Törvényi kiskapukat keres az ügynökbizottság

Miután az ellenzék felfüggesztette tagságát a Mécs-bizottságban, a paritásos alapon működő testület kormánypárti tagjainak már csak tanácskozási joguk van. A kormánypárti tagok mindenképpen be akarják fejezni munkájukat. A politológusok szerint az ügynöklista olyan nagy mértékben foglalkoztatja a közvéleményt, hogy még akkor is megéri a kormánypárti képviselőknek nyilvánosságra hozni az érintettek nevét, ha ezzel esetleg törvényt sértenek.

Török Gábor politológus szerint politikailag bármit megtehet a bizottság. Jogi korlátot jelent szerinte az ombudsman ajánlása és a házszabály, amely szabályozza a bizottság működését. Azonban úgy látja: az ügynök-ügynek akkora hírértéke van, hogy a legnagyobb eredmény - legkisebb kár akkor keletkezik, ha a bizottság akár csonkán is befejezi működését, és nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét. "Jelen esetben fontosabb a hírérték. Nagyobb politikai hasznot jelent a lista nyilvánosságra hozása akkor is, ha esetleg később bíróság előtt kell felelniük a képviselőknek az adatok nyilvánosságra hozása miatt" - közölte.

Hasonlóképpen vélekedik Fricz Tamás politológus is. Ő a csonka kuratóriumokhoz hasonlította a csonka Mécs-bizottságot. A kuratóriumok esetében ugyanis az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy magasabb szempont, hogy működjenek a kuratóriumok annál, hogy teljes létszámmal működjenek.

"Az adatok nyilvánosságra hozása, a megtisztulás a legfontosabb szempont. Ha a palackból kiengedik a szellemet, nehéz visszagyömöszölni" - mondta a politológus az [origo]-nak. "Fontos, hogy eredmény szülessen, és az legyen nyilvános. Nem lehet visszalépni három hónapot és újra a sötétben tapogatózni" - tette hozzá.

Fricz ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte az ellenzék rosszul döntött, amikor kivonult a bizottságból. "Belülről kellett volna rendezni ezt a kérdést" - állítja.

Kapcsándi Dóra