<P class="MsoNormal">A romák átlagosan tíz évvel kevesebbet élnek

Az Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint a romák 10-15 évvel kevesebbet élnek, mint a nem romák. Életesélyeik nagyon rosszak, egészségtelenül, olcsón táplálkoznak és gyakori náluk az éhezés is.

A roma lakosság egészségi állapotának mutatói lényegesen rosszabbak az átlagosnál a kutatók szerint - tartalmazza az Egészségügyi Minisztérium szakanyaga.

A közelmúltban lezárult, 60 településen 1 200 család, valamint az őket gondozó háziorvosok, védőnők megkérdezésével végzett felmérés szerint a cigányság életesélyei nagyon rosszak: 10-15 évvel élnek kevesebbet, mint a nem romák. A vizsgálat rámutat: az egyik legfontosabb egészségi védőfaktor az iskolázottság, amelyben jelentős a romák lemaradása a többségi lakossághoz viszonyítva. Az egészségi kockázatok közé sorolják a romák alacsony szintű foglalkoztatását és a többségi társadalomnál rosszabb lakáskörülményeiket.

Megjegyzik: a környezetszennyezés és a munkahelyi ártalmak szintén veszélyt jelentenek az érintett romák egészségi állapotára. A roma lakosság nagy része egészségtelenül, olcsó, zsírban és szénhidrátban gazdag ételekkel táplálkozik, és gyakori náluk az éhezés, az alultápláltság is. Megállapítják: a cigányság fertőzésektől és járványoktól veszélyeztetett népcsoport a nem megfelelő higiénés körülményeik miatt.

A felmérés a romák leggyakoribb egészségügyi gondjai közé sorolja a légzőszervi betegségeket, melyek kialakulása elsősorban az erős dohányzás következménye. A romák körében igen elterjedtek a szenvedélybetegségek is. Egyes roma közösségeknél vérszegény állapotra utaló jeleket is észleltek.

Az országos reprezentatív felmérés keretében 1 400 kérdőívet töltöttek ki a többségében roma származású kérdezőbiztosok, akik felsőfokú tanintézetek hallgatói és fiatal diplomások. A felmérés elvégzésén túl megkezdődött a betegség-megelőzést szolgáló szűrő-gondozó egészségügyi szolgáltatások körének bővítése, amely a hátrányos helyzetű lakosságot is érinti.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyénként feltérképezte a közegészségügyi szempontból veszélyt jelentő roma telepeket, melyek száma az országban 483. Az ÁNTSZ-eknél minden megyében cigányügyi referenseket, a városokban pedig cigányügyi témafelelősöket neveztek ki a roma lakosság közegészségügyi problémáinak megoldása érdekében.