Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint nem biztos, hogy ügynek kell tekinteni azt, ami Medgyesy Péterrel történt. A párt frakciójának szerda reggeli ülésén nem hozott döntést, de a frakcióvezető szerint ez nem is volt cél. Kuncze Gábor nem volt hajlandó nyilatkozni arról a több forrásból megerősített információról, hogy az SZDSZ kedd este a kormányfő leváltása mellett foglalt állást. A pártelnök szerint van egy helyzet, amit meg kell oldani, de sokkal fontosabbnak tartja a száznapos program végrehajtását és a koalíciós többség fenntartását.
Kedd este a leváltásról
Kedd este rendkívüli ülést tartott az MSZP és az SZDSZ frakciója, miután kiderült, hogy Medgyessy Péter a hetvenes években együttműködött a kémelhárítással. Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László, az MSZP elnöke részt vett az SZDSZ frakcióülésén is. Bár mindkét párt zárt ülést tartott, az [origo] megtudta: az SZDSZ-es képviselők többsége Medgyessy lemondását támogatta. A frakció 20 tagjából 17 a kormányfő ellen, egy mellett szavazott, ketten pedig tartózkodtak. A többség azt mondta, nem cipelhetik ezt a terhet négy évig a vállukon. Nem akaják azt hallani a miniszterelnökra utlava, hogy főhadnagy elvtárs, vagy azt, hogy az elenfelek csak D-209-es tisztként emlegessék. Az [origo]-nak egy szabad demokrata politikus emellett elmondta, hogy az SZDSZ tagsága, a párthoz közel álló értelmiségiek nem tartják elfogadhatónak, hogy a szabad demokraták belemenjenek ebbe a helyzetbe. Állítólag kedden egész nap érkeztek az sms üzenetek, telefonok, amiben arra szólították fel a párt vezetőit, hogy ne támogassák tovább Medgyessyt. Az SZDSZ-es képviselők szerint elvárható lett volna Medgyessytől, hogy időben elmondja nekik, hogy a kémelhárításnak dolgozott. Úgy vélik, Medgyessy akkor járt volna el helyesen, ha legkésőbb minisztrelenökké választása előtt kiállt volna a nyilvánosság elé.
Az SZDSZ frakciójában kialakult álláspont szerint továbbra is kitartanak a koalíció mellett. Azt szeretnék, az MSZP új miniszterelnök javasolna. Ha ez a személy Kovács László pártelnök, jelenlegi külügyminiszter lenne, támogatnák megválasztását. A kormányfőváltást a konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével hajtanák végre. Ha a képviselők egyötöde (78) beterjeszt egy ilyen javaslatot, és a koalíciós többség támogatja, akkor nyolc nap alatt új miniszterelnöke lehet a kormánynak. A másik úton, a kormányfő lemondásával viszont több mint 30 napig húzódna a kormány megalakítása, ugyanis ekkor újra Mádl Ferenc köztársasági elnök jelölne miniszterelnököt, ezt tárgyalások előznék meg, majd a miniszterek és a jelölt meghallgatása következne és nem maradhatna el a kormányprogram vitája sem. Így közel két hónapig húzódna a procedúra.
Az MSZP frakciója este véget ért ülésén egyhangúan bizalmat szavazott Medgyessy Péternek. Kovács László, az MSZP elnöke elmondta: egyetlen tag sem szavazott a miniszterelnök ellen. A pártelnök akkor még semmit sem tudott az SZDSZ álláspontjáról, mert amikor ők is ott voltak a koalíciós társ frakcióülésén, nem volt vita. Kovács szerint szerda délig mindenképp döntenek az ügyben.
A dokumentum
A Magyar Nemzet kedden reggel közölt egy dokumentumot, amely 1978-ban keletkezett. Ezen az áll, hogy Benkei András belügyminiszter a D-209-es számon nyilvántartott elvtársat főhadnaggyá nevezi ki. A dokumentumon nem szerepel a jelenlegi kormányfő neve, a D-209 szám mellett viszont érdekes módon ott áll a születési ideje és az anyja neve, amiből viszont könnyen következtethetett akárki a személyazonosságára. A kinevezés a BM III/II-7. osztálynak állományába szól. Ez a szervezet a kémelhárítás szervezetén belül a nemzetközi együttműködés területén végzett elhárítást, azaz a Magyarországra érkező, diplomáciai vagy üzleti tevékenységgel álcázott kémek leleplezése volt a feladata.
Támadás, beismerés
Az Országgyűlés mai ülésén az ellenzék hosszan bírálta Medgyessyt, Rogán Antal frakcióvezető-helyettes azt mondta, ha bebizonyosodik, hogy a lap igazat mondott, a kormányfőnek le kell mondania. Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: Medgyessynek tisztáznia kell, hogy szigorúan titkos tisztje volt-e a politikai rendőrségnek. Pokorni Zoltán közölte: választ vár Medgyessy Pétertől arra, hogy készített-e írásbeli jelentéseket, azokban kik szerepeltek, és mi lett a jelentések sorsa.
Medgyessy Péter többször is felszólalt az ügyben, először ellentámadásba lendült, majd egyre több részletet közölt érintettségével kapcsolatban. Végül elismerte, hogy köze volt a kémelhárításhoz. Azt viszont mindvégig tagadta, hogy ügynök vagy titkosrendőr lett volna.
A miniszterelnök a parlamenti vita után, kedd délután közleményben adott pontosabb választ az ügyre. Ebben Medgyessy Péter egyebek mellett azt mondja: "Korábban és most is az ország érdekeit szolgáltam, ennek megfelelően cselekedtem. Erre utaltam a Magyar Hírlapnak több mint egy évvel ezelőtt adott, 2001. május 25-én megjelent interjúmban: 'van olyan helyzet az ember életében, amikor szükség van arra, hogy a nemzeti szuverenitás érdekében olyan lépéseket tegyen, amelyek a külföldi hírszerzésekkel szemben - akár a KGB-ről vagy a nyugati hírszerzésekről beszélünk - védik az ország érdekeit.' Meg kellett és ma is meg kell akadályozni, hogy Magyarország legfontosabb pénzügyi adatai, elemzései illetéktelenek kezébe kerülhessenek. Akik ezért dolgoznak, az országot, az ország érdekeit védik."
Medgyessy kész lemondani
"Ha és amennyiben bármilyen kétely felvetődik, hogy a bizalom nincs meg irántam, akkor a szükséges következtetéseket le fogom vonni" - mondta az RTL Klubnak Medgyessy. Egyelőre azonban úgy véli, nem rendült meg iránta a bizalom, pártja kiáll mellette, ezért nem kell lemondania. Nyilatkozata szerint azonban akár arra is kész, hogy lemondjon, ha az MSZP vagy az SZDSZ frakciója nem támogatná az ügy miatt. A kormány ugyanis azonnal működésképtelenné válik, ha a kormánypártok nem állnak egységesen mögötte.
Korábban:
Titkosrendőr múltját tagadja Medgyessy
Ajánlat: