A népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányokat vennék figyelembe a jövőben az egyházak költségvetési támogatásának kiegészítésekor, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. Múlt szerdán került napirendre az Országgyűlésben a "második salátatörvénynek" nevezett pénzügyi törvénycsomag, amelyben a kormány többek között azt is javasolja, hogy változzon meg az egyházak finanszírozási rendszere. Az egyházak eddig az adózók által számára felajánlott egyszázalékos támogatás arányában részesültek a felekezetek a költségvetésből kiegészített összegből.
Az ellenzéki szocialisták és szabad demokraták tiltakoztak a változtatás ellen. Kósáné Kovács Magda (MSZP) szerint a népszámlálásnál nem volt kötelező a vallási hovatartozásra adott válasz, s ezért az adatok nem is tükrözhetik reálisan a felekezetekhez ténylegesen tartozók körét. 96-ban az SZDSZ kezdeményezte az egyszázalékos rendszert, azt akarták elérni, hogy az állampolgárok akaratától függjön az egyházak támogatása - mondta Bauer Tamás (SZDSZ). A mostani módosítással ez megszűnik - véli a képviselő.
A népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó eredményei legkorábban jövő nyáron lesznek hozzáférhetőek - nyilatkozta Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályvezetője. Szerinte a nem kötelező kérdésre szívesen válaszoltak az emberek, előzetes adatok alapján 90-95 százalékosra becsülik a válaszadók arányát. A KSH-val a pénzügyi tárca nem egyeztette törvényjavaslatát, de a hivatalnak ez nem is dolga - mondta a főosztályvezető.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára úgy gondolja, a vallási hovatartozást hűen tükrözik a népszámlálási adatok. Veres András püspök nem tudta megítélni, hogy nő-e egyházának támogatása a tervezett módosítással. A püspök hozzátette, a négy történelmi egyház egyeztetett a kormánnyal a törvény módosításáról, ugyanis a vatikáni megállapodásban rögzített ötéves határidő most járt le, és szükség volt a támogatási rendszer felülvizsgálatára.