Mór: a nyomozás végéig titkolják a bizonyítékokat

A nyomozás lezárultáig a rendőrség nem tárja az ügyvédek és a nyilvánosság elé azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján K. Edét és H. Lászlót a móri bankrablás elkövetésével gyanúsítják. Az ügyben a sajtó találgat, a rendőrök pedig cáfolnak. Az [origo] összeállításából kiderül, hogy milyen hírek röppentek fel eddig, és mi az, ami biztosan tudható az ügyben.

Ugyan az ezt megalapozó bizonyítékot nem tárták még a móri gyanúsítottak ügyvédjei elé sem, a rendőrség meg van győződve arról, hogy K. Ede és H. László követte el májusban a nyolc áldozatot követelő bankrablást Móron. Liszka Károly ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának helyettes vezetője elmondta az [origo]-nak, hogy a bizonyítékokat várhatóan majd csak a nyomozás lezárulta után, az iratismertetés során ismerhetik meg a gyanúsítottak, védőik és a nyilvánosság.

A rendőrség konok hallgatása az ügyben azonban csak fokozza a találgatást. A legutóbb azt vetette fel a Blikk, hogy a rablás idején hangfelvételt készített az egyik áldozat hangrögzítős mobiltelefonjával, a sajtóban keringő információknak azonban 95 százalékát kacsának minősítette Liszka Károly. A fennmaradó öt százalékról viszont nem nyilatkozott. Mint mondta, a bűnösség bebizonyításának színtere a bíróság, nem pedig a média.

Az egyelőre titkolt bizonyíték azonban elegendő volt ahhoz, hogy K. Edét és H. Lászlót meggyanúsítsák a bűncselekménnyel, és azt is megalapozta, hogy előzetes letartóztatásba helyezésüket július 24-én első-, majd augusztus 1-én másodfokú eljárásban is elrendelte a bíróság.

A találgatások

A sajtóban azonban napi téma, hogy mi lehet ez a megdönthetetlen bizonyíték. Felmerült, hogy az egyik áldozat - aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, és később a kórházban halt meg - még kórházba szállítása előtt vallott a rendőrségnek, ám ezt a hatóság nem erősítette meg. Ugyanúgy nem erősítették meg hivatalosan azt, hogy a rendőrség birtokába került az egyik gyilkos fegyver. A gyilkos fegyverek számáról szóló találgatásokat sem kommentálták. Egyes feltételezések szerint ugyanis kettő helyett három fegyver dördült el a helyszínen.

Arról a felvetésről is hallgat a hatóság, hogy az egyik elkövető beismerő vallomást tett vádalku keretében. A vallomástételt a gyanúsítottak ügyvédjei is tagadták. A törvény emellett nem is teszi lehetővé, hogy szándékos emberöléssel gyanúsított személlyel úgynevezett vádalkut kössenek, vagyis fontos információért cserébe megszüntessék az ellene folyó eljárást - ezt többször is hangsúlyozta Kiss Attila.

A levegőben lógnak azok a feltételezések is, hogy a két férfinek nincs is köze a móri bankrabláshoz, hanem "csupán" egy autólopásra szakosodott banda tagjai, valamint, hogy H. László lakásán a házkutatáskor nem találtak bizonyítékokat, illetve a bankrablás helyszínén nem találtak töltényhüvelyeket, ami megnehezíti a gyilkos fegyver azonosítását.

Ami biztos

Ami bizonyos az ügyben, az az, hogy a július 22-én elfogott K. Edét és H. Lászlót egyebek között szándékos emberöléssel gyanúsítják a móri bankrablással összefüggésben. Biztos az is, hogy a helyszínen talált DNS-minta nem egyezett a gyanúsítottaktól vett mintákkal, ami a rendőrség szerint azt a feltételezést erősíti - Garamvölgyi László ORFK kommunikációs igazgató egy korábbi nyilatkozata szerint -, hogy létezhetett egy harmadik elkövető is. A rendőrség a két férfi július 24-i meggyanúsításakor olyan tanúkra hivatkozott, akik információkkal rendelkeztek a rablás elkövetésének körülményeiről. A két férfi a rendőrség és a védőügyvédek közlése szerint eddig megtagadta a vallomástételt, illetve K. Ede beszélt a héten a nyomozóknak, de ügyvédje, Lantos Gyöngyi szerint érdemi dologról nem szólt.

Május 9-én rabolták ki az Erste Bank móri fiókját, és a rablók hat embert a helyszínen megöltek, két áldozat pedig később, kórházba szállítása után halt bele súlyos sérüléseibe. A tettesek hét és félmillió forintot zsákmányoltak.