A zsinat november 28-án zárt ajtók mögött elfogadott határozatában megerősítette az elnökség korábbi állásfoglalását, amely szerint igeellenes, a református hitvallással összeegyeztethetetlen ifjabb Hegedűs Loránt református lelkésznek, a MIÉP alelnökének az Ébresztő című lapban augusztus 16-án megjelent cikke. A zsinat felkérte az érintett lelkész szolgálati helye szerint illetékes Dunamelléki Egyházkerület közgyűlését, hogy "hozzon határozatot az ügy megítélésére és a cikk tartalmától való elhatárolódás kérdésében".
A dunamelléki egyházkerület jogügyi főtanácsosa, Gulyás Géza szerint az ügynek már a tárgyalásra bocsátása is kizárt volt. Az üléseken ugyanis - idézi a tanácskozási szabályzatot - kizárólag olyan ügyek tárgyalhatók, amelyeket a zsinat illetékes bizottsága vagy a Zsinat Elnökségi Tanácsa előzetesen megtárgyalt és előterjesztésre alkalmasnak minősített. Mindez azonban szerinte ez esetben nem történt meg.
"Másodszor: javaslatunk ellenére az ügy alapjául szolgáló cikket a zsinati képviselők részére nem osztották ki, holott sokan jelezték, hogy azt nem is ismerik. Tehát a zsinati tagság egy része a kérdéses cikk ismerete hiányában szavazott" - írja a jogász.
Gulyás Géza további szempontként említette: a zsinat elnökségének határozati javaslata gyakorlatilag az azonos megfogalmazású fegyelmi vétségekben való felelősséget mondta ki. Mint írta, ez teljesen törvénytelen, miután ifjabb Hegedűs Loránt ellen mind a mai napig nem indult fegyelmi eljárás, továbbá sem a zsinat elnöksége, sem a zsinat nem fegyelmi fórum.
Mindemellett felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmány és a büntetőeljárásról szóló törvény szerint minden magyar állampolgárt megillet az ártatlanság vélelme és a védelem joga.
A jogtanácsos ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy ifjabb Hegedűs Lorántot az őt érintő és elítélő határozati javaslat tárgyalására meg sem hívták. Kitér arra is, hogy a zsinat elnöksége tanácskozási joggal meghívta az ülésre a református sajtó munkatársait, de a zárt ülés elrendelése után az újságíróknak el kellett hagyniuk a termet.
Pápai Szabó György, a Dunamelléki Református Egyházkerület szóvivője a szakvélemény kapcsán mindössze annyit mondott: továbbra is gondolkodnak azon, hogy milyen lépéseket tegyenek a zsinati döntések ellen.
Mint ismeretes, a zsinat az említett ülésen egy másik, a Dunamellék által kifogásolt döntést is hozott: a lelkészek politikai szerepvállalása kapcsán módosította az egyház alkotmányáról szóló törvényt. A március 1-jén életbe lépő új szabályozás szerint református lelkész nem lehet politikai párt tagja.
A rendelkezés kimondta azt is: ha a lelkész politikai párttagságot, országgyűlési képviselőséget, vagy külszolgálatot vállal, akkor arra az időszakra lelkészi szolgálata szünetel, és az idő alatt az illető református lelkészi címének használatával nem nyilatkozhat. Takaró Mihály dunamelléki főgondnok a döntés kapcsán, a november 28-29-én megtartott zsinati ülésen, alkotmánybírósági kontrollt helyezett kilátásba.
A Magyarországi Refomátus Egyház Zsinatának Elnöksége nem kapta meg a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosának szakvéleményét ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész ügyében - közölte Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. Bölcskei nem kívánta kommentálni a dunamelléki szakvéleményt.
Korábban: