Évek óta hangsúlyozzuk, hogy az egészségügyi ellátásban és ezen belül a kórházi betegellátás területén súlyos nehézségek jelentkeztek, melyek elsősorban a finanszírozás anomáliáira vezethetők vissza.
Annak ellenére, hogy minden évben 8-10 százalék inflációt fogadnak el a politikai döntéshozók, az egészségügyben ennek hatása nem jelentkezik, sőt évről évre értéktelenebb az az összeg, amely a kórházak, épületek, eszközök felújítására, karbantartására fordítódik.
A kötelező béremelések ellentételezése egyik évben sem történt meg. Ily módon az igen szűkös dologi ráfordítás további megnyirbálására kényszerültünk. A nővér- és szakemberhiány állandósult, a megalázóan alacsony bérek mellett nem várható a szakma megbecsülésének spontán javulása. Lassan egy évtizede az egészségügyi kormányzat a dolgozók lelkiismeretére apellálva kívánja a kérdést megoldani, nem törődve azzal a ténnyel, hogy más szektorok anyagi elismerése jelentősen javult. Az egészségügy a társadalmi megbecsülés és anyagi elismerés szempontjából az utolsó helyre került.
Ha a gazdasági növekedés valóban az ország minden területén észlelhető, érthetetlen, hogy az egészségügy miért nem részesedik ennek hozadékából. Nem lenne szabad megvárni, amíg a magyar egészségügy teljes mértékben ellehetetlenedik, mert a folyamat már most is alig fordítható vissza.
A kórház dolgozói nevében:
Dr. Harmat György
főigazgató főorvos