Valamennyi önkormányzatnak kilakoltatási moratóriumot kellene elrendelnie, ugyanis tömve vannak az átmeneti otthonok, itt a tél, senki sem kerülhet utcára - nyilatkozta Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke idézte a kedden kilakoltatott kétgyermekes roma családanya szavait is: e szerint a panzió - amelyet a VII. kerületi polgármester ideiglenes elhelyezésül felajánlott nekik - gazdag turistáknak való. Ő egy egyszerű, szerény otthonra vágyik, ahonnan iskolába küldheti a gyermekeit. Horváth Aladár úgy látja, tizenkét évvel a rendszerváltás után még mindig nincs kiépítve a jogállamhoz méltó szociális ellátórendszer, ezért demonstrálnak és nem személyes vagy pártpolitikai okokból. A polgárjogi aktivista úgy gondolja, a VII. kerület első emberének arról kellene számot adnia, miért nem létesítettek átmeneti otthonokat a főváros által átutalt 15 millió forintból.
Erzsébetváros polgármestere értetlenül áll a jogvédők akciója előtt. Úgy véli, olyan ügybe avatkoztak be, ahol már megszületett a megállapodás az érdekeltek között. Az önkormányzat átmeneti otthont ajánlott a kilakoltatott családnak, s miután ott valamilyen technikai okból nem tudták őket fogadni, azt is vállalta, ideiglenesen panzióban helyezi el őket. Szabó Zoltán elmondta: a főváros pénzéből folyamatosan alakítják ki az átmeneti lakásokat, egy már elkészült, kettőt pedig a jövő héten adnak át. Bár nagyra becsüli a polgárjogi alapítvány vezetőit és a holdudvarukban lévő neves értelmiségieket, mégsem fogadhatja el érvelésüket. Ha elterjedne a hír, hogy télen nincs kilakoltatás Erzsébetvárosban, azt sokan úgy értelmeznék, büntetlenül lehet lakásokat feltörni. Így hát folytatódnak a kilakoltatások, de továbbra sem kerül utcára egyetlen gyermekes család sem. Túlzottnak tartotta azt a számot, hogy mindez 50-60 családot érintene.
Levélben fordult a Magyar Helsinki Bizottság Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit arra emlékeztettek, hogy 1988. június 16-án, a Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 30. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen őt is durván megbilincselték az intézkedő rendőrök. Az első szabad választás után sokan úgy véltük - írják -, hogy a demokratikus jogállamban semmiféle rendőri brutalitásnak nem lehet tere. Ami 2001. november 13-án történt, az ijesztően új, és egyúttal ijesztően régi. Ezért kérik, tegyen meg mindent, hogy köztársaságunk törvényei ne csak az önkényuralom jelképeit, de a módszereit is tilalmazzák.