Alapvető alkotmányos jogokat sértett Paks

Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága szerint Paks város, és a környező települések vezetése megsértették a Bedő-tanyai roma családok alapvető alkotmányos jogait. A bizottság megdöbbenésének adott hangot, mivel Paks önkormányzata erkölcsileg és jogilag egyaránt kifogásolható módon nem gondoskodott négy, a településen élő roma családoról.

Az emberi jogi bizottság elítéli mind Paks város, mind a roma családok alkotmányos jogainak csorbításában közreműködő más települések magatartását - szerepel a bizottság szerdán kiadott állásfoglalásában. A dokumentum leszögezi: a romák problémája nemcsak roma ügy, a településeken élők problémája nem elszigetelt helyi probléma. A roma társadalom integrációját - pártra való tekintet nélkül - a legszigorúbb értelemben vett nemzeti sorskérdésnek, nemzeti ügynek kell tekinteni. A romák társadalmi felemelkedésének sikere Magyarország uniós csatlakozásának feltétele, és a többségi társadalom létérdeke is - fogalmazták meg a bizottság tagjai.

A plénum szeptember 25-i ülésén tájékozódott a Bedő tanyán életveszélyessé nyilvánított és összedőlt, illetve lebontás miatt használhatatlanná vált lakásokban korábban élő roma családok válsághelyzetéről és az ügyükben tett intézkedésekről. Megítélésük szerint nemcsak az események, hanem azok helyhatósági kezelése is számos alkotmányos alapjog megsértésének gyanúját vetik fel. Az állásfoglalás szerint a Tolna megyében történtek azért veszélyesek, mert a szegénységgel szemben meglévő ellenszenv, etnikai színezetet kapott.

A testület fontosnak tartja, hogy ezzel az állásfoglalással is tudatosíta az ország minden lakosában, hogy a jogállamiság, a demokrácia nem tűri el az Alkotmányban lefektetett alapvető jogok megsértését, a mindenkire egyaránt kötelező érvényű törvények megszegését. Mint arról az [origo] már korábban is beszámolt, a Bedő-tanyai cigány családok lakását a paksi önkormányzat lebontatta. A fedél nélkül maradt romák több mint két hétig sátrakban laktak. Később az önkormányzat felajánlotta a családoknak, hogy a telek ellenértékeként lakásokat vesz a környező településeken. A szomszédos falvak lakói hevesen tiltakoztak a terv ellen. Az egyik szerencsétlenül járt bedőtanyai család hiába vett házat Németkéren, a feldühödött lakosság megakadályozta a költözést, majd egy garázda csoport lakhatatlanná tette az épületet. A rendőrség az eset kapcsán rongálás és magánlaksértés gyanújával indított nyomozást.