Szabad a magyar légtér a NATO-gépek előtt is

Az Országgyűlés döntése értelmében használhatják a Tartós Szabadság műveletben részt vevő NATO-gépek is a magyar légteret, repülőtereket és kiszolgáló objektumokat. Az erről szóló javaslatot csak a MIÉP és Tokár István MSZP-s képviselő nem támogatta.

Martonyi János külügyminiszter expozéjában közölte: az új határozati javaslatnak más a jogalapja, mint annak, amit szeptember 24-én elfogadott az Országgyűlés. Míg akkor az USA-Magyarország közötti kétoldalú kapcsolat keretében nyitották meg a légteret, most nemzetközi jogi kötelezettség alapján szükséges döntést hozni. A NATO ugyanis úgy döntött, hogy az Egyesült Államok elleni terrortámadás a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye alá esik. A műveletekhez az Egyesült Államokon kívül a szövetséges tagállamoknak is meg kell adniuk a felhatalmazást a légtérhasználatra - mondta a külügyminiszter. Martonyi megismételte, hogy a NATO által elfogadott nyolc ponton túl minden kérdésben az USA kétoldalú egyeztetést folytat az egyes országokkal.

"Hosszú küzdelem lesz, nem lesz könnyű, és ebben a küzdelemben nekünk is részt kell vennünk" - mondta a külügyminiszter. Hozzátette: az Egyesült Államok nem kérte a katonai, harci cselekményekben való részvételt a szövetségesektől.

"A NATO fennállása óta nem kényszerült olyan állásfoglalásra, mint tegnap" - közölte felszólalásában Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, utalva az 5. cikkely életbe lépésére. "Mi sem szembesültünk még azzal, hogy egyszer ennek a kötelezettségnek eleget is kell tenni." Pokorni elismerően szólt arról, hogy az előző határozat meghozatalakor a pártok képesek voltak összefogni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az üléstermet elhagyva halványulni látszott az összefogás, és egyes pártok részéről támadó nyilatkozatok is elhangzottak.

Kovács László MSZP-elnök elengedhetetlen feltételként említette a magyar életek megóvását. A legfontosabb szempontként említette, hogy miközben a terroristák elleni küzdelem zajlik, ne haljanak meg ártatlanok. Kovács 10 perces felszólalása mindössze 3-4 percesre sikerült. A politikus ugyanis időkeretén belül leült, miután a Washingtoni Szerződés helyett Varsói Szerződést mondott, és ezt nem kis fütyülés és zúgolódás követte a kormányoldal részéről. A hátralévő időben végül Bársony András szólalt fel a szocialisták részéről.

Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP frakcióvezetője hibaként említette, hogy a magyar alkotmány értelmében az ilyen helyzetekben az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, a kormány nem dönthet önállóan a légtér átengedéséről, ami sürgős esetben hátráltató lehet. A frakcióvezető szerint ezért el kellene gondolni az alkotmány módosításán.

"Itt nem támadó háborúról, hanem a szabad világ önvédelméről van szó" - mondta felszólalásában Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Hozzátette azonban, hogy saját biztonságunk szavatolása nem mehet szerinte a szabadság rovására. "A terrorizmus akkor is eléri célját, ha korlátokat állítunk saját szabadságunknak" - közölte a politikus, aki megfelelőnek tartja az alkotmányos szabályozást. Igazolva látja ezt abban, hogy az 5. cikkely életbelépése után 15 órával határozatképesen összeült a parlament.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője azt emelte ki beszédében, hogy a NATO-tagság nem kényszerből kötelez a határozat elfogadására, hanem Magyarország önként vállalta a szolidaritást. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország nem akar tevőlegesen részt venni az akcióban.

Csurka István, a MIÉP elnöke, felhasználva Kovács László nyelvbotlását, azt mondta: "volt, aki a Varsói Szerződést is ugyanilyen hévvel támogatta, mint most a Washingtoni Szerződést támogatják. Ez intő jel kell, hogy legyen, nem szabad, hogy ismét zsákutcába jussunk." A MIÉP továbbra is az Egyesült Államok belső ügyének tekinti a terrortámadást. Csurka hozzátette: a NATO-csatlakozást sem helyeselték, az előző határozati javaslatra is nemmel szavaztak, így senki sem várhatja el tőlük, hogy a mostani javaslatot támogassák.

Miután több felszólaló is az al-Kaida elleni bizonyítékokról beszélt, és megjegyezték, hogy azt személyesen nem látták, Martonyi János külügyminiszter válaszában felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a külügyminisztérium honlapján elolvashatók a főbb megállapítások.

A képviselők végül 296 igen és 9 nem mellett elfogadták a határozatot, amely a szövetségeseknek is megnyitja a magyar légteret. A MIÉP-en kívül Tokár István MSZP-s képviselő szavazott nemmel, aki már a honvédelmi bizottság ülésén is így szavazott. Az [origo]-nak azt mondta: szerinte a légtér nagyobb megnyitása fokozza Magyarország veszélyhelyzetét, így úgy érezte, nem szavazhat igennel. Tokár szeptember 24-én nem szavazott.

Kapcsándi Dóra

Korábbi cikkünk:

A képviselők valószínűleg megszavazzák a támogató határozatot

Magyarország elfogadja az USA nyolc pontját