<P class="MsoNormal">Rekordtámogatás a Nemzetinek

Megosztja a színházi szakmát a Nemzeti Színház 2,3 milliárdos állami támogatásának összege. Magyarországon még sohasem gazdálkodott színház ennyi pénzből. Ugyanakkor nem tudni, mikor és ki lesz a teátrum igazgatója, s azt sem, lesz-e önálló társulata. Az intézmény jövőjének bizonytalansága nehéz helyzetbe hozza vezető színházainkat.

Előnytelen helyzetet teremt a budapesti színházak között a Nemzeti Színház kiemelt állami támogatása. Az ígért magasabb bérek miatt megkezdődött a műszaki személyzet elszívása a fővárosi teátrumokból, a nagyobb honoráriumok, az egyes produkciók előnyösebb anyagi helyzete miatt a budapesti színházak kiszolgáltatottabb helyzetben tárgyalnak majd művészeikkel - mondta Schiffer János alpolgármester.

A kis színházaknak ráadásul jelentősen kevesebb a jegyárbevételük, ami több állami támogatást feltételezne. Mintha a kormányzat nemcsak a metrót, a budapesti színházakat is büntetné azzal, hogy az állami támogatást mindössze hat százalékkal növelte esetükben az állami költségvetésben, míg a vidéki színházak húsz százalékkal többet kaptak. A magyar színházi életben egészségtelen helyzetet teremt egy zászlóshajó kiemelése - nyilatkozta az alpolgármester.

Magyar színház még sohasem gazdálkodott ennyi pénzből, az összeg nagyságának indokoltságáról megoszlanak a vélemények. A Magyar Állami Operaház költségvetési támogatását nemrégiben emelték 6,3 milliárd forintra. A Nemzeti Színház tíz éve 150 millió forintot kapott, fokozatosan emelkedett 800-850 millió forintra.

Ma a Pesti Magyar Színház a Várszínház nélkül 600-700 millió forint állami támogatásból gazdálkodik - mondta Pollák Magdolna, a színház gazdasági igazgatója. A Vidám Színpad állami támogatása 53 millió forint, a Radnóti Színház 173 millió forint támogatást kapott az idén. A méreteiben nagyobb Vígszínháznak 484 milliót folyósított a fővárosi önkormányzat.

Szikora János, a március 15-i díszbemutatóra készülő Madách-mű, Az ember tragédiájának rendezője elmondta, az összeg korántsem tűnik olyan soknak, ha figyelembe vesszük az épület nagyságát, az üzemeltetés várható költségeit, és azt, hogy a társulattal, a színház jövőjével kapcsolatos minden kérdés megválaszolásra vár. Az intézmény minden kiadását ebből az összegből kell fedeznie, így a bemutatókat épp úgy, mint az épület fenntartását és a bérköltségeket, továbbá a Nemzet Színésze címmel járó havi juttatás összegét is.

A színházat hozzávetőlegesen száz fő fogja üzemeltetni, közülük az egyes produkciók művészeit és stábjának egy részét pillanatnyilag darabra szerződtetik, lassanként feláll a színház adminisztrációja és teljes technikai személyzete is. Többségüket évad közepén szerződtették, a műszaki személyzet elvándorlása elsősorban az Új Színházat hozta nehéz helyzetbe, ahonnan tizennégy fő igazolt át a Nemzetihez. A szakemberek között volt a kelléktár és a hangtár vezetője is, továbbá a főmérnök, a műszaki igazgató és jó pár díszítő.

Márta István igazgató a legnagyobb problémát abban látja, hogy változatlanul nem eldöntött kérdés, lesz-e társulata a Nemzeti Színháznak. Hiszen ha 2003-ban a színház állandó társulattal fog működni - mint ahogy az a legutóbbi nyilatkozatokból sejthető -, ismét az évad közepén okoz majd az egyeztetés jó pár fővárosi társulatnál, mint ahogy okozott a Katona József Színházban nemrégiben. (Jelenleg nem tudni, ki lesz az igazgató, lesz-e társulat, és ha igen, mekkora. Mindezt az új kormányzat fogja eldönteni, a színház sorsa tehát az április választások végeredményén múlik majd.)

A Duna-parti színház épülete szinte teljesen kész, január 2-től megkezdődnek az épületben a Tragédia próbái. Szinte minden, a művészi munkát szolgáló helyiség elkészült, a próbák a nagyszínpadon és a balett-teremben egyaránt megkezdődnek. Szikora János elmondta, hogy az építtetők igyekeztek az elmúlt évek színházfelújításának minden tapasztalatát hasznosítani a színházépület belsejének kialakítása során.