Az államfő álláspontja szerint az alkotmány értelmében az Országgyűlés határozattal csak önmagát kötelezheti, állampolgárokra kötelező normát azonban csak törvényben állapíthat meg. Az átvilágításról van hatályos törvény, amelyet nem lehet parlamenti határozattal pótolni - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Mádl Ferenc kijelentette: soha nem volt tagja egyetlen pártnak, és semmilyen formában nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel. Az államfő leszögezte, hogy egyik ügyosztálynak sem végzett semmilyen tevékenységet, nem írt alá nyilatkozatot, és nem írt jelentéseket. A köztársasági elnök elmondta, hogy egyetért a múltat érintő vizsgálat szükségességével, és tiszta lelkiismerettel áll az őt érintő vizsgálat elé, de köztársasági elnökként kötelessége figyelmeztetni az alkotmányosság betartására.
A múlt tisztázása nem történhet alkotmányellenesen, nem vezethet a jogállamiság elveinek sérelméhez - hangsúlyozta az államfő. Mádl Ferenc célszerűnek és szükségesnek tartja, hogy az Országgyűlés mielőbb megteremtse a vizsgálat törvényes feltételeit. Ha ez megtörténik, elsőként járulok hozzá ahhoz, hogy a vizsgálat rám vonatkozó része nyilvánosságra kerüljön - jelentette ki a köztársasági elnök.
Már több mint hetven miniszter és államtitkár hatalmazta fel a vizsgálóbizottságot múltjukról szóló információk nyilvánosságra hozására. Hárman tiltották meg adataik közzétételelét. Egyikük Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, aki azóta beismerte, hogy a III/II-es kémelhárítással kapcsolatban állt. A volt kulturális államtitkár, Várhegyi Attila, aki jelenleg a Fidesz pártigazgatója, valamint Kövér László volt nemzetbiztonsági miniszter, a Fidesz választmányának elnöke törvénysértőnek tartja a bizottság tevékenységét, ezért semmilyen adat megjelentetését nem engedélyezik, még akkor sem, ha nem érintettek.