Az ügyész börtönbüntetést kért Tocsikra

Hétfőn a vádbeszéddel folytatódott a Tocsik-per. Az ügyészség a megismételt bírósági eljárásban továbbra is 804 milliós csalással vádolja Tocsik Mártát. Most azonban már letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást indítványozott büntetésként az ügyész Tocsikra, a másodrendű vádlott Liszkai Péterre szintén börtönbüntetést. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőre és Budai György vállalkozóra zsarolás miatt szintén börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség.

Hétfőn a Fővárosi Bíróságon a vádbeszéddel folytatódott a Tocsik-per. Az ügyész felszólalásában közölte, hogy szerinte az ügy összes vádlottjának bebizonyosodott bűnössége. Tocsik Mártát és Liszaki Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát - ahogyan a korábbi bírósági eljárásban is - különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással vádolta meg az ügyész vádbeszédében a 804 milliós sikerdíj miatt. Emiatt letöltendő börtönbüntetést, vagyonelkobzást és közügyektől való eltiltást indítványozott mindkettőjükre büntetésként az ügyész. Emellett közölte, hogy szerinte felhasználható Tocsik 1996-ban, a rendőrségen tett vallomása, amelyben elismerte, hogy Boldvai László és Budai György megzsarolta. Tocsik ugyanis önszántából ment el a rendőrség Gyorskocsi utcai épületébe vallomást tenni. Ráadásul a kihallgatáson védője is jelen volt. Tocsik korábban azzal indokolta vallomása visszavonását, hogy gyógyszereket szedett közvetlenül a kihallgatása előtt, ezért könnyen befolyásolható volt. Az ügyész szerint viszont túl összefüggő volt a vallomás ahhoz, hogy a gyógyszeres befolyásoltság igaz legyen. Tocsik később ezt a vallomását visszavonta. Azóta következetesen tagadja, hogy az ügyben bárki is megzsarolta volna.

Tocsik Márta, az ügy elsőrendű vádlottja el nem végzett munkáért vett fel 804 millió forint sikerdíjat a vádirat szerint. Liszkai Péter, az ügy másodrendű vádlottja pedig a vád szerint megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatóságát azzal, hogy döntött Tocsik Márta alkalmazásáról és az elvégzett munkát hasznosnak ítélte.

A per többi szereplői közül négy volt ÁPV Rt-s vezetőt, Szokai Imre elnököt, Bessenyei Zoltán és Spanyol József igazgatósági tagokat, illetőleg Lascsik Attila vezérigazgatót hanyag kezeléssel vádolnak. Az ügyész felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért rájuk. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vádbeli cselekmények idején MSZP-s pártpénztárnok volt, Budai György és Vitos Zoltán üzletembereket zsarolással vádolják. A vádirat szerint ugyanis mivel Tocsik és Boldvaiék nem ismerték egymást az ügy kipattanása előtt, nem lehet befolyással való üzérkedésről beszélni, kizárólag zsarolásról lehet szó. Esetükben is letöltendő börtönbüntetést és közügyektől való eltiltást indítványozott az ügyész. Az előző bírósági eljárásban még csak a jóval kisebb büntetéssel járó befolyással való üzérkedés volt ellenük a vád.

Az ügyész enyhítő körülményként értékelte a vádlottak bűntetlen előéletét, az idő múlását és azt, hogy több vádlottnak gyermeke van. Súlyosbító körülménynek vette ugyanakkor, hogy nagy vagyoni hátrányt okoztak a vádlottak, illetve Budai és Boldvai esetében azt, hogy pártkapcsolataikat használták fel előnyszerzésre.

A jelenlegi vádpontok alapján csalás miatt 2-8 évig, zsarolás miatt pedig 1-5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Az ügyész perbeszédében összefoglalta a már hat éve húzódó ügy főbb pontjait, majd kiemelte azokat a momentumokat, amelyek a vádlottak bűnösségét igazolják szerinte. Így például az ügyész szerint nyilvánvaló tény volt, hogy az ÁPV Rt. nem rendelkezett olyan adatbázissal, amely alapján az önkormányzatok belterületi földekkel kapcsolatos igényére érdemben reagálni tudtak volna. Az önkormányzatokat képviselő Vektor Rt-nek két évébe, és több alkalmazott foglalkoztatásába került az adatok összegyűjtése és az igények felmérése. Az ügyész szerint ez is alátámasztja azt, hogy Tocsik Mártának - aki sem az ÁPV Rt-től, sem az önkormányzatoktól nem kért adatokat - nem álltak a rendelkezésére az adatok munkájához, ami a birtokában volt, azt pedig mind a Vektor Rt. gyűjtötte össze.

Liszkai esetében az ügyész ismét kiemelte, hogy a jogász felnagyította Tocsik Márta érdemeit, amikor az ÁPV Rt vezetőivel közölte: egy tanácsadó már tárgyal az önkormányzatokkal. Mindez akkor történt, amikor az ÁPV Rt. még nem is döntött arról, külső segítséget alkalmaz-e az önkormányzatokkal való tárgyalás során, vagy automatikusan kifizeti őket. Az ÁPV Rt. vezetőinek ugyanakkor az ügyész szerint körültekintőbben kellett volna eljárniuk, és utánanézni, milyen tanácsadóról van szó. Az ügyész kiemelte azt is, hogy a tanúk, illetve a vádlottak többször maguknak is ellentmondva nyilatkoztak egy-egy kérdés kapcsán.

A privatizációs botrány 1996-ban robbant ki. A Fővárosi Bíróság 1999. februárjában első fokon felmentette a jogásznőt és az ÁPV Rt. csalással, illetve hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőit, ám a Legfelsőbb Bíróság tavaly áprilisban megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított.

A per pénteken folytatódik, amikor a vádlottak védői beszélhetnek az utolsó szó jogán.

Kapcsándi Dóra

Korábban:

Az ügyészi perbeszéddel folytatódik a Tocsik-per

Fórum:

Tocsikol a Fidesz