Tüntetés Pakson: a városvezetést okolják

Pakshoz közeli települések lakói gyűltek össze szombaton reggel 9 órakor a paksi városháza előtt. A mintegy 150 ember a paksi városvezetés politikája ellen tüntetett. Péntek este a Bedő-tanyai roma családok már megkezdték a beköltözést a számukra kiutalt szükséglakásokba, és fele akkora portán próbálnak meg újra berendezkedni. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indít az ügyben.

Forrás: ORIGO

Dunaszentgyörgy, Fadd, Németkér és Pusztahencse mintegy 150 lakosa gyűlt össze szombaton reggel Pakson, a városháza előtt, hogy tiltakozzanak Paks városvezetésének a politikája ellen. A paksi városvezetés politikája szerintük az, hogy a gazdag város a problémákat a szegény településekre hárítja. Nyissa ki a gazdag szomszéd a bugyellárist, mondta a Faddi Polgári Kör vezetője, Fülöp János.

A vezető szerint ez a típusú intézkedés nem idegen a városvezetéstől, ezt már 1985-86 óta alkalmazzák, amikor több tucat roma családot telepítettek át a környező szegényebb településekre. Jut nekünk elég szegény ember, akit etetni kell, nem akarjuk őket is eltartani - tette hozzá. Egy, a tüntetésen felszólalást kérő paksi polgár egyenesen "emberexportnak" nevezte a paksi városvezetés politikáját. A tömeg hangosan üdvözölte a helyi lakos véleményét, és az alkalmi szónok láthatóan a város hősévé vált szókimondásával.

Azt üzenem Horváth Aladár úrnak, hogy mi nem vagyunk rasszisták, mondta Fadd polgármestere. Nem is ismerjük az olyan idegen szavakat, mint a diszkrimináció vagy a rasszizmus, mi csak az olyan szavakat ismerjük, mint a spakni és a fangli - mondta a polgármester. "Ha Horváth úr segíteni akar, fogja ezeket, jöjjön ide, és két kezével oldja meg a problémákat" - mondta Fadd első embere.

Nem azok felelősek, akik leszedték az első cserepet, hanem akik a törvénytelen cselekedetre kényszeríttették ezeket a becsületes, munkaszerető embereket, mondta felszólalásában Németkér polgármestere, Mihályi Józsefné. Ez már a pártállamban is így volt, Paks viselkedése a politikától független, tette hozzá. Németkér lakosságának közel tíz százaléka cigány. "Nálunk nincs cigánykérdés, nálunk a cigányok is emberek. Mi békében akarunk élni a cigány lakossággal", fejezte be szónoklatát a Mihály Józsefné.

Fülöp János szerint két megoldás van a kialakult helyzetre: az egyik az, amit a Németkériek tettek, de ez törvénytelen, ezért nem ajánlhatja. A másik megoldás pedig az lenne, mondta a polgári kör vezetője, hogy meg kellene győzni a tulajdonosokat, hogy ne adják el a telkeket, és inkább vállalják együtt azt az 1-2 millió forint áldozatot.

A roma családok a Bedő-tanyán sátrat bontottak, és szombaton reggel elkezdtek beköltözni a Paks nyugati határán lévő szükséglakásokba, amit az önkormányzat utalt ki számukra. Azokat a konténereket, amiket előzőleg kaptak lakóhelynek, tárolásra fogják használni, hiszen, ahogy mondták, kevés a hely az új otthonukban, mindent nem vihetnek. Az ablaktalan konténerek - ki tudja meddig - raktárnak most megfelelnek.

Forrás: ORIGO

A romák úgy érzik, hogy Horváth Aladárnak köszönhető az, hogy a szükséges minimumhoz hozzájutottak. Örülünk is, meg nem is: a sátrak már beáztak és nem voltak fűthetőek, tehát jó volt onnan eljönni, mondta az egyik hajléktalan. A szükséglakások ugyan fűthetőek, viszont akár 12 fő is juthat egy 18 négyzetméteres szobára.

Németkéren a helybéliek láthatóan már megoldottnak tekintik a helyzetet, de továbbra is utját állnák a paksi "roma exportnak". A lerombolt ház maradványaira csak egy-egy pillantást vetnek a járókelők, akik látszólag egyetértenek a történetekkel. A németkériek nem akartak velem szóba állni, mert túl sok hazugság volt már a médiában róluk, mondták kérdéseimet válasz nélkül hagyva.

Kép és szöveg:
Barakonyi Szabolcs