Árvízveszély fenyegeti a Tiszát

Félő, az idén tavasszal is hatalmas áradat önti el a Tiszát. Vízügyi szakemberek sorozatosan figyelmeztetnek, de elismerte a veszélyt a kormány is. Mégis: meglehetősen lassan halad a gátak építése. Úgy tűnik, a felkészülés némileg intenzívebb: Vásárosnaményben például tegnap ülésezett a helyi védelmi bizottság.

Még be sem fejeződött az előző évi árvízi katasztrófa romjainak felszámolása, már a következő veszélye fenyeget a Tisza mentén. Meteorológusok és vízügyi szakértők sora figyelmeztetett, hogy most sem marad el az özönvíz, sőt elképzelhető, hogy jeges áradat pusztít majd hazánk második legnagyobb folyóján. A gátak állapota továbbra sem jelent garanciát az árvíz elkerülésére.

Némi aggodalomra ad okot az is, hogy a kormány egyes tagjai is elismerték: van esély arra, hogy ez évben is bekövetkezik a természeti csapás. Borókai Gábor kormányszóvivő korábban egyenesen úgy fogalmazott: tavasszal a Duna és a Tisza vízgyűjtő medencéjében régen tapasztalt jeges árvíz kialakulására lehet számítani. Elmondása szerint a jégrobbantók készen állnak a beavatkozásra, s a figyelő szolgálatok is teszik a dolgukat.

Úgy tűnik, az idén a katasztrófavédelem is a szokásosnál korábban lát hozzá a védekezési munkához. - Általános felelősségi körben kezdtünk munkához, a Duna és a Tisza teljes szakaszának, illetve a jelentősebb mellékfolyóknak a vízgyűjtőjén kísérjük fokozott figyelemmel a vízmozgásokat - tudtuk meg Kozári László ezredestől, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetőjétől. Ellenőrzik az adatbázisokat, a készleteket, az informatikai rendszert, s egyeztetnek a speciális mentőkkel is a szükséges teendőkről.

Folyik tehát a munka, s a tél végére felkészülünk az árvíz elleni védelemre - mondta az ezredes.

Hazánk éghajlati viszonyaiból adódóan március-áprilisban lehet nagymértékű áradatra számítani. Érdekes azonban, hogy bár a pusztító vízözön bekövetkezte teljes mértékben ellentétes hazánk éghajlati tendenciájával, mégis évről évre hatalmas áradatok vonulnak le a folyókon. Pedig a korábbiakkal ellentétben mostanában sokkal inkább hó, mint eső formájában érkezik a csapadék, s ez elméletileg kevésbé kedvez az árvíznek - mondta Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat légkörfizikusa.

Pillanatnyilag egyébként valamivel az átlag fölött van a Tisza hókészlete, míg a Dunáé átlag körüli. A téli időszakban azonban folytatódik a hófelhalmozódás, így a következő másfél hónap eseményei lesznek meghatározóak - tudtuk meg Bálint Gábortól, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Országos Vízjelző Szolgálatának munkatársától.

Nem megnyugtató azonban az sem, ha átlag körüliek az értékek. Tavaly például meglehetősen nagy meglepetést okozott a márciusban ránk törő vízözön, hiszen azt megelőzően sokáig átlag alatti értékeket regisztráltak a figyelő- szolgálatok - magyarázta Bálint Gábor. A robbanásszerű változás február végén következett be.

Biztosan február végén lehet majd tudni, mekkora áradatra kell számítani, hiszen az akkor hóban tárolt vízkészlet biztosan elolvad.

A veszélyt egyébként komolyan érzik a településeken is. Ezt jelzi az is, hogy megkezdték a helyi védelmi munkálatok szervezését. Tegnap Vásárosnaményben ült össze a helyi védelmi bizottság. Áttekintették az esetlegesen rájuk váró feladatokat. Jüttner Csaba polgármester lapunknak elmondta: bár nem állítják, hogy bekövetkezik a katasztrófa, de az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ennek megvan az esélye.

Félő, hogy egy esetleges árvíz esetén újra ez a környék kerül veszélybe. A felügyeletük alá tartozó 65 kilométeres szakasz ugyanis a Felső-Tisza legveszélyeztetettebb része. Ennek 10 kilométeres szakaszán pedig még mindig nem megfelelő magasságúak a töltések. További szakaszokon pedig oldalerősítésekre lesz szükség. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a part mentén 200 méterenként homokrakások elhelyezésével készülődnek az erősítésekre - tette hozzá Jüttner Csaba.

Úgy tűnik azonban, hogy még a legkritikusabb szakaszon sem sikerült maradéktalanul a gátak megerősítése. Annak ellenére sem, hogy a kormány sorozatosan ígéretet tett arra, rendezi az elmaradt gátépítéseket.

Mint megírtuk, a kormány ígérete szerint a gátépítésre és -erősítésre 10 év alatt 60 milliárdot költenek. S bár Fónagy János vízügyi miniszter egyértelműen kijelentette, hogy a programot felgyorsítják, s öt év alatt végrehajtják, azóta sem igazította ehhez a pénzügyi ütemezést a kormány. A kétéves költségvetésben ugyanis nincs miből finanszírozni az emiatt megkétszereződött kiadásokat.

Magyarországon a 4200 kilométer hosszúságú partszakasz kétharmadán van töltés - tudtuk meg Korompay Andrástól, az Országos Vízügyi Főigazgatóság felszíni vizek főosztályának vezetőjétől. Tavaly országosan 40 kilométer készült el úgynevezett normálfejlesztésben, és további 10 kilométer elkészítését sikerült előrehozni. Majdnem 10 kilométer hosszúságban rekonstruálták a gátat Tarpánál, ahol az a tavalyi árvízkor átszakadt.

Elkészült az árvízvédelem átalakítására az új Vásárhelyi-terv is, ami legkorábban tavasszal kerülhet a kormány elé - tájékoztatott a főosztályvezető. (Mint korábban megírtuk, ezt eredetileg tavaly szeptemberre tervezték.)

A program tervezett költségvetése százmilliárd forint, az idén azonban, ha a kormány elfogadja is, csak az előkészítő munkálatok kezdődhetnek el. Az EU-s csatlakozások egyik feltétele azonban a mezőgazdaságilag nem túl értékes területek felszabadítása. Ráadásul a tervek szerint a tározók vizes élőhelyekként is szolgálnak majd, elősegítve a turizmus fellendülését.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó 600 kilométeres töltésből 260 kilométert kellett megerősíteni a jelenleg érvényes előírások szerint, ebből 120-at sürgősen - tudtuk meg Fazekas László igazgatótól. Ennek egyelőre fele készült el.

Az önkormányzatok a már meglévő gátszakaszokat tudják védeni, tartani, többre nincs lehetőségük - mondta Siket Sándor, Gulács polgármestere. Ha magasítani kell, ezt homokzsákokkal a helybéliek is elvégzik, és segítenek a hivatalos szerveknek, de anyagilag nem tudnak hozzájárulni a munkálatokhoz. Siket Sándor elmondta, hogy az új Vásárhelyi-terv további kérdéseket vet fel: ha mezőgazdasági területeken építik ki a tározókat, más munkalehetőséget kell biztosítani az embereknek, hiszen a mezőgazdaságon kívül más megélhetés nincs a térségben.

Korábban:

Fél évszázada nem látott jeges árvíz alakulhat ki északkeleten