A magyarországi melegszervezetek szerint csak az európai nyomásnak engedett az Alkotmánybíróság (AB), amikor a büntető törvénykönyvnek a természet elleni fajtalanságra vonatkozó rendelkezéseit megsemmisítette szeptember 3-ai döntésével. Az ügy kilenc évig húzódott.
A hírek szerint kárpótlást fognak követelni azok a homoszexuálisok, akiket korábban emiatt tartóztattak le, vagy ítéletek börtönbüntetésre.
"Egyik társunk a fogva tartása alatt szerzett rákos betegségbe halt bele. A kór már csak a szabadulása uátn diagnosztizálták, ám ekkor már menthetetlen volt" - nyilatkozta Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) közhasznú jogvédő szervezet igazgatója. A melegek érdekeit védő szervezet szerint ezeket az embereket nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is kárpótolni kell.
A Btk. hemzseg a teljesen elavult szexet érintő törvényektől, s az AB indoklása is egy ósdi álláspontot képvisel - mondta Juhász. A fajtalanság kifejezés még mindig benne maradt a Btk. egyéb rendeleteiben, amely így még mindig sérti a szexuális önrendelkezést, s a törvényes keretek közötti aktusokat is fajtalanságnak titulálja. A HCM álláspontja szerint az AB alkotmányellenesen tologatta kilenc évig - 1993-ban adták be a melegszervezetek első indítványukat - a 199. paragrafus eltörlését, mivel az indoklásban is szereplő 70/A paragrafus -, amely a diszkrimináció tilalmát tartalmazza -, 1989 óta van hatályban.
A késlekedés időtartama alatt legalább 16 férfit ítéltek a bíróságok jogerősen végrehajtandó börtönbüntetésre "természet elleni fajtalanság" címén, s többeket két éven át előzetes letartóztatásban tartottak, a HCM szerint minden észszerű indok nélkül a 199. paragrafus megsértésének vádjával.
Nem egyedül a HCM beadványa porosodott évekig az alkotmánybíráknál. Juhász Géza a 9. évforduló alkalmából szeptember 13-án tervez egy olyan beadványt, amelyben alkotmányellenesnek tartja, hogy az AB-t semmilyen határidő nem köti, így veszélybe kerül a jogbiztonság, s akár évtizedekig halogathatnak ügyeket. Ez különösen akkor veszélyes, ha büntetőeljárást is alkalmaznak a kifogásolt törvényekben.
A Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság üdvözli az AB rendelkezését, mivel a melegeket érintő legfontosabb kérdésben született döntés - közölte Láner György, a Mások újság szerkesztője. A Btk. 199. paragrafusának eltörlése örvendetes és üdvözlendő, ám az indoklás tartalma már homofóbiát tükröz - fogalmazták meg a Szivárvány Misszió Alapítvány kurátorai.
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára lapunk kérdésére közölte: sajnálatosnak tartja az Alkotmánybíróság döntését és nem ért egyet azzal. Mint mondta: ezen a területen minden lazítás negatív következményekkel járhat, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy jár is. Leszögezte: a 14 éven felülieké a legsérülékenyebb korosztály, ezért fokozottan kellene védeni őket. Szerinte ezt a területet elrettentő törvényekkel kell körbebástyázni. A homoszexualitásra vonatkozóan a katolikus egyháznak egyértelmű a tanítása: az ilyen természeti defektussal született személyekkel szemben az egyháznak megértőnek, segítőnek és együttérzőnek kell lennie. Magát a helytelen bűnös magatartást azonban elítéli az egyház, s megtesz mindent a visszaszorításáért.
A nem heteroszexuális kapcsolatokat tolerálják, de nem pártolják - mondta el Rázmány Csaba unitárius püspök. Az AB rendelkezését még nem ismerte az egyházi vezető, így az unitáriusok korábbi álláspontját, alapelvét ismertette. Az unitáriusok továbbra is betegségnek tartják a homoszexualitást, mely a társadalomban jelen van, de nem küzdenek ellene, nem tartják vitatni valónak. A szexualitáshoz való viszonyulás egyéni jog, melyet el kell fogadni. Rázmány Csaba elmondta: egyháza nem hajlandó házasítani az azonos neműeket. A püspök szerint, ha a Btk. 199. paragrafusának eltörlése az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele, akkor helyénvaló a határozat.