Juhászt sokk érte a NATO főtitkáránál

Két nappal hivatalba lépése után Juhász Ferenc magyar védelmi minisztert "sokkolta"  bemutatkozó látogatása Brüsszelben, George Robertson NATO-főtitkárnál - olvasható a The Washington Post vasárnapi számában. Keith B. Richburg budapesti tudósításban idézi a minisztertől a NATO-főtitkár szavait, aki ujjaival az asztalon dobolva mondta: teljesítsék a fegyveres erőik korszerűsítésére és jobb felszerelésére tett ígéreteiket.

További késlekedésre nincs idő - figyelmezetette a honvédelmi minisztert Robertson. "Két nappal hivatalba lépésem után történt. Az új kormányok általában 100 nap türelmi időt kapnak." - mondta Juhász Ferenc a washingtoni lap szerint.

Az új kormány azonban nem kapott türelmi időt, Magyarország roskadozó katonai struktúrájával több szempontból is gyenge láncszem a NATO-szövetségben - írja a lap munkatársa. Egy szövetséges nyugati ország diplomatáját idézi név nélkül: "Magyarország nem egy katonanemzet. 1456 óta nem nyertek egyetlen csatát sem és nagyon kicsi a katonai kiadások támogatottsága." Az idézett diplomata dicsérte az új kormányt, amiért a katonai kiadások növelését ígérte, de megjegyezte, hogy mindez egyelőre ígéret - az új kormány ígéretek egész sorát tette, amelyek nagyon költségesek.

1999-ben, csatlakozásakor számos NATO-tag jó szövetségest látott Magyarországban, amely a Jugoszlávia elleni légi hadjárat kezdetén azonnal megnyitotta légterét a szövetség harci gépei előtt. Azóta azonban, mint Juhászt idézte a lap, megbízhatatlan partnerként kezelik. A The Washington Post szerint Juhász Ferenc az előző kormányt hibáztatja, amiért elhanyagolta a hadsereg szerkezeti átalakítását: négy éven át nem volt jelentős új eszközbeszerzés, aminek következtében "óriási a technológiai elmaradás". A létszámcsökkentés következtében számos egység alkalmatlan a bevetésre. A hadseregnek nincs védelmi felszerelése a vegyi és biológiai támadások ellen. A kommunikációs rendszer elavult és a magyar katonáknak nyelvi nehézségei vannak a NATO-partnerekkel való kommunikációban.

Nem mintha Magyarország nem költött volna a védelemre az utóbbi években - az évi 1,08 milliárd dollár, azaz a hazai össztermék 1,75 százaléka tiszteletre méltó arány európai mércével mérve, de a pénz nagy részét rosszul használták fel - mondják a tudósító által idézett illetékesek. Így például az előző kormány nagy összegeket fordított arra, hogy tanulmányozzák a tengeri szállítási képességek megteremtésének lehetőségét, noha Magyarország szárazföldi ország.

A tudósítás szerint Juhász Ferenc elmondta, hogy sokkoló volt számára látni, hogy csak két ország nem vett részt a terrorizmus elleni afganisztáni háborúban, amikor az Egyesült Államok a szövetségesek segítségét kérte, az egyik Izland volt, amelynek nincs hadserege, a másik pedig Magyarország.

Az új kormány bejelentette, hogy 16 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, összegét mintegy 1,2 milliárd dollárra emelve. A pénz jelentős részét technikai korszerűsítésre és szerkezetátalakításra fordítják. Magyarország már tendereket írt ki új járművek és felszerelések beszerzésére. Juhász Ferenc azt tervezi, hogy amerikai és brit segítséggel felmérik, hogy hosszú távon Magyarország pontosan milyen képességekkel járulhat hozzá a NATO működéséhez. Ez a vizsgálat azonban csak hónapokkal a NATO novemberi csúcstalálkozója után fejeződik be.

A lap ugyanazon oldalának felső részében Csehországról közöl riportot ugyanannak a szerzőnek a tollából "A csehek az új NATO modelljévé válnak" címmel. A cikk alcíme szerint a csehek vegyvédelmi szakértelme ellensúlyozza hadseregük fogyatékosságait. A szerző értékelése szerint a hadsereg korszerűsítésében és átalakításában Lengyelország jutott a legmesszebbre, Magyarország teljesítette a legkevesebbet, míg Csehország valahol a kettő között helyezhető el.