Az örökbe adott magyar gyerekek tíz százaléka kerül külföldi, elsősorban nyugat-európai szülőkhöz. Számuk évek óta nagyjából száz körül van. Aki idegen országba szeretné örökbe adni gyermekét, csak titkosan teheti, vagyis nem szerezhet tudomást arról, hogy kik lesznek a szülők, sőt arról sem, melyik országba kerül a gyermek.
A gyermekvédelmi törvény értelmében csak az a gyermek adható külföldi örökbefogadóhoz, akinek családján bizonyíthatóan nem lehet segíteni abban, hogy felnevelje gyermekét, és sem hozzátartozó, sem magyar család nem vállalta nevelését. A legtöbben az Egyesült Államokból jelentkeznek. Európában Dánia és Svédország vezetik a ranglistát, de a spanyolok is szívesen vesznek magukhoz külföldi gyereket.
Elenyésző viszont azoknak a magyar házaspároknak a száma, akik külföldi gyereket kívánnak örökbe fogadni. Számuk alig éri el évente a tízet. Ők is elsősorban Kelet-Európában élő rokon gyerekeken próbálnak segíteni, hogy családban nőhessenek fel.
1998 óta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tartja nyilván a magyar gyerekeket is szívesen felnevelő külföldi párok adatait. Az intézet a magyarországi követségeknél tájékozódik a legálisan működő ügynökségekről. Azt azonban még nem sikerült elérni, hogy az illetékes hatóság éveken át figyelemmel kísérje a gyerek fejlődését.