Az összes csatornázó önkormányzat gyanús lehet

Immár 17 önkormányzat került az APEH nyomozóinak a látókörébe csatornaberuházás miatt. A helyhatóságokat jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével gyanúsítják, mert úgy vettek fel az államtól támogatást, hogy nem volt meg a jogszabályban előírt saját pénzük a beruházáshoz. A nem egyszer több százmillió forintnyi önrészt a kis, szerény költségvetéssel rendelkező települések nem képesek előteremteni, ami további fejlődésük útját állhatja. A felelősségrevonás miatt országos tiltakozó hullám indulhat.

Emőd, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gerjen, Fadd és 12 Szabolcs megyei település: Méhtelek, Csaholc, Császló, Gacsály, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Rozsály, Tiszaberek, Túrricse, Vámosoroszi és Zajta önkormányzata ellen folytatnak eljárást az adónyomzók jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt - tudta meg az [origo].

Ezeknek a nem kimondottan gazdag településeknek az a bűnük, hogy úgy pályáztak csatornaberuházásaik megvalósításához szükséges állami céltámogatásra, hogy nem tudtak megfelelő önrészt felmutatni. Az állami pénzt megkapták végül, ám a több százmillió forintnyi önrészt már nem tudták biztosítani. Többek között az EU csatlakozás miatt ugyanakkor elvárás, hogy a magyar települések 2004-re csatornázottak legyenek. Ehhez az állam biztosít nekik több tízmilliard forintot.

A települések zöme még 1996-ban pályázott a céltámogatásra, és csupán képviselő-testületi döntést mutattak fel, amelyben vállalták, hogy előteremtik a szükséges önrészt.

Az adónyomozók azonban úgy ítélték meg, hogy a polgármesterek megtévesztették a döntéshozókat, s így visszaéltek az állami támogatással: Gerjen és Fadd esetében az adónyomozók például úgy vélik, hogy hamis papírokkal igazolták az 1,9 milliárd forint felvételéhez szükséges önkormányzati önrészt. A szabolcsi községek pedig 800 millió forintot vettek fel anélkül, hogy elegendő önrésszel rendelkeztek volna.

Kocsner Antal, Fadd polgármestere az [origo]-nak megerősítette, hogy valóban nem állt rendelkezésükre a szükséges önrész, ami csaknem 800 millió forint, ám csak a település húzott hasznot a beruházásból. Sőt, a tervezett ütemhez képest előrébb járnak. Jelenleg a település legszegényebb részeit csatornázzák, amelyhez ingatlanonként 130 ezer forintot kellett elkérniük a családoktól. Pedig ez a feladat az államé kellene, hogy legyen - jelentette ki a polgármester.

A kivitelezőről, a Bauteam Kft-ről az az információ látott napvilágot, hogy másoknál drágábban vállalta a munkát, ennek ellenére elnyerte a pályázatot. Ezt is megerősítette Kocsner, viszont hozzátette, hogy más szempontokat figyelembe véve, mégiscsak ez a cég volt a legelőnyösebb pályázó.

Burillák Attila, az APEH szóvivője szerint kérdéses, hogy egy ekkora munkát, hogyan tud egy 17 alkalmazottat foglalkoztató cég elvégezni. Ezzel kapcsolatban a faddi polgármester azt mondta, hogy hárman adták be a pályázatot, ebből Dunaszentgyörgy 50 százalékban vett rész, Fadd 20 százalékban és Gerjen a maradékban, ezeken a helyeken négy-öt brigád végezte a munkát, így legalább kétszer annyian dolgoztak a csatornázási munkákon, mint amit az APEH állít.

Az adónyomozók a gerjeni polgármestert is őrizetbe vették, ám a harmadik partner-település első emberét, a dunaszentgyörgyi polgármestert nem.

A csütörtökön feljelentett szigethalmi polgármester a sajtóból értesült az adóhatóság vádjairól, s ugyancsak meglepődött - mondta -, hiszen emlékezete szerint Székely Zoltán - jelenleg előzetesben lévő - független képviselő már négyszer kezdeményezett ellenük eljárást, s mindannyiszor eredménytelenül. Emőd első emberét, Lehoczki Istvánt is meglepte a hír, és nem is kívánt reagálni rá.

A szabolcsi településeket képviselő méhteleki polgármester, Máté Béla szerint magával a pályázati rendszerrel van gond, hiszen nincsen annyi pénzük, hogy egy ilyen volumenű beruházást megvalósíthassanak. A 12 községnek például 800 millió forintot kellett volna felmutatnia. Ezt több, például a vízügyi, a környezetvédelmi alapokhoz benyújtott pályázatokkal teremtették elő, s a beruházást tavaly be is fejezték. Azóta az Állami Számvevőszék is megvizsgálta a beruházást és nem talált kifogásolni valót - tette hozzá.

A települések zömében Székely Zoltán volt parlamenti képviselő tette a feljelentést. Korábban ő volt az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnöke, aki ilyen minőségében (mint fenntebb is olvasható) már többször is feljelentést tett néhány település ellen. Kezdeményezéseit az ügyészség nem fogadta el, nem láttak ugyanis elegendő alapot arra, hogy megindítsák az eljárást. Font Sándor, a bizottság MDF-es tagja szerint Székely úgy cselekedett ezekben az ügyekben, hogy a bizottságot még csak nem is tájékoztatta. A feljelentések és vizsgálódások az ő egyedi akciói voltak, mivel a bizottságot nem ezért alapították - mondta.

Az APEH által meggyanúsított polgármesterek a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt, ha elítélik őket, a törvény szerint 5 év szabadságvesztéssel is bünethetők.

A polgármesterek elleni eljárás miatt országos szintű tiltakozó akció készül. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének a Népszabadságban ismertetett álláspontja szerint a jelenlegi pályázati rendszer rossz. Szakértők szerint ezért a pályázó települések zöme a meggyanúsított önkormányzatokhoz hasonlóan tudta csak megoldani szennyvízberuházását. Úgy tudjuk, hogy a kistérségi polgármesterek, Kalocsa és környéke, valamint Dombóvár és a környező települések is tiltakozni készülnek.

Ezzel párhuzamosan több helyhatóság is megriadt a további fejlesztésektől. Méhtelep polgármestere például úgy nyilatkozott, hogy éppen belefogtak volna a túlterhelt tisztítótelepük fejlesztésébe, ám ezek után már nem akar belevágni a pályázati procedúrába. A faddi polgármester pedig megtörten beszélt arról, hogy az Országos Vadászszövetség alelnökeként ismert ember, és most meghurcolták, jóllehet az üzletből csak a település húzhat hasznot.

Bohus Péter

Korábban:

Tizenkét önkormányzatot gyanúsítanak visszaéléssel