Közép-Dunántúl

Ebbe a régióba Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye tartozik. A nagyarányú turizmusnak köszönhetően a térség gazdaságilag az országos élmezőnyhöz tartozik. Meghaladja az országos átlagot az egy főre jutó GDP, illetve bruttó jövedelem, és nagy a közép-dunántúli térség tőkevonzó ereje is. Fejlett a térség infrastruktúrája és úthálózata. A legnagyobb problémát a rossz egészségügyi ellátás és a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet jelenti.

A közép-dunántúli régió területe 11 200 négyzetkilométer, lakossága 1 107 100 fő. Átlagos népsűrűsége 99 fő négyzetkilométerenként, ami - a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországot nem számítva - a legmagasabb az országban.

Népességi statisztikák

Bár az 1000 lakosra jutó élveszületések aránya (9,1 ezrelék) viszonylag alacsony a térségben és elmarad az országos átlagtól is (9,7), a népességfogyás nem jelentős, mivel az egész országban itt a legkisebb (12,1 ezrelék) a halálozási ráta is (ez a szám országosan 13,5). A várható élettartam 71,8 év, ami a harmadik legmagasabb az országban.

Gazdasági statisztikák

A turizmusnak köszönhetően a közép-dunántúli térség gazdaságilag fejlettnek számít. Az egy főre jutó GDP kevéssel ugyan, de meghaladja az országos átlagot (100,5 százalék). Az egy főre jutó bruttó jövedelem az országban a második legmagasabb, 110,3 százalék. Jelentős, az országos átlag 69,3 százaléka az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés, amivel ez a régió a harmadik legkedveltebb beruházási terület.

Infrastruktúra, közművek és egészségügy

Fejlett a térség úthálózata. Bár az utak teljes hossza, a régió kis mérete miatt viszonylag alacsony (csak 3968 km), itt húzódik az autópályahálózat közel egyharmada (505-ből 138 km). Az elsőrendű utak száma is magas (359 km). A teljes úthálózat 35,3 százalékát országos főutak alkotják, ezért ebben a régióban van az ország harmadik legfejletebb úthálózata.

A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások aránya 95,9 százalék, ami meghaladja az átlagot (92), és a második legmagasabb az országban. Szintén fejlett a szennyvízcsatorna-hálózat. A térség lakásainak 55,1 százaléka van valamilyen szennyvízelvezető-rendszerhez csatlakoztatva (ez meghaladja az országos értéket, ami 51 százalék). Kevésbé kedvező a Közép-Dunántúlon a vezetékes gázellátás. Mindössze a háztartások 62,4 százalékába van bekötve a gázvezeték, ami még az országos átlagtól (71,3) is elmarad.

A térség egyik legnagyobb problémája a rossz egészségügyi ellátás. Az országban - az észak-alföldi térséggel holtversenyben - itt a legmagasabb (2013) az egy háziorvosra jutó lakosok száma (az átlag 1943). Ebben a régióban a legalacsonyabb viszont, mindössze 73,6 a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma (országosan ez 83,2). Hasonlóan alacsony az orvosok száma is. Mindössze 24,9 orvos jut 10 000 lakosra (országosan 36,2).

Foglalkoztatottság

Az egészségügyi ellátáshoz hasonlóan nagy problémát jelent a foglalkoztatás helyzete. Bár a foglalkoztatottsági ráta (59,9 százalék) országosan is magasnak (az átlag 56,6), a munkanélküliség (4,3) pedig alacsonynak (az országos érték 5,7) számít, a munkaerő összetétele kedvezőtlen. Bár a mezőgazdaságból élők aránya (6 százalék) az országos érték alatt van (6,2), a Közép-Dunántúlon a legmagasabb, 44,4 százalék az iparban dolgozók aránya (az országos 34,2, az EU-átlag pedig 26,9). A valamilyen szolgáltatásból élők arány (49,6) pedig a jelentős turizmus ellenére is itt a legalacsonyabb (ez országosan 59,6, az EU-ban pedig 68,8 százalék).