<P class="MsoNormal">Lasszóval kell fogni a mamelukokat

Sokatmondó tény: eredménytelenül zárult a vezető főtisztviselők számára kiírt pályázat. A köztisztviselői törvény idei módosításával polgárjogot nyert kiemelt főtisztviselői kar toborzása azonban töretlenül folytatódik: a kancellária pályázatának határidejét egy hónappal meghosszabbították. Mire a miniszterelnök döntése megszületik, várhatóan a 2002-es parlamenti választások napját is kiírják.

A Miniszterelnöki Hivatal elnöke által kiírt pályázat benyújtásának határideje október 15-én járt le. Stumpf István kancelláriaminiszter azonban a 24. órában új pályázati felhívást tett közzé, egy hónappal (november 15-éig) rögtön ki is tolva annak benyújtási határnapját.

A pályázati felhívás ismételt megjelentetése visszatetszést keltett szakmai körökben, s találgatásokra ad okot. A kormány sajtóirodáján az október 15-éig beérkezett "nevezések" számát nem tekintették közérdekű adatnak, így arról nem adtak tájékoztatást. A hosszabbítást azzal indokolták: a vidéki pályázók számára is szeretnék megnyitni az utat, egyértelműbbé téve: nem kizárólag a központi közigazgatás főtisztviselői számára adott a kivételes lehetőség. "Kiemelten fontos kormányzati érdekből" a helyi és területi szerveknél foglalkoztatott köztisztviselő is sikerrel pályázhat.

Az elbírálás határideje változatlanul december 15., ám gyakorlatilag egy időben születik meg a vezető főtisztviselői kar választások előtti "bebetonozásával" kísérletező miniszterelnökségi, valamint a választások kiírásáról szóló államfői döntés. Mindez világosan jelzi a közvélemény számára, mit ért valójában az Orbán-kormány köztisztviselői karrier alatt.

Mint ismeretes, a köztisztviselői törvény idén elfogadott módosítása intézményesítette a "ki-emelt főtisztviselői kar" fogalmát. Az előző ciklusban elsősorban a közigazgatási államtitkárok "stabilitását" célzó jogalkotói törekvéseknek lehettünk tanúi, de az új kormány a politikai zsákmányszerzést részesítette előnyben, lecserélte az államigazgatás felső vezetőit.

A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevez ki - mondja az új törvény. Kinevezés - pályázat, a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján - annak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek adható, aki a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban áll, vagy sikeres pályázat alapján a főtisztviselői kinevezéssel egyidejűleg a felsorolt közigazgatási szervek valamelyikénél közszolgálati jogviszonyt létesít.

A kormányzati munka "összkormányzati szemléletének" erősítését szolgáló főtisztviselői kar tervezett létszáma nem haladhatja meg a 300 főt. (A központi tisztikar létszáma legfeljebb 150 fő lehet.) De lasszóval azért még nem kell fogni a mamelukokat!

A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege a jelenlegi köztisztviselői illetményalap tizenháromszorosa (397800 forint). Talán a hivatalban lévő államtitkárok számára ígér legtöbbet a mameluktörvény. A közigazgatási államtitkárt és államtitkári juttatású személyt pótlék címén a főtisztviselői alapilletmény 100 százaléka is megilleti. Ha a legjobban dotált, havi 506 ezer forintos fizetésre jogosult közigazgatási államtitkárok sikerrel pályáznak a kormányhivatalnál, havi illetményük meghalad(hat)ja a havi 900 ezer forintot. A helyettes államtitkár (más, helyettes államtitkári juttatású személy) a főtisztviselői alapilletmény 50, míg a főosztályvezetők 25 százalékára jogosultak. Az illetményről a kormányfő a kinevezésben rendelkezik. Ha az új kormány esetleg az Orbán-kabinet kinevezettjeinek felmentését kezdeményezi, az öt évre szóló - tehát a választási cikluson átívelő - rendelkezési állományt is választhatja, s erre az időre a főtisztviselői alapilletményt továbbra is kézhez kapja.