Szakkollégiumból a parlamentbe
A Fidesz kezdetben illegálisan működött: hivatalosan nem lehetett 1988 elején bejegyezni egy - akkori szóhasználat szerint - alternatív szervezetet. A vezetőség több tagját a rendőrség figyelmeztette, hogy megsértik a törvényt. A Fidesz azért került gyorsan a figyelem középpontjába, mert a megalakulását követő napon nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be létezésüket és követeléseiket. A Fidesz kezdeti taktikája a törvényességi kényszeren alapult: jogi paragrafusokkal érvelve próbálták elismertetni legális működésüket. 1988-ban több nagygyűlést is tartottak, és a szervezet ősszel megtartotta első kongresszusát. Ekkor a Fidesz ifjúsági szervezetnek tartotta magát, a KISZ-t elutasító és a jelentős politikai változásokat követelő fiatalokat célozta meg. A szervezet első hivatalos politikai követelése az országgyűlés felé az volt, hogy március 15-ét nyilvánítsák munkaszüneti nappá.
A Fidesz 1989-ben vált országosan ismert szervezetté. Március 15-én az ellenzéki csoportok közös ünnepséget tartottak, amin 100.000 ember vett részt Budapesten. A politikai demonstrációvá alakuló ünnepség egyik szónoka Orbán Viktor volt, aki azt követelte, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról. A Fidesz követelését Orbán sokkal nagyobb nyilvánosság előtt ismételhette meg június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a Hősök terén. Orbán a magyar ifjúság nevében kapott szót, és a hivatalos ünnepség egyik legsarkosabban beszélő szónoka volt.
Ősszel fideszesek egy csoportja részt vett a prágai, demokráciát követelő tüntetéseken. A fideszesek elnézést kértek Magyarország nevében az 1968-as beavatkozásért, és transzparensekkel vonultak fel a Vencel téren. Többüket, köztük Deutsch Tamást letartóztatták. Budapesten a Fidesz aktivistái ülősztrájkot folytattak a csehszlovák nagykövetség előtt, amíg társaikat haza nem engedték.
E látványos akciók mellett a rendszerváltás előkészítésének munkájában is részt vett a Fidesz. A Független Jogászfórum kezdeményezte Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokra a Fidesz is meghívást kapott, a szervezetet legtöbbször Orbán Viktor és Kövér László képviselték. Októberben a Fidesz második kongresszusán a küldöttek úgy döntöttek, párttá alakul a szervezet, és indulnak az első szabad választáson. A magát liberális politikai pártnak meghatározó szervezet annyiban ragaszkodott ekkor ifjúsági jellegéhez, hogy csak 35 éven aluliak léphettek be a pártba. Ugyanezen a kongresszuson dőlt el, hogy a Fidesz választási színei a narancssárga és a kék lesznek.
A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások a rendszerváltás jogi keretéről szóló megállapodását a Fidesz és az SZDSZ nem írták alá, de nem is vétózták meg. A két liberális pártnak, melyek ekkoriban nagyon szoros kapcsolatban voltak, egy követelése kimaradt az NKA-megállapodásból, és ezért nem írták alá a záródokumentumot. A két párt nem nyugodott bele, hogy a köztársaságielnök-választás megelőzheti a képviselő-választásokat, mert attól tartottak, az MDF és az MSZMP megállapodott Pozsgay Imre jelölésében. Az elnökválasztással kapcsolatos kérdést három másikkal összekötve novemberben népszavazáson tették fel. (A kérdések lényege: csak a parlamenti választások után legyen köztársasági elnöke az országnak? - (az MSZP itt nemmel szavazott) az MSZMP elszámoljon a vagyonával? a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről? szüntessék meg a Munkásőrséget?) Az MDF bojkottra szólította fel híveit, a kisgazdák, az SZDSZ, a Fidesz és a szociáldemokraták a négy igent támogatták, az MSZP egy nem, három igen szavazatot kért híveitől. A választáson a négy igen győzött.
Fiatalok a Házban
1990-ben a Fidesz 22 képviselőt tudott bejuttatni a parlamentbe, ketten közülük, Szájer József és Kövér László egyéniben, a többiek listáról szereztek mandátumot. (Kövér a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltje volt.) A hat frakció közül a Fideszé volt a második legkisebb, a párt mégis sikernek értékelte az eredményt, mert még abban sem voltak biztosak, hogy fiatalokat megcélzó kampányukkal egyáltalán bejuthatnak a parlamentbe. A kampány három központi figurája Deutsch Tamás, Orbán Viktor és Fodor Gábor voltak, és ekkor választották kampányzenéjüknek a Roxette Listen to your heart című számát, ami minden Fidesz-kongresszuson elhangzik. A második forduló előtt a Fidesz és az SZDSZ sok körzetben visszaléptette jelöltjeit az első fordulóban jobban szereplő javára.
Az első ciklusban a Fidesz ellenzéki párt volt, az MSZP-vel és az SZDSZ-szel együtt. Az őszi önkormányzati választásokra nagyon megnőtt a párt népszerűsége, a harmadik legtöbb szavazatot kapta a Fidesz. Az SZDSZ-Fidesz viszony 1990-ben már kissé megromlott, amikor a Fidesz elutasította az SZDSZ felkérését, hogy koalícióban vezessék Budapestet. 1991-ben, amikor Tölgyessy Péter volt az SZDSZ elnöke, újra közeledett egymáshoz a két párt, ekkoriban előfordult, hogy közös frakcióülést is tartottak. 1992-től hűvösebb lett a viszony a szabad demokratákkal, többek között a Demokratikus Charta miatt, amit az MSZP és az SZDSZ politikusai közül többen támogattak. Az összefogásban kezdetben részt vett a Fidesz is, de amikor a Charta utcai tüntetéseket kezdett szervezni, és néhány szocialista meghatározó szerephez jutott a mozgalomban, Orbán Viktorék kiszálltak.
A Fidesz azonban továbbra is megmaradt az MDF-FKGP-KDNP kormány kemény ellenzékének. Emlékezetes volt, amikor Orbán Viktor "A kormány hazudott!" felkiáltással értékelte a kormánynak a taxisblokádot kiváltó lépéseit, vagy amikor nyilvánosan kivonult Antall József miniszterelnök ünnepi beszéde alatt az Operaházból, Göncz Árpád kifütyülésének napján. Kövér László próbanácinak nevezte Bogdán Emil MDF-es, majd MIÉP-es képviselőt. 1992-ben a Fidesz tagja lett a Liberális Internacionálénak, és az akkori közvélemény-kutatások szerint megnyerte volna a választásokat az év legtöbb vasárnapján. Népszerűségük egész évben 25 és 35% között mozgott.
1993-ban jelentősen átalakult a Fidesz belső felépítése. Kövér László javaslatára megszűnt a 35 éves korhatár, és a párt ezzel megnyílt az idősebbek előtt is. Választmányi elnöknek Szájer József és Fodor Gábor jelöltették magukat ebben az évben. A választáson Szájer nyert, és hamarosan Fodor Gábor, Molnár Péter és Ungár Klára képviselők kiléptek a pártból, és lemondtak mandátumukról. Ezzel a Fidesznek az SZDSZ-szel leginkább szimpatizáló politikusai léptek ki a pártból. Fodorék távozása összefüggött személyes konfliktusukkal az Orbán-féle pártvezetéssel, és a székházbotrányként elhíresült üggyel is. 1993-ban a Fidesz eladta az MDF-fel együtt kapott székházat, és Fodorék szerint a pártvezetés nem számolt el a 640 millió forintos bevétellel. A Fidesz vezetőit azzal vádolták, hogy különböző, családjukhoz közel álló vállalkozásokba fektették a pénzt, illetve olyan többletbevételhez jutott a párt, ami jóval meghaladja a pártoknak járó állami támogatás mértékét. A vádakat senki sem tudta bizonyítani, és az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, az üzlet teljesen törvényes volt. A Fidesz azonban elvesztette erkölcsi feddhetetlenségének nimbuszát, amit az első választások idején a "Tiszta lappal" szlogen is hirdetett.
A ciklus végére egy szabad demokrata és három MDF-es politikus csatlakozásával 26 fősre növekedett a frakció. Az MDF-ből azok a képviselők ültek át a Fideszbe, akik a Csurka István-féle szélsőjobboldali szárnnyal vesztek össze, és a későbbi MIÉP-esekkel együtt őket is kizárták, a pártot megosztó viselkedésük miatt.
1993-ban lépett be a pártba Pokorni Zoltán, aki addig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét vezette, és 2001 áprilisa óta a párt elnöke. Még abban az évben a Fidesz választási szövetséget kötött az SZDSZ-szel, a Vállalkozók Pártjával és az Agrárszövetséggel. A megállapodás értelmében a második fordulóban a pártok kölcsönösen visszaléptetik jelöltjeiket a legjobban szereplő szövetséges javára, és a pártelnökök nem indulnak egymás ellen.
Ellenzékből ellenzékbe
Míg 1992-ben a választások egyik nagy esélyese még a Fidesz lett volna, 1994-ben rosszabb eredményt értek el, mint 1990-ben. Összesen 20 képviselőt tudtak bejuttatni a parlamentbe. Ráadásul a párt anyagi ügyei is szétzilálódtak, a kampányban túlköltekeztek. Már 1993-ban a Fidesz közeledni kezdett az MDF-hez, Boross Péter miniszterelnök egy interjújában arra is utalt, elképzelhetőnek tartja, hogy pártja koalícióra lépjen a Fidesszel. A választási vereség után a Fidesz nemet mondott az MSZP koalíciós ajánlatára, és inkább újra ellenzékbe vonult. Orbán Viktor még a két forduló között kijelentette, ha az SZDSZ a szocialistákkal fog kormányozni, akkor a két párt együttműködése végleg befejeződik. A két forduló között azonban még megerősítették a visszalépésekről szóló korábbi megállapodást Pető Ivánnal, az SZDSZ akkori elnökével.
A rossz eredmény miatt a párt teljes vezetése lemondott, de a vezetőség tagjainak nagy részét újraválasztották, és Orbán Viktor is megtarthatta elnöki tisztségét. 1994 őszén, az önkormányzati választásokon a Fidesz már az MDF-fel és a KDNP-vel kötött választási szövetséget. 1995-ben a három jobboldali párt közösen állított köztársaságielnök-jelöltet Mádl Ferenc személyében. Még ebben az évben nevében is jelezte a Fidesz, politikailag átalakult: felvette a Fidesz Magyar Polgári Párt nevet. Az átalakulás idejében Fodorék 1993-as kiválása után másodszor lett kihívója az Orbán-Kövér féle vezetésnek: Wachsler Tamás készített egy tanulmányt, amely szerint a Fidesz működése zavaros, gazdasági ügyei átláthatatlanok, a párt dolgozóinak még munkaköri leírása sincs. Wachsler végül elbukott, de kapcsolata Orbánékkal nem romlott meg annyira, mint Fodor Gábornak: 1998-ban megkapta a kisgazdák vezette Honvédelmi Minisztérium egyik államtitkári posztját.
1996-ban Deutsch Tamás egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Tocsik Márta 800 millió forintos sikerdíjat vehetett föl az ÁPV Rt-től, és a pénz egy részét az MSZP-hez és az SZDSZ-hez közel álló vállalkozóknak utalta át. A korrupciógyanús botrány a figyelem középpontjába állította a Fideszt, amely kezdte visszaszerezni népszerűségét a 1994-es mélypont után. A Fidesz volt az egyetlen párt a parlamentben, amely nem volt még kormányon soha, és szövetségét a jobboldallal is jól sikerült megerősítenie. Ugyanakkor 1997-ben a Fidesz egyik vezetője, Várhegyi Attila, Szolnok akkori polgármestere is korrupciógyanús botrányba keveredett egy ingatlaneladással kapcsolatban. Az elsőfokú ítélet az egyik vádpontban megállapította Várhegyi bűnösségét, ezért távozott a kultuszminisztériumi államtitkári posztról.
1997-ben megszűnt a KDNP parlamenti frakciója, és a párt 13 képviselője a Fidesz csoportjához csatlakozott. Az MKDSZ-t megalapító KDNP-sek azóta is együttműködnek a Fidesszel, és a Fideszből is két képviselő belépett az MKDSZ-be. Az MDF-es Salamon László csatlakozásával összesen 14 fővel bővült a frakció ebben a ciklusban. A Fidesz csatlakozott a kisgazdák és az MDF népszavazási kezdeményezéséhez, mely a külföldiek földvásárlását tiltotta volna meg. A népszavazást nem írták ki, de ez a kampány, valamint a nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozó akciók tovább növelték a Fidesz népszerűségét. (Az MSZP akkoriban olyan kompromisszumot keresett Szlovákiával, melynek értelmében mégis épült volna vízlépcső Nagymarosnál.) A Fidesz érte el azt is, hogy a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás ügydöntő és ne csak véleménynyilvánító voksolás legyen. (Az érvényességi küszöböt viszont emiatt le kellett vinni 25 százalékra, ami bölcs döntésnek bizonyult, mert 50 százalék alatt maradt néhány tizeddel a részvételi arány.)
A választások idején fizikai támadások is érték a Fideszt. Nem egészen egy héttel az első forduló előtt bomba robbant Szájer József lakása előtt, június elején, a koalíciós tárgyalások idején pedig a párt székháza előtt robbant fel egy kiló TNT-nek megfelelő robbanóanyag. Egyik esetben sem sérült meg senki, és a tettesek azóta is ismeretlenek.
A győzelem
1998-ban a Fidesz nyerte a parlamenti választásokat. Összességében ugyan több voksot kapott az MSZP, de a sok egyéni befutó és a választási rendszer sajátosságai miatt a Fidesz delegálhatta a legtöbb, 147 képviselőt a pártok közül. Fidesz-támogatással, egyéni jelöltként jutott a parlamentbe az MDF összes képviselője. A kampány során a Fidesz fő szlogenje a "polgár" volt, és a Horn-kormány Bokros-csomagjából adódó megszorítások helyett jelentős életszínvonal-emelkedést ígért. A választások előtt az MDF-fel és a volt KDNP-s képviselőkből alakult MKDSZ-szel kötöttek szövetséget. A két forduló között, amikor még bizonytalan volt, hogy az MSZP vagy a Fidesz győz-e, szövetséget kötöttek a Kisgazdapárttal. A Fidesz egyoldalúan visszaléptette jelöltjeit ott, ahol az FKGP állt jobban, mire Torgyán lépéskényszerbe került, hivatalos koalíciós ajánlat nélkül viszonoznia kellett a Fidesz lépését. Az FKGP jóval több helyen állt hátrébb a Fidesz jelöltjeinél, így végül 82 képviselőt léptetett vissza. Ez volt az a "történelmi áldozat", amire Torgyán még ma is gyakran hivatkozik, és amely nélkül feltehetőleg tényleg nem nyert volna a mostani a koalíció a választásokon. A két forduló között az akkor már teljesen esélytelen MDNP arra szólította fel szavazóit, hogy a Fidesz jelöltjeit támogassák.
Orbán Viktor 1998-ban, kevéssel a választások előtt mondta ki először, hogy elvben elképzelhető a koalíció a kisgazdákkal. A két forduló között azonban nyilatkozatháború indult a két párt között. Torgyán jelezte, hogy ha képviselőjelöltjei visszalépnek, akkor az FKGP-nek kormányra kell kerülnie. Deutsch Tamás azonban többször is azt mondta, semmilyen koalíciós tárgyalás sincs a két párt között, sőt május 12-én még azt állította, nem is lesz koalíció a kisgazdákkal. Volt olyan két egymást követő nap, hogy Deutsch cáfolta a tárgyalásokról szóló híreket, majd Torgyán megerősítette azokat. A második forduló után megkezdődtek a hivatalos egyeztetések. A Fidesz részéről Kövér László, Áder János és Szájer József megállapodtak a kisgazda Szabadi Bélával, Bánk Attilával és Turi-Kovács Bélával, hogy három minisztere lehet a kisgazdáknak. Egy héttel később Orbán Viktor meglátogatta leányfalui üdülőjében Torgyán Józsefet, és véglegesítették a megállapodást, amelynek értelmében a korábbi ígéreten túl egy tárca nélküli miniszteri posztot is kap az FKGP.
Az MDF-fel gyorsabban megállapodott a Fidesz a közös kormányzásról. Az Orbán-kormányban egy tárcát kapott az MDF, négy minisztert jelölhetett az FKGP, a kormány többi tagját a Fidesz delegálta.. A Fidesz nemcsak pártpolitikusokat rakott a kormányba, hanem a párt holdudvarához tartozó személyiségeket is bársonyszékhez juttatott. A tavaszi választási sikert az őszi önkormányzati választásokon is megőrizte a párt.
Kormányzás
1999-ben a Fidesz népszerűsége csökkenni kezdett. A párt vezetésében szinte mindenki komoly közjogi funkciót töltött be, és több településen a helyi szervezetek nem értettek egyet a párt hivatalos álláspontjával (Szabolcs megyében Helmeczy László ügye, Hódmezővásárhelyen Rapcsák András botrányai osztották meg például a pártot.) 2000 januárjában Orbán Viktor sokak számára meglepő módon lemondott pártelnöki posztjáról. Helyére a küldöttek elsöprő többséggel Kövér Lászlót választották meg, aki titkosszolgálatokat felügyelő miniszteri tisztségéről mondott le az elnökség kedvéért. Kövér feladata az volt, hogy rendet rakjon a pártban és megerősítse a kapcsolatokat azokkal a körökkel, amelyek kívülről támogatták a Fideszt, és csalódottak voltak a győzelem után, mert nem figyeltek rájuk eléggé. Ebben az évben a Fidesz jelezte szándékát, hogy elhagyná a Liberális Internacionálét és helyette az Európai Néppártba szeretne belépni. A hivatalos procedúra 2001-ben zárult, ezzel a Fidesz a nemzetközi politikai porondon is deklarálta, hogy a konzervatív, kereszténydemokrata értékek felé mozdult el.
2000-ben a Fidesz viszonya megromlott a kis jobbközép pártokkal, amelyek Békejobb néven új szövetség alakítását készítették elő. Leváltották a Békejobban főszereplő MDNP-elnök Pusztai Erzsébetet az egészségügyi államtitkári posztról. A Fidesz viszonya az MDF-fel is megromlott, de a Fidesz rosszallása után az MDF fokozatosan kiszállt a Békejobból, és az összes konkrét konfliktus a kisebb párt engedményével végződött. (Jelöltállítási viták időközi választásokon, a háromhetenkénti ülésezés, a kétéves költségvetés voltak azok az ügyek, melyek a Békejobb létezésén túl konfliktust jelentettek 2000-ben a két párt között.)
A koalícióban mégis a Kisgazdapárt okozta a legtöbb problémát a Fidesznek, de az összes konfliktusból a Fidesz megerősödve, a kisgazdák viszont meggyengülve jöttek ki. Egy korábbi megállapodás értelmében az FKGP jelölhette 2000-ben a köztársasági elnököt. A népszerűtlen Torgyán József pártelnök végül nem vállalta el a jelölést. Helyette Mádl Ferenc lett a köztársasági elnök, akit öt évvel azelőtt a Fidesz már jelölt egyszer, de a kisgazdák akkor nem támogatták. 2001-ben megkezdődött a kisgazdapárt szétesése, ami veszélyeztette a koalíció működését. A 2000-ben elfogadott kétéves költségvetés ugyan biztosította a legfontosabb törvény hatályosságát a ciklus végéig, de ez önmagában kevés volt ahhoz, hogy ne korlátozódjon radikálisan a kormány mozgástere. A kisgazdák végül nem léptek ki a koalícióból, és több függetlenné vált képviselőjükkel különalkut kötött a Fidesz a koalíció külső támogatásáról. Torgyán József februárban távozott a kormányból, és később kizárták őt a kisgazda frakcióból is, de a Fidesszel szembekerülő pártelnöknek nem volt elég ereje ahhoz, hogy pártját a kormány ellen hangolja. Torgyánnal és környezetével kapcsolatban 2000 őszétől egymás után jelentek meg korrupciógyanús ügyek, és a kisgazda pártvezető szerint a Fidesz összehangolt támadást indított ellene. Torgyán nyáron már rákosista módszerekkel vádolta a Fideszt, elvesztette miniszterei lojalitását, és ellenzékbe vonult néhány hozzá hűséges maradt képviselőtársával.
A kormánytöbbség meglehetősen törékennyé vált, hiszen csökkent a Fidesz-frakció létszáma (3 képviselő meghalt, négy elhagyta a frakciót vagy kizárták, és időközi választásokon csak egy fővel gyarapodott a Fidesz képviselőcsoportja), és a kisgazdák Torgyánhoz hűséges része sem szavaz már együtt a kormánnyal.
2001 áprilisában ismét elnököt váltott a Fidesz. Már a választási készülődés jegyében lemondott Kövér László, akinek kemény hangú kijelentései erősen megosztották a közvéleményt. Helyébe Pokorni Zoltánt választották elnöknek, aki a balra húzó szavazók körében jóval népszerűbb Kövérnél. A párt valódi irányítói azonban megmaradtak a kezdetek óta: abban minden fideszes egyetért, hogy a legfontosabb döntések hátterében az Orbán-Kövér páros áll.
A Fideszt rendszeresen vádolják az ellenzéki pártok a demokratikus intézményrendszer megsértésével, általános korrupcióval és összejátszással a szélsőséges MIÉP-pel, mely ellenzékből többször is segítette a kormányt. Orbán Viktor családja is gyanúba került, mintha a párt vezetői saját gazdasági hasznuk érdekében visszaélnének hatalmukkal.
A Fidesz szerint a vádak megalapozatlanok, ugyanakkor jelentősen javult az életszínvonal, megerősödött a gazdaság, és jelentősen bővítette az állam a szociális kedvezményeket az előző ciklushoz képest.
A 2002-es választások előtt a Fidesz először az MKDSZ-szel kötött választási szövetséget, újra több befutó helyet fenntartva a volt KDNP-s képviselőknek. Hosszú egyezkedés után választási szövetséget kötött a Fidesz az MDF-fel is: ennek értelmében közös listát állít a két párt, és az egyéni körzetekben is közös jelöltek indulnak. A Fidesz néhány biztos befutónak tűnő helyet átenged a Torgyánnal szakító kisgazdáknak is, de az FKGP-vel semmilyen hivatalos együttműködésről sem tárgyaltak.
A többi párt története
Az FKGP történelmi mélypontról indul, és magányosabb, mint valaha
Az MDF feladta önállóságát, de a létét megőrizheti
A MIÉP inkább belülről támogatná a polgári kormányt
Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik
Az SZDSZ a küszöbbel versenyez, de az MSZP-vel kormányra is kerülhet
Ajánlat: