Beterjeszti az ügynöktörvényt a kormány

A kormány benyújtotta azt a két új törvényjavaslatot, amely a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról, illetve az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szól.

A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló előterjesztés célja "a demokratikus közélet tisztaságának előmozdítása, a személyes és közérdekű adatokkal való politikai célú visszaélések megelőzése".

A törvény elfogadása esetén felállna egy olyan tényfeltáró bizottság, amelybe az Országgyűlés elnöke, a parlamenti frakciók, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az igazságügy-miniszter, valamint a kultusztárca delegálna egy-egy tagot. A javaslat kimondja: az érintett körre vonatkozóan fel kell tárni, hogy a közéleti tisztséget betöltő személyek 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban hivatásos állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségénél, illetve ennek elődeinél.

A törvény alapján vizsgálnák, hogy az érintettek aláírták-e a hálózati feladatok ellátására vonatkozó nyilatkozatot, adtak-e jelentést az illetékes szervezetek részére és tevékenységükért kaptak-e illetményt, prémiumot vagy egyéb előnyt. A tényfeltárás többek között a köztársasági elnökre, az országgyűlési képviselőkre, a kormány és az Alkotmánybíróság tagjaira, a Legfelsőbb Bíróság elnökére és helyettesére, a legfőbb ügyészre és helyetteseire, az Állami Számvevőszék elnökére és alelnökeire, az ombudsmanokra, a Magyar Nemzeti Bank elnökére, illetve a Monetáris Tanács tagjaira terjedne ki. A vizsgálatok ezen kívül érintenék a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és helyetteseit, Budapest főpolgármesterét és helyetteseit, a megyei közgyűlések elnökeit, alelnökeit, a polgármestereket, továbbá a megyei jogú városok alpolgármestereit, az egyházak országos és területi vezetőit és a közszolgálati és a közvélemény befolyásolására alkalmas médiumok vezetőit is.

A bizottság határozata ellen az érintettek a Fővárosi Bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért, amely az ügyben zárt tárgyalást tart és soron kívül jár el. A bizottság a határozatot - a jogorvoslati eljárásokat követően - a Magyar Közlönyben megjelenteti, és a Magyar Távirati Irodán keresztül is nyilvánosságra hozza.

A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és rendelkezései 2004. június 30-án hatályukat vesztik. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat hatálya kiterjed mindazokra az iratokra és adatokra, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben keletkeztek.

Az előterjesztés célja az akkori titkosszolgálatok áldozatainak információs kárpótlása. A megfigyeltek, azok a "harmadik személyek", akikről az említett szervezetek adatokat kezeltek, a hivatásos alkalmazottak és a hálózati személyek megismerhetik és nyilvánosságra hozhatják az iratokban szereplő, kizárólag velük kapcsolatba hozható adatokat.

A tudományos kutatók az iratokban foglalt adatokat - faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozásra, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatozó adatokon kívül - megismerhetik, és az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően felhasználhatják. Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja az e törvény hatálya alá tartozó adatokat.

Nem vesztik el államtitokká minősítésüket azok az adatok, amelyek olyan személyre vonatkoznak, aki az 1990. február 15. és 2002. május 26. közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, illetve akit tevékenysége miatt külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntető eljárás fenyegetne. Ugyancsak megtartják korábbi minősítésüket az adatok, ha például olyan személyre vonatkoznak, akinek tevékenysége a szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy külföldi titkosszolgálati törekvések ellen irányult, akinek esetében feltehető, hogy tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozója ellen testi épségét veszélyeztető bűncselekményt követnek el, illetve ha nyilvánosságra kerülésük sértené a Magyar Köztársaság alkotmányos érdekét és nemzetközi kötelezettségvállalását.

Az iratokat a Történeti Hivatal jogutódja, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli, amelynek működését az Országgyűlés elnöke irányítja, főigazgatóját a házelnök hét évre nevezi ki.