Mikola többfrontos harca a kórházakkal és a parlamenttel

Az orvosok országos sztrájkra készülnek. Valószínűleg decemberben döntenek a demonstrációról. Ugyancsak az év utolsó hónapjában dől el a kórháztörvény sorsa. Mikola István egészségügyi minisztert bírálják a szakmai szervezetek, az ellenzéki pártok, de még a kormánypártok is. A kórháztörvényhez 70 módosító javaslat érkezett, mind kormánypárti képviselőktől. Azt senki nem vitatja, hogy az egészségügy pénzügyileg ellehetetlenült, és sürgős beavatkozásra van szükség, a helyzet megoldását viszont egészen másként képzelik el a különböző szervezetek.

Az egészségügyi intézmények dolgozóinak panaszai már évek óta süket fülekre találnak. Az elmaradt ügyeleti díjak, a leromlott épületek, a hiányzó felszerelések, az alacsony bérek, a nővérhiány 2001 őszére országos megmozdulást eredményezett. A traumatológusok már sztrájkot is kilátásba helyeztek, ha nem valósulnak meg a követeléseik. A baleseti sebészek csupán azzal is nehezíteni tudnák a betegellátást, ha kizárólag a munkaköri leírásuknak megfelelően dolgoznának, emellett elképzelhetőnek tartanak egy adminisztratív sztrájkot is. Ez azt jelenti, hogy a traumatológusok minden orvosi feladatot megfelelően ellátnak, de az ezekhez tartozó adminisztrációt nem végzik el, például nem adnak zárójelentést, nem vezetik fel a beteg kórlapjára, hogy milyen beavatkozásokat végeztek el.

Az egészségügyben tapasztalható pénzhiány eredményezte azt is, hogy a Magyar Orvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöksége országos felmérést végez arról, hogy az orvosok hajlandóak-e sztrájkolni az egészségügy anyagi helyzetének javítása érdekében. A felmérésben azt kérdezik, hogy a különböző megyék orvosi kamaráinak tagjai részt vennének-e egy háromnapos munkabeszüntetésben. A munkabeszüntetés ideje alatt mind a háziorvosi praxisokban, mind az intézményekben a munkaszüneti napokon megszokott ügyeleti szintű ellátást biztosítanák a dolgozók. A megyék orvosi kamarái december 8-án tartanak küldöttgyűlést. Várhatóan itt összegzik majd, hogy mekkora a sztrájk támogatottsága, és ha megfelelő mértékű, akkor itt döntenek arról is, hogy pontosan mikor és hogyan tartsák meg a sztrájkot.

Hogyan sztrájkolhatnak az orvosok?

- ügyeleti ellátás: néhány napig a hétvégi, ügyeleti rendnek megfelelő ellátást biztosítanák a kórházak, rendelők

- adminisztratív sztrájk: az orvosok nem készítenének feljegyzéseket az elvégzett beavatkozásokról, például nem vezetnék a kórlapot, nem adnának zárójelentést

Mikola István: a "lehetőségek vagy a kitörés" törvénye

A kormány törvénytervezetét az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról - röviden a kórháztörvényt - még a fideszes politikusok sem támogatják egyhangúlag. Az MSZP és az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a tervezetet, az MDF, az FKGP és a MIÉP csak módosításokkal tudná támogatni. A törvénytervezettel - és annak beterjesztőjével, Mikola Istvánnal - a Magyar Orvosi Kamara is szembefordult, a szakmai szervezet szerint a várhatóan jövő januárban hatályba lépő törvény jelenlegi formájában sem a betegellátás biztonságát, sem pedig a magánosításba belekényszerülő egészségügyieket nem védi.

A kórháztörvénnyel azt szeretné elérni az egészségügyi kormányzat, hogy az orvosi szolgáltatások nagy része nyereségérdekeltté váljon és a keletkező nyereséget visszaforgassák az egészségügybe. A tervezet szerint szinte teljes körűvé válna a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakulna. A kórháztörvény szerint például egy adott körzetben dolgozó szakorvosok létrehozhatnának egy gazdasági társaságot, majd szerződést kötnének azzal a rendelővel, amelyiknek dolgozni szeretnének. Az alvállalkozói szerződés megkötéséhez - a tervezet szerint - a minisztériumnak vagy az önkormányzatnak beleegyezését kellene adnia, hogy ne történjen meg az, hogy egy szakfeladaton belül csak a jövedelmező tevékenységeket adják ki alvállalkozóknak. A törvény nem korlátozná az egészségügyi intézménynek helyet adó ingatlanok privatizációját. Az egészségügyi ellátás biztonságát ez esetben azzal garantálnák, hogy a vevőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a vagyontárgy "célvagyon" jellegét, ami azt jelenti, hogy azt kizárólag egészségügyi célra lehet használni. A munkavállalók az ingatlan értékesítése során elővásárlási jogot kapnának.

Az előterjesztés szerint a szakorvosnak alanyi joga, hogy szabadfoglalkozású legyen, viszont szerepelnie kell az orvosok működési nyilvántartásában, felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie és orvosi tevékenység ellátására vonatkozó szerződést kell kötnie egy vagy több egészségügyi szolgáltatóval. Ez utóbbi új szerződésformának részletesen szabályoznia kell az orvos döntési kompetenciáját, utasítási jogát a közreműködő szakdolgozókkal kapcsolatban és felelősségvállalását a betegnek vagy az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért. A tervezet szerint a szabadfoglalkozású orvos tevékenységét szakmailag önállóan, saját felelősségére végzi, és az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért teljes felelősséggel tartozik.

Mikola István (Háttérben: Széles Gábor)

A kormánypárti képviselők sem támogatják a javaslatot - 70 módosító indítvány

A törvénytervezet elbukott a parlament egészségügyi bizottság előtt: 10 nem szavazattal és 2 tartózkodással, 10 igen szavazattal szemben a képviselők nem támogatták az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. Az ellenzéki pártok, így az MSZP és az SZDSZ annyira előkészítetlennek találták a tervezetet, hogy nem is kívánnak módosító javaslatokat benyújtani. Béki Gabriella (SZDSZ) az [origo]-nak elmondta, hogy az orvosok vállalkozóvá válása vagy az intézmények privatizálása már a most érvényben lévő törvények alapján is lehetséges, és ezeket az új törvény sem tenné kötelezővé.

A kórházprivatizációs törvénytervezethez hétfőig összesen 70 módosító indítvány érkezett, ezeket egytől egyig kormánypárti képviselők nyújtották be. Az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága csütörtökön tárgyalja a javaslatokat, amelyek - Kökény Mihály, a testület elnöke szerint - fontos pontokon változtatnák meg a miniszter tervezetének tartalmát. Kökény szerint a törvénytervezetet vissza kellene vonni, és minden energiát az egészségügy konszolidációjának megoldására fordítani. Nem érdemes addig az ágazat átalakítgatásába fogni, amíg óriási - százmilliárdot meghaladó - összeggel a legalapvetőbb működési feltételeit nem biztosították. "A törvénytervezet elfogadását, benne a miniszter különleges fölhatalmazásairól szóló részekkel, nagyon szorgalmazzák a parlamentben. Emiatt többen óhatatlanul arra gondolnak, hogy vannak, akik még a választások előtt meg szeretnének kaparintani jól jövedelmező egységeket" - mondta Kökény. A módosító javaslatok ellentmondóak, például a Magyar Orvosi Kamara hatáskörét egyikük bővíteni, másikuk szűkíteni szeretné. A rendelők és a kórházak működtetésére kizárólag nonprofit társaságokkal szerződhetnek a tulajdonosok - mondja a tervezet, de ezek alvállalkozóként már foglalkoztathatnak profitorientált cégeket is.

Csáky András (MDF) ugyancsak a bizottság tagja, a 70 módosító javaslat közül hétnek a szerzője. A három legfontosabb problémakör szerinte a következő: mielőtt a tulajdonos intézmény pályázatot írna ki bármelyik egységének működtetésére, fel kellene ajánlani a további munkalehetőséget az évek óta ott dolgozóknak, nehogy emiatt kerüljön bárki az utcára vagy veszítsen el régi, jó szakembereket. Garanciális elemként fontos volna beépíteni a törvénybe, hogy a különböző feladatokat ellátó társaságok, alvállalkozók évente terjesszék be pénzügyi és vagyonmérlegüket a tulajdonosnak, illetve idejében értesítsék, ha tartozásuk lenne, nehogy felszámolási eljárás induljon az intézmény ellen annak egyik alvállalkozója miatt. Csáky azt a paragrafust is pontosítani szeretné, amelyikre Kökény Mihály is utalt. Helyes, hogy a rendelők és a kórházak a működtetésre kizárólag nonprofit társaságokkal szerződhetnek - mondta -, de miután az alvállalkozó lehet profitorientált, azok működési körét szigorúan meg kell határozni.

A parlament jövő héten tárgyal a módosító indítványokról, várhatóan decemberben kerül sor a törvény végszavazására. Mivel a törvény pénzügyi forrásokat nem nevez meg, így önmagában a törvénytől nem várható, hogy az ágazat elégedetlenkedő dolgozói elálljanak az immár több fronton megindított tiltakozási akcióktól.

Tiefenthaler Eszter, Lukács Zsolt

A traumatológusok egy hónapot adnak a kormánynak

Orbán után Szájer is Mikola mellé állt

Csak Mikola elégedett az egészségüggyel

Ajánlat:

Gyenes Géza: Tragikus lesz a kórháztörvény - a MOK főtitkára a Társalgó vendége volt

Kökény Mihály: "A Fidesz a többől is kevesebbet ad" - a volt egészségügyi miniszter a Társalgóban