Lehet orvossztrájk még a választások előtt

Vihar előtti csendnek nevezte egy traumatológus az [origo]-nak az egészségügyben az őszi tiltakozási hullám óta kialakult, nyugodtnak látszó helyzetet. A felmérések szerint az orvosok 67 százaléka hajlandó sztrájkolni, de még nincs, aki megszervezze az országos demonstrációt.

A Magyar Orvosi Kamara tegnapi ülésén - a korábbi sztrájkhajlandósági felmérések egyértelmű jelzése ellenére - úgy döntött, végezzenek újabb felmérést az orvosok körében arról, hajlandók-e a munkabeszüntetésre. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Orvosi Kamara elnöke, Balogh Gábor szerint a testület gyáva, és elárulta az orvosokat.

A kamara főtitkára, Gyenes Géza arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a testület, miután nem szakszervezet, nem szervezhet sztrájkot. A tegnapi kamarai ülésen megvitatták, hogy ennek ellenére milyen lehetőségük van a sztrájk támogatására, és minden lehetséges eszközzel (sztrájkkövetelés megfogalmazása, tárgyalásokon képviselet) segítenék a munkabeszüntetőket - mondta a főtitkár. De megszervezni nem fogják, így ez az orvosok feladata lenne helyi szinten. Arra a kérdésre, hogy lehet-e sztrájk még a választások előtt, a főtitkár közölte, hogy csakis a választások előtt van értelme. Az ágazatnak ígért pénzekről Gyenes annyit mondott, hogy hiába ígér az egészségügyi miniszter, ha nincs mögötte a kormány garanciája. Mikola István a szakma tiltakozására válaszul 10 milliárd forintot ígért az ágazatnak, de a pénzügyminisztérium szerint erre nincs fedezet. Gyenes megjegyezte, hogy korábban a nővérek egyhavi bérének egy összegben történő kifizetésére 15 milliárdot fordítottak, így könnyen látható, hogy szinte semmire sem elég ez a pénz.

Az ágazat tarthatatlan helyzete miatti tiltakozások elcsendesedtek

A tiltakozások október elején kezdődtek, amikor az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) nyilatkozatot adott közre, melyben élesen bírálták az egészségügyi minisztert, Mikola Istvánt. Ehhez a tiltakozó akcióhoz csatlakozott később több kórház is. A támogatók között volt a Szent Imre Kórház, a Jahn Ferenc Kórház, a Heim Pál Gyermekkórház és a Madarász utcai Gyermekkórház is. Az OBSI dolgozóinak kezdeményezéséhez külföldi, fővárosi és vidéki kollégáiktól is támogatást kaptak a nyilatkozatnak a megjelentetése után. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kórházak, illetve a sürgősségi betegellátás katasztrofális helyzetére. A terv sikerült, a szakág problémái reflektorfénybe kerültek, de úgy tűnik, mintha a tünetek felületi kezelése megállította volna a súlyos betegséget is.

Mikola István egészségügyi miniszter először hangulatkeltésnek minősítette a tiltakozást, majd elismerte, hogy a követelések jogosak. Ezután 10 milliárd forintot ígért a szakmai gondok enyhítésére a sürgősségi betegellátásnak. Először 378 millió forint átutalásáról döntöttek, mert a Pénzügyminisztérium nehezményezte, hogy nincs meg a fedezet a költségvetésben a magasabb traumatológiai díjak kifizetéséhez.

A traumatológiák megnövekedett finanszírozása nem oldja meg az összes kórház problémáját, hiszen van olyan intézmény, ahol nincs is ilyen osztály, így ezek semmilyen plusz bevételt nem kapnak. Az ágazat gondjai sem oldódtak meg, hiszen továbbra is leromlottak az épületek, hiányoznak a felszerelések, alacsonyak a bérek, növekszik a szakemberhiány, hiányoznak az elmaradt ügyeleti díjak, és sorolhatnánk tovább a problémákat.

Vihar előtti csend

Az OBSI esetében a kórház bevételei decemberben 20 százalékkal növekedtek, miután bizonyos traumatológiai betegségek után magasabb összeget fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. (De ez a megemelt díj nem segít azokon a kórházakon, ahol nincs traumatológia.) A kórház egyik traumatológusa elmondta, hogy az ellátás finanszírozási összegének megemelése mellett az ő bérük emeléséről is szó volt. Egyelőre azonban erre még hiába várnak. Az [origo]-nak nyilatkozó traumatológus szerint a problémák ellenére sem várható, hogy a Magyar Orvosi Kamara sztrájkot kezdeményez. Hozzátette, hogy már a sztrájkhajlandóság eredményei is komoly tárgyalási alapot adnak az orvosok kezébe a kormánnyal szemben. Arra a kérdésre, hogy miért van mégis csend a szakmában, annak ellenére, hogy a felvetett problémák nagy része nem oldódott meg, az OBSI traumatológusa csak így válaszolt: "Ez vihar előtti csend."

Az egészségügyi dolgozók felháborodását csak tetézte a kormány azon döntése, miszerint a Magyar Fejlesztési Bank 20 százalékos tulajdonrészt vásárolhat a profi futballklubokban, ezzel támogatva a labdarúgást. Ezután többekben felmerült a gondolat, hogy a kórházak súlyos pénzügyi gondjaira az lenne a legjobb megoldás, ha futballklubbá alakulnának. Így vélekedett az SZDSZ hétvégi sajtótájékoztatóján Molnár Lajos, a Szent István Kórház igazgatója is. Az igazgató példaként említette, hogy a szegedi klinika égéssebészeti centruma csupán 9 millió forintot kapott, miközben egy égéssebészeti ágy 10 millióba, egy lélegeztetőgép pedig 15 millió forintba kerül.

Az elégedetlen orvosok 61 százaléka sztrájkolna

Az orvosok sztrájkhajlandóságának vizsgálata az év vége felé megállapította, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagjainak 61 százaléka támogatna egy országos megmozdulást, és szintén ennyien vennének részt időszakos munkabeszüntetésben annak érdekében, hogy több pénzt kapjon az egészségügy. Megyei szinten is végeztek felmérést az orvosok között. Volt olyan megye, ahol a doktorok 95 százaléka támogatna egy esetleges sztrájkot. Ennek ellenére a kamara vezetése arra hivatkozva, hogy a felmérés nem reprezentatív, újabb felmérés készítését kezdeményezte a decemberi küldöttközgyűlésén. Ennek összesítése után megállapították, hogy a válaszadók 67 százaléka támogatná a munkabeszüntetést, és 97 százaléka a konszolidációt. A kamara mégsem vállalja a sztrájk megszervezését, Balogh Gábor szerint gyávaságból. A megyei elnök úgy érzi, a kamara elárulta az orvosokat, és nem áll ki mellettük.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőként indított sztrájkfelmérésben 609 kórházi orvoshoz juttatták el tavaly novemberben a kérdőívet, amelyen arra kértek választ, vállalnák-e a doktorok a sztrájkot annak érdekében, hogy megtörténjen az egészségügy konszolidációja. A kérdésre a megkérdezettek 62 százaléka mondott igent, aláírásával és orvosi pecsétjével hitelesítve a kérdőívet. Balogh Gábor szerint megyei szinten nem érdemes sztrájkot kezdeményezni, miután a probléma sem megyei, hanem országos. Az orvosi kamara főtitkára azonban úgy gondolja, hamarosan lehet sztrájk, és reméli, hogy lesz olyan is, aki megszervezi.

Radvánszki Emese

Korábban:

Az orvosok elégedetlenek, mégsem sztrájkolnak

Mikola többfrontos harca a kórházakkal és a parlamenttel