Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy elsősorban a győri házgyár által készített budapesti, győri, tatabányai épületek, több száz panelház alagsori helyiségeinek tűzvédelmére alkalmaztak azbesztet. Több középület - sportcsarnokok, irodák, vasútállomások - hőszigetelésére is sokáig használták ezt az anyagot - tudtuk meg Bíró Kálmántól, a környezetvédelmi tárca (KÖM) megbízásából a felmérést végző Épületfenntartási K+F Alapítvány irodavezetőjétől.
Év végén Százhalombattán is találtak ilyen házat, így valószínűsíthető, az ezt készítő dunaújvárosi panelgyártó üzem más épületei is tartalmazzák ezt az anyagot.
A környezetvédelmi tárca vizsgálatai már bebizonyították, több helyen a 25-30 éve beépített s már porladó azbeszt koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértékeket. A levegőbe jutó azbesztpor mennyisége házanként, sőt helyiségenként is eltérő lehet. A mennyezetre cementhabarcs formájában paplanszerűen felvitt azbeszt porladását növelheti a mesterséges szellőztetés és a különféle szerelési-javítási munkák.
Mivel nem lakások, hanem különféle közösségi helyiségek - biciklitárolók, mosókonyhák, üzletek - mennyezetét bélelték ki ezzel a rákkeltő hatású anyaggal, az azbesztes panelházakban élők nincsenek közvetlen veszélyben hangsúlyozta Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) azbeszt-szakértője.
A Magyar Hírlap információi szerint hasonló tapasztalatokat hoztak az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet felmérései is. Azt azonban, hogy pontosan milyen értékeket regisztráltak, Galgóczy Gábor, az intézet igazgató-főorvosa a felmérést megrendelő épülettulajdonosok érdekeire hivatkozva nem árulta el.
Rákkeltő hatásuk miatt Magyarországon már évek óta nem készülhetnek azbeszttartalmú épületek - mondta Madaras Gábor, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) tudományos igazgatója. Korábban elsősorban tetőfedésre és szigetelőanyagként használtak azbesztcementet. A házgyári technológia nem írta elő ennek alkalmazását, ezt hő- és tűzvédelmi megfontolásokból alkalmazhatták egyes gyárak. Hogy hol és melyek, arról az ÉMI-nél sincsenek adatok.
A hiányos ismeretek miatt az azbesztmentesítéssel foglalkozó cégeket tömörítő Azbeszt Szövetség már régóta sürget egy olyan jogszabályt, amely pontosan meghatározná, hogy kinek-milyen kötelezettségei vannak a probléma megoldásában, milyen feltételekkel lehet a tulajdonosoknak pénzt igényelni ilyen célokra - közölte Zellei János, a szövetség elnöke. Az azbeszt rendelet-tervezet tavaly a KÖM-nél elkészült, de - mivel elakadt a tárcaegyeztetés útvesztőiben - ma sincs erre vonatkozó jogszabály. Mint Kozák Kristóftól megtudtuk, a KÖM azt szeretné, hogy minél előbb meginduljon a legveszélyeztetettebb házak azbesztmentesítése. Kérdéses azonban, hogy miből fedezzék a szaktárca kezdeményezésére szervezett nemzeti azbesztmentesítő program 7-8 milliárd forintra becsült költségét. Egyelőre ugyanis pénz hiányában szünetel a felmérés, a KÖM erre az évre még nem adott megbízást az ÉKF Alapítványnak a munka folytatására.