Az Alkotmánybíróságon az eutanázia kérdése

A kegyes halál kérdésével foglalkozó beadványt tárgyalja egy héten keresztül az Alkotmánybíróság - írja a Népszabadság. A testülethez Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd fordult még 1993-ban azzal a kéréssel, hogy a bírák mondják ki: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni.

Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993-ban azért fordult az Alkotmánybírósághoz az eutanázia kapcsán, mert egy asszony saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyermekét, és emiatt az anyát emberölésért elmarasztalták.

Takács Albert az [origo]-nak korábban elmondta: azt javasolják, hogy a büntető törvénykönyvben legyen külön tényállás az olyan esetekre, mint azé az asszonyé volt, aki halálba segítette gyermekét. Ebben az esetben ugyanis Takács szerint számos enyhítő körülmény van, mégis ugyanúgy gyilkosság ellene a vád. A javaslat szerint azonban ilyenkor enyhébb büntetés járna.

Az Alkotmánybírósághoz pedig azért fordultak, hogy a bírák mondják ki: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni.

A testülethez több mint kilenc éve benyújtott indítvánnyal először az Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László foglalkozott, de alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig nem került napirendre az eutanázia ügye. Majd, miután az Országgyűlés módosította az egészségügyi jogszabályokat, s az AB élére új elnök került, ismét elővették az ügyet. Németh János több mint egy éve dolgozik annak megválaszolásán: összhangban van-e az alkotmánnyal az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a passzív eutanáziát, a kezelés visszautasítását. A beteg önrendelkezési joga nálunk jelenleg csak arra terjed ki, hogy nyilatkozzék: hozzájárul-e a különféle kezelésekhez, kockázatos beavatkozásokhoz.