Pert nyert a börtönben született csecsemő

Személyiségjogainak megsértése miatt pert nyert egy csecsemő a büntetés-végrehajtás ellen. A börtönben született gyerek és szülei azért perelték be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, mert a szülők túl keveset lehettek gyermekükkel, az édeasapa először háromhetes korában láthatta.

Kiss Ferenc, az édesapa

A bíróság elsőfokú ítéletében igazat adott a családnak. Ezt a bíró azzal magyarázta, hogy a személyiségi jogok védelme megköveteli, hogy egy újszülött zavartalan kapcsolatot tarthasson anyjával. Erről a speciális helyzetről jogszabály nem rendelkezik, amiről a BVOP nem tehet, de az általános szabályoknak (mint például a személyiségi jogok védelme) érvényesülnie kell.

Az ítélet alapján a BVOP-nek 15 napon belül egy magánlevélben sajnálkozását kell kifejeznie a családnak, amiért nem engedte, hogy a börtönben született gyermek személyiségi jogai maradéktalanul érvényesüljenek.

A bíróság szerint a büntetés-végrehajtás nem tudott alapos indokot találni arra, hogy a gyerek édesapja miért nem találkozhatott fiával közel három hétig. A bíróság ugyanakkor azt értékelte, hogy ez a sérelmes helyzet már megszűnt.

A felperesek azt kérték, hogy a bíróság kötelezze a BVOP-t, hogy egy napilapban közzé tegye az ítéletet, de ezt a kérést elutasította a bíróság, viszont arra kötelezte a BVOP-t, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a gyerek édesapjának. Anyagi kártérítést nem ítéltek meg a családnak, mivel nem is kértek.

Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül mindkét fél fellebbezhet. A felperesek ügyvédje, Kárpáti József az [origo]-nak elmondta, hogy még nem döntötték el, fellebbeznek-e, előbb elolvassa a részletes ítéletet, de valószínűleg az ítélet egyes részei ellen fellebbezést nyújtanak be.

A csecsemő 2001 nyarán született, a szülésen a kisfiú büntetlen előéletű édesapja nem lehetett jelen. A születésről csak napokkal később értesítették. Kisfiát csak tizenkilenc nap után láthatta, és két hónap után foghatta először a kezébe.

A magyar büntetés-végrehajtásban a börtönben született gyerekek jogait sem házirend, sem igazságügyi rendelet nem szabályozta. Ezért történhetett, hogy az újszülött az édesanyjával csak a szoptatás idején lehetett, amit kezdetben 20, később 35 percben határoztak meg. Mivel jogszabály nem rendelkezik erről a kérdésről, azt is önkényesen határozták meg, hogy újszülöttjét a szabad apa havonta mindössze egyszer, 5 percig láthatta.

Korábban:

Csecsemő perli a büntetés-végrehajtást