A képviselői mandátum megszerzésének módja

Országgyűlési képviselő két módon lehet valaki: vagy egyéni választókörzetből, vagy listáról lehet bekerülni a Parlamentbe.

Egyéni jelöltek

Az ország 176 egyéni választókörzetre van osztva. Mindegyik körzetben körülbelül ugyanannyian, átlagosan 60 000-en laknak. Ha valaki a 176 körzet egyikének képviselőjelöltje akar lenni, akkor össze kell szednie 750 ajánlószelvényt vagy más szóval kopogtatócédulát. Vagyis annyi kell az egyéni jelöltséghez, hogy legyen 750 ember az adott választókörzet lakói közt, aki egyetért azzal, hogy jelölt legyen. Ezeket a szelvényeket a választás idejéről szóló értesítővel együtt kapják meg a választók. Egy választópolgár csak egy ajánlószelvény fölött rendelkezhet. Ajánlószelvényt kitölteni nem kötelező, attól még lehet szavazni, hogy valaki senkinek sem adja oda kopogtatócéduláját. A szelvény leadása nem is kötelez: a választónak nem kell arra szavaznia, akinek odaadta ajánlószelvényét, sőt, szavaznia sem kötelező. Utólag senki sem ellenőrizheti, hogy ki kinek adta ajánlószelvényét. A választási irodákban csak azt ellenőrzik, megvan-e a hiteles 750 szelvény, de semmilyen nyilvántartást sem készíthetnek arról, hogy ki kit támogatott.

A 750 ajánlást a jelölteknek legkésőbb a választás előtti 23. napon kell leadni a választási irodának. A szelvényeket addig bárhol gyűjthetik a jelöltek vagy segítőik, kivéve munkahelyen munkaidőben, tömegközlekedési eszközön és állami vagy önkormányzati hivatalokban. Katonák és rendőrök egyáltalán nem gyűjthetnek ajánlószelvényeket. Sokszor előfordul, hogy a jelölt nevében lakásokba is becsöngetnek a szelvények gyűjtői, de az is előfordulhat, hogy a választók maguk küldhetik el a jelöltnek ajánlószelvényüket.

Aki megszerezte a 750 ajánlószelvényt, az indulhat az adott választókörzet képviselőségéért. Az egyéni jelölteket támogathatja párt vagy bármilyen más szervezet, és indulhatnak mindenkitől függetlenül, egyszerű magánemberként is.

Egy adott választókörzetnek az első fordulóban akkor lesz képviselője, ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és valamelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét. Ha bármelyik feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban elég, ha a választóknak legalább a negyede megy el szavazni.

Ha azért kell második fordulót tartani, mert kevesen mentek el szavazni, akkor az összes jelölt újra indulhat. Ha a második fordulóban nem szavaz a választópolgárok több mint a negyede, akkor újabb forduló következik, egészen addig, amíg a helyiek 25%-a és még egy fő nem hajlandó voksolni.

Ha azért kell második fordulót tartani, mert egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, csak azok indulhatnak az újabb megmérettetésen, akik legalább 15%-ot szereztek az első fordulóban. Ha nincs legalább három jelölt, aki elérte volna a 15%-ot, akkor az első forduló első három helyezettje indulhat a második fordulóban. A jelölteknek joguk van visszalépni a két forduló között, de új jelöltek nem léphetnek helyükre. A második fordulóban már nem kell abszolút többséget szerezni: ilyenkor az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Listákról a Parlamentbe

Nem csak egyéni választókörzetekből, hanem listákról is lehet mandátumot szerezni. Míg egyéni képviselőjelöltnek bárki jelentkezhet, listákat csak pártok állíthatnak össze. Civil szervezetek, mozgalmak sem állíthatnak listát. A listákon szereplőknek nem kell, hogy tagjai legyenek az őket delegáló pártnak. Listából kettő van: országos és területi.

Területi listák

Minden megyében és Budapesten lehet 1-1 területi listát állítani. Azok a pártok állíthatnak területi listát, amelyek az egyes megyékben a választókörzetek legalább negyedében tudtak egyéni jelölteket indítani, azaz össze tudták szedni a 750 ajánlószelvényt. Mivel a megyékben a lakosság számától függ, hogy hány választókerület van, mindenütt mást jelent, hogy mennyi a kerületek negyede. Annak érdekében, hogy a ritkán lakott megyékben is legyen értelme a törvénynek, az is szabály, hogy legalább két választókerületben kell jelöltet állítani a területi listához. Ez azért fontos, mert 13 olyan megye van, ahol nincs legalább 8 választókörzet, és például 1,3 jelölt állítása értelmezhetetlen feladatot jelentene a pártoknak. Legkevesebb választókerület Nógrádban van (4), a legtöbb Budapesten (32). Mivel minden megyében másképp alakulhat az egyéni jelöltek indítása, elképzelhető, hogy megyénként változik, hol, milyen listák közül választhatnak a szavazók.

A területi listára leadott szavazatokat a mandátumelosztáskor csak akkor veszik figyelembe, ha a területi listákat összeadva, országosan szinten legalább 5% szavazott az adott pártra. (1990-ben még csak 4% volt a bejutási küszöb, az 1994-es választások óta emelkedett 5%-ra a határ.) Ha ez nincs meg, akkor listáról a párt egyetlen képviselőt sem delegálhat. Legalább 1%-ot kell elérnie összesítve egy pártnak ahhoz, hogy a következő ciklusban állami támogatáshoz jusson.

A területi listákon előre meghatározott sorrendben szerepelnek a jelöltek. Minél több szavazatot kap egy párt, annál többen kerülhetnek a parlamentbe a lista alapján. Összesen 152 képviselő szerezhet mandátumot a 20 területi listáról. A lakosság létszámától függ, hogy egy megyéből összesen hányan lehetnek képviselők az adott listáról. A legkevesebben (négyen) Nógrád, Tolna és Vas megyében juthatnak listáról a parlamentbe, a legtöbben Budapesten (huszonnyolcan).

A területi listákon általában pártonként is jóval több név van, mint ahány képviselő összesen bejuthatna az adott listáról a Parlamentbe. 1998-ban például a parlamenti pártok 12 nevet vettek fel nógrádi listájukra, holott ha a megyéből az összes listás helyet egy párt viszi, akkor is csak négy képviselőt juttathat a Parlamentbe. A törvény szerint a lehetséges maximumnál háromszor több név szerepelhet a listán. Ez azért van, mert sok olyan képviselőjelölt szerepel a listákon, akik egyéni jelöltként is indulnak. Ha megnyerik az egyéni szavazást, akkor nevüket törlik a területi listáról, és a mögöttük lévő jelölése válik érvényessé.

A listás szavazás az első fordulóban akkor érvényes, ha a választók több mint a fele elmegy szavazni. Ha nem szavaznak ennyien, akkor második fordulót kell tartani, és akkor elég, ha a választók több mint negyede szavaz.

Országos lista

Országos listát csak az a párt állíthat, amelyiknek legalább hét területi listája van. (Vagyis legalább hét megyében tudott a választókerületek negyedében, de legalább két helyen egyéni jelöltet állítani, vagyis jelöltjei ennyi helyen szerezték meg a 750 ajánlószelvényt.) Az országos listára közvetetten lehet csak szavazni. Az országos listákról összesen 58, úgynevezett kompenzációs mandátumot lehet szerezni. Ez azt jelenti, hogy az országos listákról a töredékszavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az egyéni jelöltekre és a területi listákra leadott, de mandátumot nem jelentő szavazatok arányában osztják el az országos lista helyeit.

De nem minden elveszett szavazatot kompenzál az országos lista. Teljesen elvesznek - sehová sem számítanak - azok a szavazatok, amelyeket olyan, helyi szinten mandátumhoz nem jutó pártok jelöltjeire vagy területi listájára adunk, melyeknek nincs országos listájuk, vagy a területi listákon nem szereztek 5%-ot. Ugyanígy a nem győztes független egyéni jelöltekre leadott szavazatok is elvesznek.

Mivel az országos lista lényege a kompenzáció, azok a pártok tudnak több képviselőt jelölni róluk, amelyek kevesebb helyen győztek, hiszen a második, harmadik stb. helyezettekre adott szavazatok alapján osztják el az országos listák mandátumait. Ezzel együtt az országos lista rangja különleges. A pártok a lista élére általában miniszterelnök-jelöltjeiket helyezik.

Ki választhat? Ki lehet képviselő? A válaszhoz kattintson ide.