes vagyonával felel annak kifizetéséért - állítja a jogász. - Másik tipikus példa, amikor a vállalkozás bevételét az utolsó fillérig úgy viszik ki a kültagok, hogy különféle megbízási szerződéseket kötnek, például tanácsadás címen, s így nem egyszer a patikusnak még fizetésre sem marad pénz a kasszában. A jogásznő szerint ráadásul a piac monopolizálása versenyjogi kérdéseket is felvet. - A patikusoknak ugyanakkor nincs igazán más választásuk. Elegendő pénzük ugyanis nincs a megvásárláshoz, s ha már egy-egy ilyen adóssághelyzetbe belementek, legfeljebb több évig húzódó perekre számíthatnak. Ez idő alatt pedig az országos tiszti főgyógyszerész bármikor dönthet úgy, kezdeményezi a gyógyszerész engedélyének visszavonását, mert ő a peres eljárás miatt nem tudja működtetni a patikát.

A lap információi szerint a most készülő módosítással egy időben a diákhitelhez hasonló támogatás segíthet a patikusoknak abban, hogy többségi tulajdont szerezhessenek gyógyszertárukban. Az elképzelések szerint évek alatt s kedvező kamatfeltételekkel kell majd visszafizetniük az új tulajdonosoknak a megelőlegezett összeget. Ahhoz, hogy minden patikus képes legyen a vásárlásra, legalább 10-15 milliárd forintra van szükség.

Kun J. Viktória