A Fidesz és a Lungo Drom megegyezése alapján a kisebbségi szervezet három jelöltjét az országos, további hetet pedig megyei listákon indít a vezető kormánypárt a 2002-es országgyűlési választásokon. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke és Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője arról is megállapodott, hogy választási győzelem esetén külön kormányszervezetet hoznak létre Cigány Integrációs Hivatal néven. Ez a hivatal összefogná az összes olyan államigazgatási területet, amely a cigánysággal foglalkozik. Farkas lapunknak azzal indokolta a választási szövetséget, hogy a Fidesz az a politikai erő, amely akarja és tudja is képviselni a romák érdekeit. Az MDF - a Fidesszel kötött választási szövetsége révén - részese a Lungo Drom-megállapodásnak, a dokumentumon szerepel Dávid Ibolya aláírása is. A párt által kapott 27 parlamenti helyen azonban romák nincsenek.
Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának szocialista elnöke úgy látja, a kisebbségeknek alanyi jogon kellene biztosítani képviseletüket a parlamentben, azonban erre az alkotmány nem ad lehetőséget. Bár a kisebbségi jogi anyag elkészült - és az MSZP módosító indítványt is benyújtott hozzá -, az Országgyűlés egyáltalán nem foglalkozott a törvény megalkotásával. Kósáné azt mondta: ebben a helyzetben az egyetlen megoldás, hogy a pártok országos listájukra vesznek vagy egyéniben indítanak kisebbségi jelölteket. Az MSZP ezért tárgyalásokat folytat több szervezettel is, a konkrét személyi kérdésekről a januári választmányi ülésen döntenek.
Az SZDSZ - mint eddig - most is indít olyan jelölteket a jövő évi választásokon, akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Nem ez volt azonban kiválasztásuk legfőbb szempontja, nyilatkozta lapunknak Gulyás József, a párt jelölőbizottságának elnöke. Hozzátette: az SZDSZ mindig örül annak, ha olyanok vállalják a párt színeiben a megmérettetést, akik valamelyik etnikumhoz tartoznak. Éppen ezért kisebbségi kvótát nem állapítottak meg, de az egyéni indulók között ezúttal is lesz roma és német származású is.
A kisgazdapártnak természetesen lesznek roma jelöltjei a választásokon - mondta lapunknak Béres Béla, a párt alelnöke. Mivel a párt lefedi a magyar lakosság egészét, más kisebbséghez tartozókat, például német nemzetiségit is indítanak - tette hozzá. G. Nagyné Maczó Ágnes, a párt másik alelnöke korábban úgy fogalmazott, hogy bár néhány szervezet megkereste őket, választási szövetséget nem kötnek kisebbségiekkel, csak egy-egy politikust indítanak.
Az idei választásokon két vagy három roma indul a MIÉP színeiben - mondta Győri Béla, a MIÉP szóvivője. Az országos lista még nem készült el, de az már biztos, hogy egyéni jelöltként szerepelnek. Az előző választásokon négy roma is indult a MIÉP képviseletében, de nem ugyanazok, mint ezúttal. A párt jelöltjei között vannak még német, horvát és szlovák nemzetiségűek is.
A rendszerváltás óta összesen három roma képviselője volt a parlamentnek. Hága Antónia (1990, 1994) és Horváth Aladár (1990) az SZDSZ listájáról került be, az azóta elhunyt Péli Tamás (1990, 1994) pedig az MSZP-frakcióban ült. Jelenleg nincs cigány képviselő a parlamentben. A kisebbségek parlamenti képviselete ugyanakkor alkotmányos kötelezettség, amely tíz éve nem teljesül. Az Alkotmánybíróság 1992-ben megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem hozott törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletéről. A parlamenti képviselet szükségességéről a mai kormány szerint sincs vita, eltérő nézetek csak a megvalósítás módjáról vannak.
A helyzet egyik lehetséges megoldása Medgyessy Péternek, a szocialisták kormányfő-jelöltjének ötlete volna a kétkamarás parlamentről, amelynek felsőházában a kisebbségek is szerepet kapnának.
Korábban: