Finomítják a biztonsági stratégiát

A szeptember 11-ei terrorakciók első következtetései már megjelentek a nemzeti biztonsági stratégia a Magyar Hírlap birtokába került legfrissebb tervezetében. A szerzők azonban ezúttal aktuálpolitikai fejtegetésbe is bocsátkoztak.

E héten telik le a hat parlamenti párt képviselői és Martonyi János külügyminiszter találkozóján szabott két hét a nemzeti biztonsági stratégia tervezetének elkészítésére, amelyet a kormány szakértői végeznek, majd küldenek el a pártoknak. A stratégiát két év után vették elő újra, azután, hogy a szeptember 11-ei terrortámadások sürgetővé tették a munka felgyorsítását. A pár nappal ezelőtt írott tervezetben már megjelenik a Martonyi által felvázolt új biztonsági stratégiai elemek egy része. A konszenzusos elfogadáshoz nélkülözhetetlen az MSZP támogatása, amelynek képviselője, Juhász Ferenc alelnök - bár a munkát még nem kapta meg - a szóban megismert szöveg egyes aktuálpolitikai kitételeit kifogásolja.

A felfrissített nemzeti biztonsági stratégiai tervezet a geopolitikai környezetben továbbra is a volt Jugoszlávia egyes területeit jelöli meg veszélyzónának, de a két évvel ezelőtti megfogalmazást finomítva már nem valószínűsíti fegyveres konfliktusok kitörését. Magyarország nemzeti érdekei és céljai körében nagyrészt újrafogalmazták a hazánk számára fontos értékeket (például a demokrácia és emberi jogok érvényesülése, a transzatlanti szövetség fennmaradása, a határon túli magyarok jogainak érvényesülése, a délszláv konfliktus rendezése), de kimaradt a felsorolásból a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása.

Az ország számára is egyik legfontosabb fejezet, a globális kihívások elemzése magán viseli az elmúlt másfél hónap megváltozott biztonságpolitikai gondolkodását.

A tervezetben a harmadik helyről az elsőre lépett előre az instabil zónák kialakulása. A globális terrorizmus társadalmi hátterének felismeréseként a szerzők megfogalmazzák: "az instabilitás mint globális kihívás kezelése nagymértékben attól függ, sikerül-e ezeket az országokat elindítani a társadalmi-gazdasági fejlődés olyan útján, amely a demokratikus jogok és intézmények fejlődésére épül".

A szöveg nemzetközi összefogást sürget, de "a segítségnyújtásnak - ami nem csak segélyezést jelent - arra kell irányulnia, hogy az elmaradott országok belső tartalékaik mozgósításával képesek legyenek saját nemzeti fejlődésük megvalósítására". - "veszélysorrendben" eggyel visszacsúszott a tömegpusztító fegyverek elterjedése, valamint a terrorizmus, amely utóbbi változatlan megfogalmazásban a sokoldalú hazai és nemzetközi együttműködést hangsúlyozza eszközként.

Magyarország számára az egyik legsúlyosabb külpolitikai kihívás a térségbeli országokban tapasztalható széttartó fejlődés: egyes országok képesek lesznek a viszonylag gyors európai integrációra, mások számára azonban ez esetleg csak távoli lehetőség. Ezt kiegészíti a belső instabilitás, a külpolitikai feszültségek gerjesztése, etnikai ellentétek éleződése - áll a birtokunkba került tervezetben.

A stratégia Oroszországot és Ukrajnát jelöli meg a posztszovjet térség számunkra legfontosabb országaiként. Ezzel kapcsolatos, hogy a bevezető geopolitikai elemzésben a korábbi tervezethez képest "felértékelődött" Oroszország: míg korábban egyértelműen lecsúszó, súlyából veszítő hatalomként jellemezték, most minden szempontból továbbra is fontos nemzetközi tényezőként tartják számon. Magyarország szempontjából hangsúlyos biztonsági kockázati faktor a határon túl élő magyarság sorsának alakulása.

Jelentős változás az előző munkához képest a demográfiai kihívás elemzésében található. A jóléti állam jelenlegi modelljének fenntarthatatlansága - a népességfogyás és elöregedés miatt - továbbra is alapvető megállapítás, de a korábban lehetőségként számon tartott "bevándorláspolitikai eszközök", vagyis a szervezett betelepítés kimaradt a tervezetből.

Megváltozott kép bontakozik ki a Magyar Honvédségről: 1999-ben - noha a haderő nehézségei már nyilvánvalók voltak - alapvetően jó állapotúnak írták le a hadsereget, most azonban alkalmazhatóságának súlyos hiányosságaira hívja fel a figyelmet a tervezet. Ez a tényező bekerült az eszközöket és feladatokat leíró, teljesen átírt fejezetbe is, külön hangsúlyozva a két éve elindított haderőreformot.

A szöveg szerzői több helyütt említik pozitívumként a jelenlegi kormány által létrehozott szervezeti intézkedéseket, a kancellárián belül létrehozott informatikai kormánybiztos posztját, a határon túli magyarsággal párbeszédet folytató Magyar Állandó Értekezletet, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot. Juhász Ferenc, az MSZP delegáltja a hatpárti tárgyalásokon elmondta: a stratégia ezen változatát még nem kapta meg, de a konkrét szervezeti megjelöléseket - amelyek bármikor megváltozhatnak - ő sem tartja egy ilyen megalapozó dokumentumba illőnek.