"Valóban az én mobiltelefonom hangpostafiókja lett feltörve pár napja, és onnan adta ki valaki a szó szerinti változatot.
Ami az üzenet érdemi részét illeti, nem csináltam titkot abból (legutóbb a Magyar Hírlapban nyilatkoztam), hogy tévéelnöki pályázatom tartalmát megismertettem mind a négy parlamenti párt vezetőivel, képviselőivel.
A telefonüzenet annak szólt, hogy egy darabig valóban kételkedtem abban, hogy a Szocialista Párton belül az egyik médiafelelős, Lendvai Ildikó rokonszenvévével találkozik-e az én koncepcióm. Erre érkezett ez a bizonyos üzenet, amiben én egyébként semmi rendkívülit nem találok, hiszen köztudott az, hogy a tévéelnök-jelölt személyéről a pártok delegáltjaiból álló kuratóriumi elnökség dönt 2/3-os többséggel. Azt pedig ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a tévékuratóriumba ülő pártdelegáltak nem konzultálnak saját pártjuk vezetőivel.
Egyébiránt, ha a tolvaj az SMS-táramat is feltörte volna, abban például megtalálhatta volna a jobboldal egyik prominens vezéralakjának szintén pozitív üzenetét, amelyben kifejezésre juttatja, hogy neki is tetszenek tévéelnöki elképzeléseim.
De mert nem vagyok híve a "levélfelgőzőléseknek", és nem szeretnék olyan országban élni, ahol a mobiltelefonokat (és minden egyéb telefont) lehallgatnak, illetve a hangpostafiókot illetéktelenek feltörik, hogy ily módon kellemetlenkedjenek, ezért magántitoksértés címén eljárást vagyok kénytelen kezdeményezni minden olyan nyilvános fórum ellen, amely közzétette magán-hangpostafiókom üzenetét.
Friderikusz Sándor"