A vízügyi igazgatóság haladéktalanul megkezdi a tiszai és a dunai védművek felülvizsgálatát, hogy októberben a kormány elé terjeszthessék, a fejlesztési terveket - jelentette be kedden a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Kóródi Mária hangsúlyozta - újra kell gondolni a védekezési rendszert, mert a jelenlegi túlságosan széttagolt, így az nem alkalmas katasztrófahelyzetben a hatékony védekezésre. Ezt példázzák a most levonult dunai árhullám tapasztalatai is. Budapesten a déli, nagytétényi védvonalakon és Visegrádon kevésen múlt, hogy sikerült a vizet a gátak között tartani. A legkritikusabb helyzet Visegrádon alakult ki, ahol a honvédség segítségével az utolsó pillanatokban sikerült úgy áthelyezni a homokzsákokat, hogy az áradó folyó ne öntse el a települést. Nagytétény és Visegrád mellett - főleg Komárom, Tát, Esztergom, a Dunakanyar, Budapest térségében - összefüggő védvonal híján 45 helyen kell(ene) a gátakat megerősíteni.
Az áradás 4381, zömmel magánkézben lévő, ártéren épült lakóházat, üdülőt érintett - közölte Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató. Kóródi Mária szerint az önkormányzatoknak jobban meg kell gondolniuk a jövőben, hogy milyen épületre adnak építési engedélyt az ártéren.
Még közel félezer megrongálódott épület javításán dolgoznak - több mint 200-an - ezért még nem költözhettek vissza otthonukba.
A vízügy korábbi előrejelzései beigazolódtak: Magyarországon az év bármelyik szakaszában bármelyik folyón kialakulhat árvíz. Augusztus közepén mintegy 170 kilométer hosszú szakaszon minden korábbinál magasabb volt a Duna vízállása. Budapestnél három, feljebb Nagybajcsnál azonban a korábbit 94 centiméterrel meghaladó rekordszintet mértek. A Duna mentén a vízügyi védekezés költsége 3,2 míg a helyreállításé 2,5 milliárd forintra tehető.