Januárban először tesznek teljes egészében nyilvános vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselők. Először tapasztalhatják meg a mulasztással járó szankciókat is: amíg nem küldik el a házelnöknek bevallásukat, képviselői jogaikat nem gyakorolhatják - azaz nem szólalhatnak fel és nem szavazhatnak a parlament három tavaszi ülésnapján és tiszteletdíjat sem kaphatnak.
Újabb bevallást június környékén kell majd tenniük. A választások után egy hónapon belül, tehát májusban alakul meg az új Országgyűlés, az első ülésen igazolják az új képviselők mandátumát és ekkor szűnik meg a volt képviselők megbízatása. Ezután 30 napon belül kell kitölteniük a képviselőknek a nyilatkozatot. Ez egyaránt érvényes az újonnan megválasztott, az újraválasztott és a nem újraválasztott képviselőkre. Akik a tavaszi választásokon kerülnek be az Országgyűlésbe, csak egyszer kell vagyonnyilatkozatot tenniük, míg a jelenlegi képviselőknek kétszer.
A honatyák egyébként még a mandátumuk megszűnése után sem menekülhetnek a parlament szigora elől: azon túl, hogy visszatartják a hathavi átlagfizetésüknek megfelelő - az exképviselőknek járó - "ellátást", a következő ülésszak első ülésnapján még a nevüket is nyilvánosságra hozzák.
Négy képviselőnek a régebbi vagyonnyilatkozataival is lesz még dolga 2002-ben. Január közepén kezdi ugyanis vizsgálni a mentelmi bizottság Torgyán József és felesége, Cseh Mária, valamint Kuncze Gábor (SZDSZ) és Rigler Zoltán (Fidesz) korábbi bevallásának valóságtartalmát. Mint ismert, a T. Ház elfogadta a házszabály és a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, ezáltal megszűntek azok az ellentmondásos rendelkezések, amelyek miatt elakadtak a korábban megkezdett eljárások. Ismert, hogy SZDSZ-es képviselők Torgyán villaépítési botránya miatt kezdeményeztek vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az exkisgazda házaspár ellen, az FKGP-sek cserébe Kuncze vagyona után kezdtek érdeklődni. Világosi Gábor (SZDSZ) két héttel ezelőtt kezdeményezett vizsgálatot Riglerrel szemben, mert a kormánypárti politikus nem tüntette fel a felszámolás alatt álló cégét a gazdasági érdekeltségei között. Az ilyen eljárások egyedüli következménye, hogy kiderül, mennyire szavahihetőek a parlamenti képviselők.