Magyarország elfogadja az USA nyolc pontját

Magyarország elfogadta az Egyesült Államok nyolc pontját, melyet a NATO-tagországoknak juttatott el. Délután háromkor lépnek életbe a pontok, addig nem is hozzák azokat nyilvánosságra. Jelenelg csak annyit lehet tudni, hogy katonai közreműködést nem kért az USA a NATO-tól. Valószínűleg azonban az USA mellett Nagy-Britannia számára is meg kell nyitni a magyar légteret, emiatt csütörtök estére a miniszterelnök hatpárti egyeztetést hívott össze.

Martonyi János külügyminiszter a kabinet ülése után elmondta, hogy csak délután három óra után hozzák nyilvánosságra a nyolc pontot. Eddig lehet ugyanis a tagországoknak megvétózniuk a listát. Magyarország azonban nem emel kifogást.

Martonyi közölte: katonai közreműködésre ez a lista a NATO-szövetségeseket nem kéri fel. Azt azonban új elemnek lehet tekinteni, hogy amennyiben az amerikai erőknek Délkelet-Európából ki kellene vonulniuk, ha másutt szükség volna rájuk, a szövetségnek kellene pótolnia a békefenntartó feladatokat ellátó egységeket. "Azt hiszem ezzel semmiféle gondja nem lehet a szövetségeseknek" - vélte Martonyi. A külügyminiszter megemlítette, hogy a listában szó van a hírszerzési együttműködésről. Hozzátette: a 8 pont valamennyi NATO-tagországra egyaránt érvényes, egyes otrszágok számára nem tartalmaz külön felkéréseket.

A külügyminiszter jelezte: valószínűleg az USA mellett egy másik ország - ez Nagy-Britannia lehet - is kérni fogja a magyar légtér megnyitását. Orbán Viktor ezért csütörtök estére hatpárti egyeztetésre hívta össze a frakcióvezetőket. Arról kell ugyanis dönteniük, hogy a várható kérés miatt módosítani kell-e az országgyűlési határozatot.

Martonyi János közölte: látta a terrortámadással kapcsolatos bizonyítékokat, ezek alapján számára is egyértelmű, hogy az al-Kaida áll a merényletek mögött. Bár tárgyi bizonyítékokat nem kapott, különböző tanúvallomások és más közvetett bizonyítékok is egyértelműen alátámasztják bin Laden és szervezete bűnösségét.

Magyarország többféleképpen is támogathatja a terroristaellenes erőfeszítéseket. Szóba kerülhet, hogy az öbölháborús és a koszovói felajánlásokhoz hasonlóan most is katonai egészségügyi alakulattal segítené Budapest a terrorizmus elleni koalíciót, így kimaradhatna a közvetlen katonai akciókból. Martonyi ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy gondolkodnak, milyen felajánlásokat tehetnek, illetve informális megbeszéléseket folytattak az amerikaiakkal, de konkrét felkérés még nem érkezett ezzel kapcsolatban.

A Guardian című brit lap diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az USA nem kívánja a tagországokat közvetlen harci tevékenységbe bevonni. Amerika mindössze légtérhasználati, bázishasználati engedélyt, logisztikai segítséget, felderítőgépeket, fontos olajvezetékek igénybevételét kéri.

A belga sajtó értesülései szerint a szűkebb kabinet ülése után Belgium már szerdán este pozitívan válaszolt az amerikai kérésre. Eszerint Belgium három hadihajót a Földközi-tenger keleti medencéjébe küld, az AWACS elektronikus felderítő rendszer repülőgépein is szolgál több száz belga katona.

Az amerikai The Wall Street Journal Europe diplomáciai értesülései szerint Washington négy koncentrikus körben építi fel a terrorizmus elleni koalícióit. A legbelső körben az a legfeljebb négy ország szerepel, amelyek légierővel és csapatokkal is részt vesznek a hadműveletben: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Ausztrália. Anglia már az ománi partok közelébe küldött 26 hadihajót és húszezer katonát. Franciaország a jelek szerint egy fregattot és egy üzemanyag-szállító hajót küld a térségbe. A német kormány katonai segítséget is felajánlott, de az amerikai kormány a hírek szerint szeretné mellőzni őket a hangos háborúellenes mozgalom és a várható parlamenti vita miatt.

A második körben 7-8 olyan ország van, amelyek létfontosságú hírszerző és logisztikai támogatást nyújthatnak, köztük Pakisztán, Oroszország, Üzbegisztán, Spanyolország és Törökország. A harmadik körbe többnyire muzulmán országok kerülnek, amelyek a szükséges politikai támogatást adják, mint például Szaud-Arábia, Egyiptom, Marokkó és Szíria.

Végül a legkülső körben Izrael, India és Irán áll azzal a fő feladattal, hogy ne okozzanak gondot a harmadik körben levőknek. Az amerikai katonai tervezők a Jugoszlávia elleni légicsapások tapasztalatán okulva, amikor minden célponthoz az ellenző országok sorát kellett meggyőzni, ezúttal sokkal szabadabb kézzel kívánják irányítani a hadműveletet, ezért számítanak csak néhány kiválasztott országra - írta a The Wall Street Journal Europe.

[origo]