Mától kevesebb a fogászatok pénze

A felnőtteknek sem kell fizetniük mától a fogmegtartó kezelése-kért, vagyis fogtömésekért és a gyökérkezelésekért az állami rendelőkben. Ám ami jó a betegnek, az nem feltétlenül jó az orvosnak: legalábbis így vélekednek sokan arról, hogy a tb átmenetileg csak havonta átlag százezer forinttal kompenzálja a térítési díj kiesését, az intézkedés ellentételezéseként ígért magasabb összegből először csak februárban látnak valamit a fogorvosok.

A fogmegtartó kezelésekért, vagyis a fogtömésért és a gyökérkezelésért a 18 és 60 és közöttiektől sem kérhetnek pénzt ezentúl az állami rendelőkben. Az elvileg november 1-jétől, a gyakorlatban azonban a hosszú hétvége miatt mától érvényben lévő jogszabály a Bokros-csomag utolsó intézkedését is felszámolja. 1996 közepétől kellett ugyanis úgynevezett részleges térítési díjat fizetniük a fogmegtartó kezelésekért az aktív korúaknak, ami azt jelentette, hogy a beavatkozás, illetve kezelés költségének csak a kisebbik részére biztosított fedezetet a biztosító, a többit a betegnek kellett állnia. A tb átlagosan 600 forintot fizetett ezekért a fogorvosoknak, a betegeknek viszont több ezer forintjába kerültek a kezelések. A 18 éven aluliak és a nyugdíjasok számára az elmúlt években és ezután is ingyenesek az ilyen jellegű fogászati beavatkozások.

A kormány hivatalba lépése-kor tett ígéretet a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételére. Indoklása szerint azért, mert a szakma jelezte: amióta fizetni kellett a fogtömésekért, az emberek még a korábbinál is jobban elhanyagolták fogaikat, és inkább kihúzatták azokat, mert az ilyesmi sürgősségi beavatkozásnak számított, amiért nem kellett fizetni. Az egészségbiztosító adatai azonban nem támasztják alá ezt az érvelést. Eszerint ugyanis az elmúlt három évben csaknem félmillióval több úgynevezett konzerváló fogászati beavatkozást jelentettek a biztosítónak az állami fogászatok. Ezen belül ugyan valóban mintegy százezerrel kevesebb amalgám, illetve esztétikus tömés került a szájakba, a biztosítónak azonban kizárólag az állami fogászatok forgalmáról vannak adatai. Az elmúlt esztendőkben azonban egyre több fogorvos választotta a magánpraxist, ma az országban mintegy 1400 privát fogorvos dolgozik, akiknek a munkájáról semmilyen statisztika nem készül. Fogtömésből viszont nyilván annál több ezekben a rendelőkben.

Annak ellenére, hogy mind többen engedhetik meg maguknak, hogy magánorvoshoz járjanak, kétségtelen: sok betegnek jelent majd könnyebbséget a fogmegtartó kezelések ingyenessé tétele. Szakértők a betegforgalom megduplázódásával számolnak, és a lapunk által megkérdezett fogászatokon is biztosak abban, hogy az eddiginél többen akarják majd rendbe hozatni fogsorukat. Ám ami jó a betegnek, az nem feltétlenül jó az orvosnak, mert míg a térítési díjat mindenhol a valódi költségek arányában szabhatták meg, a biztosítótól kapott pénz erre nem feltétlenül nyújt fedezetet. Legalábbis így vélekednek sokan arról, hogy a tb átmenetileg csak havonta átlag százezer forinttal kompenzálja számukra a térítési díj kiesését, az intézkedés ellentételezéseként ígért magasabb összegű finanszírozásból először csak februárban látnak valamit a fogorvosok. Az úgynevezett privatizációs támogatásról pedig, amit a szaktárca azoknak a fogorvosoknak ígért, akik maguk biztosítják a rendelő működéséhez szükséges eszközöket, gépeket, hónapok óta nem hallani.

Korábban:

Bizonytalan, miből fedezi a költségvetés az ingyenes fogmegtartó kezeléseket