Tóth Károly, a volt kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja sajtótájékoztatón ismertette eddigi eredményeiket anélkül, hogy neveket említett volna. E szerint az Antall-kormányban 5, a Horn-kormányban 2, az Orbán-kormányban 4, a Medgyessy-kormányban egy érintettet találtak. Két személy két kormány idején is dolgozott, ezért átfedés van, így összesen tíz az érintettek száma.
Mindössze két olyan politikus van, aki az Antall- és az Orbán-kormány idején is miniszter vagy államtitkár volt. Az egyik Bogár László, aki 1990 és 1994 között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára, majd 1998-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. A másik Pusztai Erzsébet, aki az előbbi kabinet idején népjóléti, míg az utóbbi idején egészségügyi államtitkár volt. Pusztai Erzsébet az [origo] kérdésére azt mondta, hogy nem érintett, és hozzájárul, hogy a bizottság nyilvánosságra hozza, ha vele kapcsolatban bármit találnak. Bogár Lászlót egyelőre nem értük el.
A Horn- és Medgyessy-kormány tagjai és államtitkárai között 8 átfedés is van. Jánosi György, Kis Zoltán, Kiss Péter, Kovács Kálmán, Kovács László, Keller László, Magyar Bálint és Medgyessy Péter. Mivel Medgyessy maga ismerte el, hogy dolgozott a titkosszolgálatnak 1978 és 1982 között, és a Medgyessy-kormányban a bizottság információi szerint csak egy érintett van, így feltehetőleg róla van szó. Ez azt is jelenti, hogy ő az egyik érintett a Horn-kormányból is, tehát ott csak egy ember kiléte kérdéses.
Tóth Károly elmondta, hogy a 10 személy esetében a főállású hivatásos tiszttől eltekinve mindenféle titkosszolgálati funkció szerepel a listán, ami azt jelenti, hogy voltak egyszerű hálózati személyek, azaz besúgok is valamelyik rendszerváltás utáni kormány idején miniszteri vagy államtitkári rangban. A bizottság összesen 184 emberről kért információkat a minisztériumoktól és a titkosszolgálatoktól, valamint azok irattárából. Eddig 24 érintettet találtak, akik közül 8 esetében azonnal kizárták, hogy együttműködött a titkosszolgálattal. Hat esetében találtak személyes adatokat, de kétségesnek tartották, hogy volt együttműködés. 10 esetben viszont ez egyértelműen megállapítható volt. Az úgynevezett társadalmi kapcsolatként nyilvántatott személyeket kizárták, mert ez a kategória azokat jelenti, akiktől a besúgók az információkat szerezték.
A bizottság kormánypárti tagjai úgy határoztak, hogy mindenképpen nyilvánosságra hozzák az érintettek neveit. Ennél többet nem árulnak majd el, mert ennyit tartanak közérdekű adatnak. Mécs Imre ugyanakkor a titokgazdáknál kéri a dokumentumok átminősítését, hogy nyilvánosságra lehessen hozni azt is, ki milyen tevékenységet végzett. A közzététel időpontját Mécs szerint augusztus végére, szeptember elejére tervezik, mert még várnak adatokat.
Az ellenzéki tagok továbbra sem vesznek részt a bizottság munkájában, azt ugyanis az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján törvénysértőnek tartják. Tóth Károly szerint a házszabály nem ad lehetőséget arra, hogy valaki felfüggessze tevékenységét egy vizsgálóbizottságban, ezért felszólította az ellenzéki képviselőket, hogy térjenek vissza, vagy mondjanak le.
Az ellenzéki képviselők egyelőre nem reagáltak sem a felszólításra, sem a bejelentésre, de amint megteszik, közöljük álláspontjukat.
A rendszerváltás utáni kormányok tagjainak és államtitkárainak titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság elnöke, Mécs Imre a testület keddi ülésén ismertette Répássy Róbert, Kovács Zoltán és Csáky András levelét. Ebben közlik, hogy az ombudsman állásfoglalásának ismertetése után nem vesznek részt a további üléseken. Továbbá kérték, hogy csatolják a jegyzőkönyvhöz azt a nyilatkozatot, amelyet pénteken a sajtóhoz is eljuttattak. A politikusok korábban kijelentették, hogy az adatvédelmi biztos ajánlása alapján törvénysértőnek tartják a testület működését.
A bizottság elnöke közölte: tudomásul kell venni a döntést. Megjegyezte: az ellenzéki politikusoknak a nyilatkozatban megtett észrevételeiket akkor kellett volna megtenniük, amikor megszavazták az országgyűlési határozatot a bizottság felállításáról.
Mécs a felvetésekkel kapcsolatban azt mondta: az adatvédelmi ombudsman főként a személyes adatok védelmével kapcsolatosan vizsgálta a bizottság munkáját. Hozzátette: az adatvédelmi törvény ugyanakkor az állampolgárok információs jogáról is rendelkezik. "Ezek közérdekű adatok, amit az embereknek jogukban áll megismerni" - közölte a bizottság elnöke.
Megjegyezte azt is, hogy az adatvédelmi biztos által kifogásolt visszaható hatály tilalma csak kötelezettségek esetében irányadó. Hozzátette: a bizottság jogosan kezelt személyes adatokat, és azokat gondosan védte is.
Simon Gábor, a bizottság MSZP-s tagja elmondta, hogy a nyilatkozaton csak három ellenzéki képviselő neve szerepel, Demeter Erviné nem. Mécs Imre szerint azonban felételezhető, hogy a továbbiakban ő sem akar részt venni az ülésen.
Mécs ismertette Szili Katalin Csáky Andrásnak írt levelét. Csáky azt kérte a házelnöktől, hogy vizsgálja meg, törvényesen működik-e a bizottság. Szili ezt visszautasította, mondván, hogy a házszabály nem hatalmazza fel erre. A házelnök közölte, hogy a vizsgálóbizottság tevékenységéért az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A kiszivárgott információkkal kapcsolatban az ellenzéki tagok kifogásolták, hogy Mécsnek postán érkezett titkos iratokat hogyan bonthatott fel titkára, és hogyan informálhatta erről telefonon felettesét. Ezzel kapcsolatban Szili megjegyezte, hogy a hivatal munkatársai is átestek a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, így Mécs megadhatta titkárnak a szükséges betekintési jogokat. Azzal zárta a levelet, hogy a feladatokra koncentrálva tegyenek meg mindent a vizsgálatok mielőbbi lezárása érdekében.