Sárga lapot kapott Magyarország a
hulladék-ügy miatt az EU-tól, mert eddig nem
dolgozott ki megfelelő jogszabályokat a
hulladékgazgdálkodásról, a szelektív
hulladékgyűjtésről - állítják
környezetvédelmi szakemberek. Az uniós
csatalakozás egyik elengedhetetlen feltétele, hogy
Magyarország elkészítse
hulladékgazdálkodási programját, és
beinduljon országosan a szelektív
hulladékgyűjtést. A környezetvédelmi
tárcánál ezért rohammunkában
készítik a hiányzó jogszabályokat. A
tervek szerint szeptemberre elkészülnek a
tervezettel, így ősszel már a parlament
dönthet róla. Csütörtökön
Kóródi Mária környezetvédelmi
miniszter Brüsszelbe utazott, hogy a több
csatlakozásra váró ország
szakminiszterével egyeztessen.
A tervek szerint egy országgyűlési határozatban jelentősen szigorítanák a veszélyes és az ipari hulladékok kezelését, megsemmisítését. Emellett országos szinten beindítanák a szelektív hulladékgyűjtést: így elkülönítve lehetne tárolni és megsemmisíteni a környezetre leginkább káros háztartási szemetet, például az elemeket és akkumulátorokat. Az üveg és a papír nagy része újrahasznosítható lenne.
Környezetvédelmi szakemberek becslése szerint Magyarországon évente 3,5 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik, az évek során közel 100 millió tonna gyűlt össze, amit különböző telepeken, lerakókban tárolnak. Ennél sokkal több, évi 85 millió tonna ipari hulladék keletkezik, a jelenlegi szabályozás szerint ezt a lakossági hulladékkal egy helyen tárolják és semmisítik meg.
Annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza a veszélyes ipari hulladékok kezelését, tárolását, megsemmisítését, sok estben még ma is egyszerűen elássák, vagy a folyóvizekbe engedik az iparban keletkező melléktermékek egy részét. Három évvel ezelőtt például az Ereco Rt. budapesti telephelyéről került szabálytalan körülmények között nehézfémeket tartalmazó fémhulladék a kőbányai szeméttelepre, amiért később elmarasztalták a céget.